Az európai integráció gazdaságtana (dedikált példány)

Tartalom

A. BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA 11
I. Globális és regionális integráció a világgazdaságban 13
1. Globális gazdaságtan vagy megaökonómia 13
2. Transznacionális és globális folyamatok 15
3. A globális világgazdaság működési jellemzői és mechanizmusai 18
Irodalom 22
II. A NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓELMÉLET FŐBB IRÁNYZATAI 23
1. Az integrációelmélet keletkezése 23
2. Az integráció tartalmáról 28
2.1. Munkamegosztás-elméletek 28
2.2. Tranzakcionalista felfogások 30
2.3. Kölcsönös függés és integráció 32
3. Az integráció alapformái és intézményei 36
3.1. Az integráció alapformái 36
3.2. Liberális integrációelméletek 38
3.3. Institucionalizmus és integráció 41
3.4. Föderalizmus kontra kormányköziség (intergovernmentalizmus) 42
4. Regulációs elméletek (politikák) és az integrációs kormányzás 47
4.1. Integráció és szabályozás 47
4.2. Funkcionalizmus - neofunkcionalizmus 50
5. A többszintű kormányzás (multi-level governance) 54
6. Társadalmi konstruktívizmus (social constructivism) 58
7. Az Európai Unió jövőjéről 59
8. A nemzetközi integráció néhány lehetséges elméleti értelmezése 62
Irodalom 65
III. A PIACI INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANA 71
1. „Klasszikus" vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok 71
1.1. Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben 71
1.2. Elemzés keresleti és kínálati modellben 75
1.3. A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése 81
1.4. A nyereségek és a veszteségek néhány meghatározó tényezője 82
2. A vámunió-elméletek dinamikus felfogásai 84
3. A vámunió néhány makrohatása 87
4. Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez 89
5. A közös piac elméleti keretei 92
5.1. A komparatív előnyök és a termelési tényezők 92
5.2. A relatívtényező-árak és a komparatív előnyök a globális piacokon 95
5.3. A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások 97
5.4. A közös piac működési mechanizmusai 101
6. A vámunió - közös piac - egységes belső piac 104
Irodalom 107
B. INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN 109
I. A VÁMUNIÓTÓL AZ EGYSÉGES PIACIG 111
1. Az európai integráció kereteinek kialakulása 111
2. Az egységes európai piac programja 114
2.1. A fizikai akadályok lebontása 115
2.2. A technikai akadályok leépítése 117
2.3. A közbeszerzések piacának megnyitása 119
2.4. A szolgáltatások piacának liberalizálása 120
2.5. Az egységes piac és az adók harmonizálása (a fiskális akadályok leépítése) 121
3. Az egységes piac állása és a további feladatok 124
3.1. A piacok további integrációja 126
3.2. Az üzleti környezet javítása 127
3.3. Az állampolgárok igényeinek kielégítése 128
3.4. Az új tagok bekapcsolódása 128
Irodalom 129
II. INTEGRÁCIÓS POLITIKÁK - A GAZDASÁGI UNIÓ ALAPJAI 131
1. Elméleti alapvetés 131
2. Az első közös politikák 132
3. A közös agrárpolitika 135
3.1. A közös agrárpolitika kialakításának okai 135
3.2. A közös agrárpolitika (KAP) szabályozása és működése 137
4. Struktúrapolitikai szerepek és irányzatok 140
5. Strukturális politikák az Európai Unióban 143
5.1. Az Európai Unió iparpolitikai szerepei 143
5.2. Szektorális politikák 146
6. Kutatás-fejlesztési politika 153
6.1. A közös kutatás-fejlesztési politika szükségessége 153
6.2. A kutatás-fejlesztési politika kialakulása és szabályozása 155
6.3. Az új kutatás-fejlesztési keretprogram és az Európai Kutatási Térség 158
7. A közösségi energiapolitika 159
7.1. A tagországok energiahelyzete 160
7.2. A közösségi energiapolitika főbb irányai 162
8. Az EU regionális politikája 167
8.1. Az aktív regionális politika szükségessége 167
8.2. Az EU gazdaságának regionális fejlettségi különbségei 170
8.3. Az EU regionális politikájának összetevői 174
8.4. A támogatásra fordított kiadások 177
8.5. A támogatások felzárkózást előmozdító hatásai 180
Irodalom 182
III. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ 185
1. A monetáris integráció kezdetei Európában 185
1.1. Első kísérletek a monetáris integrációra 185
1.2. Az Európai Monetáris Rendszer 186
1.3. Az EMS és a „külső" monetarizmus 190
2. A gazdasági és monetáris unió kialakítása 193
2.1. A gazdasági és monetáris unió építőkövei 193
2.2. A maastrichti döntések és végrehajtásuk 196
3. A monetáris integráció gazdaságtana 203
3.1. Monetáris unió - integrációérettség 203
3.2. A monetáris integráció piacgazdasági feltételei 204
3.3. Strukturális kritériumok - „aszimmetrikus sokkok" 211
4. Gazdaságpolitikai koordinációk - intézményi kritériumok 216
