Mikszáth Kálmán: Pálffy Albert | |
Esztike kisasszony professzora | |
Első jég | |
A család eredete, viszontagsága és felvirágzása | 3 |
A kastély és vendégei | 12 |
Ingadozás a sok pénzt igérő jövő s a jelenben kinálkozó rang között. Három remek lövés, mely azonban nem nyeri meg a hölgyek tetszését... | 22 |
Van ebben egy párocskának igen vad-érzékeny eljegyzése; egy másiknak pedig rögtönzött és igen prózai egybekelése | 29 |
Egy pár képviselő megy az országgyűlésre | 34 |
Megnézik a fővárost, meghallgatják a jövő zenéjét és látnak valakit a páholyban | 41 |
Odaviszik a fiatal embert, a hova nem várta. Hogy mi következik ily odavetett kérdésből: ön erdélyi? az csak a könyv végén derül ki | 49 |
Aláirás egy tánczvigalomra, mely létre sem jő; a nagy világ hiú szédelgéseibe merült uracsot megemlékeztetik a csendes, egyszerű s boldog otthonra | 59 |
Szokatlan ünnepélyes szertartással végbement leánykérés; a roham sikert igér, de még semmi sem bizonyos | 67 |
A díszruhás ünnepélyességet hasonló értékű aprópénzzel fizetik vissza; a házassági szerződés pontozatai pedig gondolkodóba ejtik ő méltóságát | 76 |
Azon fejezet, melyben az «első leczke» bölcsességeivel ismerkedünk meg | 85 |
Egy részről biztató szavak hangzanak, más részről akadályok merülnek elé. Még egy kis leczke | 92 |
Két öreg úr pohák között összevesz. Az eddig vett leczke magva oly termékeny földbe esik, hogy a mama is megbámulja leánya tudományát | 99 |
Pál báró hazulról kétségbeejtő levelet, utána mindjárt nem kedves vendégeket kap, kik hitelét épen ott rontják le, a hol építkezni szándékozott... | 106 |
Szerencsétlen szemköztülés a színházban, a mi azonban egy más férfinak reménytelen győzelmet szerez... | 113 |
A lovagias és nagyuri vőlegény, a ki semmitől sem irtózik inkább, mint nyomorú pénzről beszélni menyasszonyával... | 122 |
Új dráma a szinpadon, de a nézőtéren mégis érdekesebb némajáték folyt, melynek tárgyát csak ketten értették meg | 130 |
A miről a doktor nem szokott «orvosi bizonyítvány»-t adni, de a szép honorárium csodákat művel... | 140 |
Rövid fejezet, mely mesés igérettel végződik... | 149 |
Honnan kerül a segítség a végső szükségben? de ideje is volt, hogy az ezeregyéj mesék újra fölelevenüljenek | 154 |
Második rész | |
Zsuzsi néni kibékülése, melyre újabb leczke következik. Bizonyos emberek elutaznak Pestről Fiuméig, s onnan még az egyenlítő vonaláig is elhatolnak | 165 |
Az ezeregyéj meséknek olyan folytatása következik, hogy még Porczogh bárónak is megáll az esze | 175 |
A professzor leczkéjéből a tanítvány megint plágiumot csinál, s ezzel elismert vőlegényét szörnyűkép elkedvetleníti | 184 |
Szól egy öreg nagy úrról, a ki nejének szép igéreteket tesz; de kérdés, megtartja-e végrendeletében? | 194 |
Utazási terv, mely egy részről reményt ébreszt, más felől szörnyűséget okoz. A grófi korona sem oly kulcs többé, mely minden lányszívet és minden pénzszekrényt megnyit | 203 |
Erdély fejedelme oly levelet küld Gencsre, hogy a báró kastélyának lakói rögtön fellázadnak | 213 |
Igen szerencsés nap, melyben egymás után két különös véletlen követi egymást | 223 |
Két hűséges jó barátnaj bizalmas levelezését foglalja magában... | 233 |
A midőn az ember ismeretlennel utazik, vagy legalább csak az egyik ismeri a másikat | 244 |
Bepillantunk a távirdai hivatal titkaiba... | 257 |
A szorgalmas professzor még Gencsen sem hanyagolja el leczke-óráit | 266 |
Egy üres hang, mely az emberi nyelvben értelemmel sem bir | 284 |
Melyben Spuller Jeanette saját személyében lép fel és rangjához méltó állásba visszavonul | 296 |
Az illem még ma tiltja a szív hangján megszólalni, de megengedi, hogy üzleti ügyeket tisztába hozzuk | 308 |
Rövid leczke után a hosszú történet véget ér... | 319 |