A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1-2. (dedikált példány)

Fülszöveg

A magyar parlamentarizmus négy évszázados történetének legendássá magasztosult korszaka az 1848. évi tavaszi polgári forradalmat megelőző reformkor. A Pozsonyban tartott országgyűléseken a király és a rendek békés és törvényes keretek között, alkufolyamatban tárgyaltak azokról az alapvető változtatásokról, amelyek a század uralkodó eszméje, a szabadelvűség jegyében voltak hivatottak átalakítani - reformálni -az ország rendi jellegű jog- és intézményrendszerét, társadalmi, gazdasági viszonyait.
A modern Magyarország kezdődátuma régóta vitatott a magyar történeti irodalomban. A kortárs Horváth Mihály nyomán sokáig 1825. szeptember 15-ét tekintették a születésnapnak, amikor az uralkodó 13 évi abszolutisztikus kormányzás után ismét összehívta az országgyűlést. Bár ez a diéta csupán „a hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról" alkotott igazán előremutató törvényt, ennek szimbolikus jelentősége volt a nemzeti mozgalom megerősödése szempontjából. A reformkor a hagyományos... Tovább

Fülszöveg

A magyar parlamentarizmus négy évszázados történetének legendássá magasztosult korszaka az 1848. évi tavaszi polgári forradalmat megelőző reformkor. A Pozsonyban tartott országgyűléseken a király és a rendek békés és törvényes keretek között, alkufolyamatban tárgyaltak azokról az alapvető változtatásokról, amelyek a század uralkodó eszméje, a szabadelvűség jegyében voltak hivatottak átalakítani - reformálni -az ország rendi jellegű jog- és intézményrendszerét, társadalmi, gazdasági viszonyait.
A modern Magyarország kezdődátuma régóta vitatott a magyar történeti irodalomban. A kortárs Horváth Mihály nyomán sokáig 1825. szeptember 15-ét tekintették a születésnapnak, amikor az uralkodó 13 évi abszolutisztikus kormányzás után ismét összehívta az országgyűlést. Bár ez a diéta csupán „a hazai nyelv művelésére felállítandó tudós társaságról" alkotott igazán előremutató törvényt, ennek szimbolikus jelentősége volt a nemzeti mozgalom megerősödése szempontjából. A reformkor a hagyományos tanítás szerint ekkor vette kezdetét. Más nézetek szerint viszont az ország berendezkedését modernizálni törekvő ún. rendszeres bizottsági munkálatok 1791 óta halasztódó ügye csak az 1832/36. évi diétán került érdemi tárgyalásra, így ekkortól beszélhetünk reformkorról. Valóban, az 1825/27. és 1830. évi országgyűléseken csak a munkálatoknak a következő diétákra való halasztásáról döntöttek, így a reformországgyűlés jelzőt csak az 1832 és 1848 között tartott négy pozsonyi diéta érdemli ki. A reformkor azonban mint a liberális nemesség vezette nemzeti, kulturális, társadalmi és gazdasági reformtörekvések előtérbe kerülésének és 1848-as győzelmének korszaka ennél szélesebb történelmi fogalom. A politikának nem csak a diéták, hanem a vármegyék és az országszerte alakult egyesületek is fontos küzdőterét képezték. így e korszak szimbolikus kezdetét méltán jelenti gróf Széchenyi István 1825. november 3-ai akadémiai felajánlása.
Az 1848 előtti magyar országgyűlés törvényhozó testület, de egyúttal politikai egyeztető, tanácskozó fórum is volt. Kétkamarás szervezetben működött, amelyben az egyes rendek szigorúan betartott hierarchia szerint tagolt csoportokat alkottak. A felsőtáblán királyi meghívóval a főrendek - főpapok, zászlósurak, főispánok, mágnások -, az alsótáblán a köznemesség - elsősorban a vármegyék, továbbá a Királyi Tábla, a káptalanok, szabad kerületek, szabad királyi városok - vettek részt, a távol levő főrendek képviselői pedig megbízással. Társadalmi státusuk, ennek megfelelően politikai súlyuk nagyon különbözött, mindazonáltal valamennyien „székkel és szóval" rendelkező diétái tagok voltak. Vissza