Pál Breznay

Előszó

"A festmény az egy hang" mondta Malraux. Breznay Pál mai munkásságában ez valóban megtalálható. mely állandóan, de mindig megújulva a napvilágot, az élet szimbólumát magasztalja.
Valódi művészként, Breznay Pál nem elégszik meg az első eredménnyel, hanem szenvedélyesen folytatja festői kutatását. Az évek folyamán mindig újabb lehetőségeket fedez fel a legszabadabb módon a legkülönbözőbb témákra, melyek megragadják - enteriőrök, női ábrázolások, lovak - és hogy ezeket kifejezésre juttassa.
A magyar származású festő a napfényt Olaszországban fedezi fel ravennai tanulmányai folyamán. Figyeli a formákon alakuló fény állapotát, élénkségét, ahogy az árnyékokba vág. A kompozíció alapvető szerkezete a fény, mely minden egyes művében jelen van és a művész lényébe beivódott, alkotásának elkerülhetetlen társává vált.
1986-ban Párizsba érkezik, ahol folytatja munkásságát a napsugár variációi, tükröződései és változatossága - a valóság - költői ábrázolással. Így született a nyolcvanas évek végétől kezdve intimista képsorozata. A háztetők szigorú építészete, ahol a vízszintes és a függőleges vonalak harmonikus dialógusa az átlós és aranyozott tónusú napsugarak által hangulatossá válik. Az okkerekkel zenélnek a rózsaszín-narancssárgák, melyek domborművesen anyagszerűvé varázsolják a látványt, az árnyékok rafinált szürkéivel aláhúzva. Vissza