4.1. Az euró első ötéves „teljesítménye" 221
4.2. A közös monetáris politika első tapasztalatai 225
4.3. Az euró és a nemzetközi pénzügyi koordináció 229
4.4. Az „euroizáció" lehetőségei 232
Irodalom 235
IV. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 239
1. Az EU költségvetésének jellemzői 239
1.1. A költségvetés finanszírozásának elvei és jellemzői 240
1.2. Az EU költségvetés gazdaságpolitikai funkciói 245
1.3. A programok finanszírozásának elvei 247
2. A közös költségvetés reformjának főbb irányai 248
2.1. A reformok szükségessége 248
2.2. Lépések a költségvetés reformjára 251
2.3. Viták a költségvetés jövőbeni reformjáról 252
3. A közös költségvetés és az EMU 256
4. Fiskális föderalizmus 259
Irodalom 262
V. AZ EU KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZERE 263
1. A külső gazdasági kapcsolatok általános jellemzői 263
2. Az EU-kereskedelem kapcsolati típusai 266
2.1. A nem diszkriminatív rendszerek 266
2.2. A preferenciális rendszerek 267
2.3. Szabadkereskedelmi rendszerek 269
2.4. A diszkriminatív rendszerek 270
3. Kapcsolatok az EFTA-val - az Európai Gazdasági Térség 272
4. Társulások a korábbi gyarmatokkal 274
4.1. A loméi konvenciók főbb intézkedései 276
4.2. A cotonoui megállapodás 278
Irodalom 282
VI. AZ EU-INTEGRÁCIÓ HATÁSAI - KÖLTSÉGEK ÉS HASZNOK 283
1. Az integrációs hatások mérése - elméleti keretek 283
2. Az EU-országok integrációs teljesítménye 287
2.1. A kereskedelmi integráció alakulása 288
2.2. A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok 294
2.3. A mikrointegrációs és transznacionalizációs folyamatok 298
3. Az EU-tagországok makrogazdasági teljesítményének alakulása 303
3.1. Az integráció és az EU növekedési teljesítménye 304
3.2. A magas munkanélküliség mint a strukturális „problémák" másik tünete 309
3.3. Inflációs teljesítmények 311
3.4. Egyensúlyviszonyok 313
4. Az egységes belső piac gazdasági hatásai 315
4.1. Előzetes becslések a várható nyereségekre 315
4.2. Az 1992-es egységes európai piac néhány hatása 319
5. A monetáris integráció költségei és haszna 324
6. Strukturális problémák - strukturális modernizáció 328
6.1. Strukturális problémák és a reformok szükségessége 328
6.2. Strukturális reformok - az egységes piac és az euró 337
Irodalom 340
C. KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓBA 343
I. ÁTALAKULÁS ÉS NYITÁS - „NEGATÍV INTEGRÁCIÓ" 345
1. Átalakulás a központi tervgazdaságból a demokratikus piacgazdaságba 345
2. Közép- és Kelet-Európa sokszínűsége 347
3. A Kelet és Nyugat közötti megosztottság és kölcsönhatások története 352
4. Közép- és Kelet-Európa részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben 356
5. Az átalakuló országok gazdasági nyitása (a „negatív integráció" folyamata) 358
5.1. Kereskedelempolitikai nyitás a közép- és kelet-európai országokban 359
5.2. A nemzeti valuták konvertibilissé tétele 361
5.3. A közös vállalkozások és a közvetlen külföldi tőkebefektetések szabályozása 365
5.4. Nyitás és transznacionalizálódás 367
6. Nyitás, mint „sokkterápia" 370
Irodalom 373
II. CSATLAKOZÁSI ÉS TAGSÁGI KRITÉRIUMOK - INTEGRÁCIÓÉRETTSÉG 375
1. Elméleti megközelítések 375
2. A csatlakozás és a tagság gazdasági kritériumai és az integrációérettség 381
2.1. Az integráció piacgazdasági kritériumairól 382
2.2. Versenyképességi követelmények 388
2.3. Makrogazdasági stabilitás-stabilizáció 398
2.4. Konvergencia (a fejlettségi és a szerkezeti közeledés tendenciái) 406
2.5. Finanszírozás - finanszírozhatóság 418
3. A csatlakozás és a tagság politikai kritériumai 425
4. Társadalmi kohézió és integráció 431
5. Csatlakozási-tagsági érettség - intézmények és jogharmonizáció 434
6. Néhány módszertani kérdésről 438
Irodalom 441
III. TÁRSULÁSTÓL A TELJES JOGÚ TAGSÁGIG 443
1. A keleti kibővülések előzményei és a társulások 443
2. A szabadkereskedelmi szerződések jellemzői és terjedelme 447
3. Az Európai Megállapodások értékelése 449
4. A külföldi tőkebefektetések és hatásaik Közép- és Kelet-Európában 456
Irodalom 462
IV. KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA EU-TAGSÁGA 465
1. A teljes jogú tagságról szóló tárgyalások (előzmények és feltételek) 465
2. Belépés az egységes piacba 469
3. A kibővülés és a Közös Agrárpolitika 472
4. A kibővülés finanszírozási-költségvetési összefüggései 481
5. A Gazdasági és Monetáris Unió és az új tagországok 486
5.1. Lassú vagy gyors csatlakozás az eurózónához 486
5.2. Az eurózónához való csatlakozás folyamata 490
5.3. Érettek-e az új tagországok a monetáris integrációra? 496
5.4. A monetáris unió költségei és haszna 498
Irodalom 501

Témakörök