Paks

Előszó

Az elmúlt két évtizedben Paks neve szinte teljesen összeforrt az atomerőművével. S ha eddig nem sokat írtak róla, nem jelenti azt, hogy korábban jelentéktelen település volt. A település évszázadokon át a rómaiak pannóniai limesének része volt. A népvándorlás javarészt romba döntötte ennek emlékeit.
A magyarok bejövetelével fejedelmi, majd királyi birtok lett. Szent István király templomos hellyé tette, honnan egyházi adót is szedtek. 1333-ban Pakusnak, 1334-ben Pokusnak jegyzeték fel az összeírók. 1380-ban Paksy Olivér birtokába kerül, kit az oklevelek "Olivér de Pakos"-nak említenek. A település mai neve tehát a korábbi Pokusból-Pakusból ered. A középkorban ferences kolostora és gótikus temploma volt, mezővárosi kiváltságokkal, jelentős kereskedelmi forgalommal rendelkezett. A mohácsi vész, 1526 után birtokosai a királyi országrészbe, a Felvidékre menekültek a százötven éves hódoltság elől.
A török uralom alatt lakossága kettősen adózott, mind töröknek, mind földesuraknak. E mellett mind a magyar, mind a török portyázásokat megszenvedték az itteniek, akiknek száma egyre csökkent.
A török kiűzése után hamarosan visszanyerte mezővárosi rangját. A környék egyik kereskedelmi központja lett, hatalmas határa miatt nagybirtokok alakultak ki körülötte. Bár a nyersanyagok miatt csak kisebb manufaktúrák működhettek a településen, a környék közigazgatási, kereskedelmi és kézműipari központjának számított. Vissza