BEVEZETÉS A GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ GAZDASÁGTANÁBA | 9 |
Globális világgazdaság és integráció | 9 |
Globális gazdaságtan vagy megaökonómia | 13 |
Transznacionalizációs és globális folyamatok | 11 |
A nemzetközi integrációelmélet főbb irányzatai | 18 |
Az integrációelmélet keletkezése | 18 |
Liberális irányzatok (iskolák) az integrációelméletben | 21 |
Integráció és munkamegosztás | 24 |
Inegráció és szabályozás | 27 |
A nemzetközi integráció lehetséges elméleti értelmezései | 32 |
A piaci integráció gazdaságtana | 37 |
Vámunió-elméletek: piaci előnyök és hátrányok | 37 |
Integrációs hatásmechanizmusok a vámunió-elméletekben | 37 |
Elemzés keresleti és kínálati modellben | 42 |
A vámunió és a mennyiségi korlátozások eltörlése | 48 |
A nyereségek és veszteségek néhány meghatározó tényezője | 49 |
A vámunió-elméletek "dinamikus" felfogásai | 52 |
A vámunió néhány makrohatása | 58 |
Kritikai megjegyzések a vámuniós integráció előnyösségéhez | 60 |
A közös piaci elméleti keretei | 64 |
A komparatív előnyök és a termelési tényezők | 64 |
A relatívtényező árak és a komparatív előnyök a globális piacokon | 69 |
A komparatív előnyök és a nemzetközi tényezőáramlások | 73 |
A közös piac elméleti alapjai | 78 |
Az 1992-es egységes európai piac | 82 |
A vámuniótól az egységes európai piacig | 82 |
Az 1992-es egységes európai piac terve | 85 |
A "technikai" akadályok leépítése és az állami piacok | 86 |
Az egységes piac és az adók harmonizálása ("fiskális" akadályok leépítése) | 90 |
A várható nyereségek | 93 |
Az 1992-es egységes európai piac állása és néhány hatása | 98 |
A pénzügyi integráció az EU-ban | 102 |
A monetáris integráció elméleti alapjai | 102 |
A monetáris integráció gazdaságtana | 102 |
A monetáris integráció költségei és haszna | 111 |
A monetáris integráció kezdetei Európában | 115 |
Első kísérletek a monetáris integrációra | 115 |
Az európai monetáris rendszer (EMS) | 117 |
Az EMS és a "külső" monetarizmus | 122 |
Az Európai Monetáris Rendszer értékelése | 127 |
Gazdasági és monetáris unió | 131 |
Maastrichti döntések a Gazdasági és Monetáris Unióra | 131 |
Az EU mint "optimális valutaövezet" | 139 |
Az EMU költségvetési összefüggései | 144 |
Az EMU megvalósíthatósága | 147 |
Az EMU és a politikai unió összefüggései | 155 |
Az európai unió költésgvetése | 160 |
Az EU közös költségvetésének jellemzői | 163 |
A közös költségvetés és az EMU | 168 |
Az integráció mérésének néhány elméleti kérdése | 174 |
Az integráció mérésének általános feltételei | 174 |
Az integrációérettség mérése | 180 |
Az integrációs hatások mérése | 182 |
Az integráltság mérése | 187 |
Európai integráció | 189 |
Az Európai Unió főbb szervei és belső mechanizmusai | 189 |
Bevezetés | 189 |
Az Európai Unió struktúrája | 189 |
Az Európai Tanács | 193 |
Az Európai Tanács politikai szerepe | 194 |
Az Európai Tanács Maastricht óta | 195 |
Az első pillér: az Európai Közösség | 196 |
A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika főbb kérdései | 198 |
A harmadik pillér: a bel- és igazságügyi együttműködés szervezeti kérdései | 201 |
Az Európai Unió soros elnöksége | 203 |
Az Európai Unió Tanácsa | 204 |
A funkcionális rétegződés | 204 |
A tanácsülések bonyolítása | 205 |
Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) | 206 |
Szavazás a Tanácsban | 207 |
A Bizottság | 209 |
A testület jellege és fölépítése | 209 |
Hatáskör, jogalkotás, kezdeményezési és végrehajtási jogosítványok | 212 |
A Parlament | 215 |
A választások | 215 |
A képviselők | 217 |
A politikai csoportok | 218 |
A Parlamenti bizottságok | 219 |
A parlamenti tisztségviselők | 219 |
A plenáris ülés | 219 |
A Parlament hatásköre | 220 |
Az Európa Parlament a politikai ellenőrzésben | 222 |
Az Európai Bíróság | 225 |
A Bíróság összetétele | 225 |
A Bíróság eljárása | 226 |
Az Európai Pénzügyi Intézet és az Európai Központi Bank | 227 |
Az Unió egyéb főbb szervei | 228 |
Az EU-országok makrogazdasági teljesítménye | 230 |
A gazdasági fejlődés "aranykorszaka" | 230 |
Az európai gazdaság válságban | 236 |
Az 1990-es évek - a kritikus évtized | 241 |
Az 1990-es évek - a kritikus évtized | 241 |
Az integrációs folyamatok alakulása | 245 |
A vámunió és a kereskedelmi összefonódás | 245 |
A tényezőáramlások és az integrációs folyamatok | 253 |
A mikrointegrációs folyamatok alakuása az EU-ban | 257 |
Globális és regionális integrációs folyamatok | 261 |
Az európai strukturális és alkalmazkodási "válság" | 265 |
A műszaki rés és Európa felzárkózása | 265 |
Az 1990-es évek dilemmái | 272 |
Integráció és modernizáció (struktúrapolitikai szerepek és irányzatok) | 276 |
Az EU iparpolitikájának jellemzői | 276 |
A struktúrapolitika kezdetei és főbb irányai | 276 |
A struktúrapolitika értékelése | 284 |
Az EK szerepe a gazdasági modernizációban (Esettanulmány a portugál és görög tanulságok alapján) | 287 |
Gyors modernizációs folyamat Portugáliában | 288 |
Görögországban lassú a változás | 290 |
Néhány tanulság Magyarország számára | 292 |
A közös agrárpolitika | 293 |
A közös agrárpolitika alapjai | 293 |
A közös agrárpolitika összetevői | 296 |
A közös agrárpolitika értékelése | 299 |
Viták a közös agrárpolitika reformjáról | 301 |
A radikális reform irányai | 304 |
A közös energiapolitika | 309 |
A tagországok energiahelyzete | 309 |
A közös energiapolitika főbb irányai | 311 |
Az EU külgazdasági kapcsolatrendszere | 316 |
A külső kapcsolatok keretei és típusai és a közös kereskedelempolitika | 316 |
Az Eu-kereskedelem kapcsolatai típusai | 320 |
Társulások a korábbi gyarmatokkal | 329 |
A loméi konvenciók | 332 |
Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió | 338 |
Társulási egyezmények Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió között | 338 |
A "kele-nyugati" kapcsolatoktól a társulásokig | 338 |
Az Európai Megállapodások főbb elemei és új vonásai | 342 |
Az Európai Megállapodások eredményei | 344 |
A társulási megállapodások hiányosságai | 349 |
A szubregionális kooperáció és integráció | 355 |
Közép- és Kelet-Európa úton a teljes jogú tagság felé | 359 |
A teljes jogú tagsági tárgyalások megindulása (előzmények és feltételek) | 359 |
Az új csatlakozók integrációs felkészültségéről | 362 |
A csatlakozás versenyképességei követelményei | 366 |
A csatlakozás és a gazdasági stabilizáció | 370 |
Az EU "fogadókészsége" és érdekei | 373 |