A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910

Szerző
Kolozsvár
Kiadó: EMKE
Kiadás helye: Kolozsvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám: 594 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 24 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az Egyesület huszonötéves örömünnepére írta: Pákéi Sándor József, az Egyesület T. Alelnök-főtitkára. Kiadói, aranyozott, dombornyomásos egész vászonkötésben. A könyvet számos fekete-fehér fénykép, reprodukció és ábra illusztrálja. Stief Jenő és Társa Könyvkiadó-Vállalata és Könyvnyomdai Műintézete nyomtatta, Kolozsvárt. A képjegyzék a fülszövegben olvasható.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a hazaszeretet evángéliumos könyve, a nemzetszolgáló „Apostolok cselekedete". E munkából megtanulhatja mindenki, mit tett az utóbbi nemzedék az ország legkitettebb és legveszélyeztetettebb része... Tovább

Előszó

Ez a hazaszeretet evángéliumos könyve, a nemzetszolgáló „Apostolok cselekedete". E munkából megtanulhatja mindenki, mit tett az utóbbi nemzedék az ország legkitettebb és legveszélyeztetettebb része megmentése és megtartása érdekében s milyen irányú a tenni való, ha a békés munka eszközeivel elő akarjuk készíteni azt az időt, midőn a kard éle már csak az erkölcsi, szellemi és anyagi erő készleteivel számol s nincs alkalom rá, helyrehozni, amit talán elmulasztottunk. Itt a testvéri szeretet, szabadságérzet és népuralmi igazságosság társadalmi követéséről van szó s a munkában részt vett egyének és intézmények viselt dolgait adjuk elő.
Az Igazgató-választmány határozatából elkerülendők az Albumszerűséget, e mű egész szövege folyamán igyekeztünk a közölt magyarázó képek által az élők magasztalását elkerülni, csak az elhánytak emlékét megörökíteni s csupán e mű végén, a történelmi hűség kedvéért állította össze e mű szerzője három csoportban azon élők képeit, kik negyedszázad óta híven és buzgón első sorban állottak s illetve állanak ma is a zászló alatt.
E könyv tájékozást ad a magyar társadalmi kulturmozgalom szükségszerűsége okairól, felvilágosít az általános és részleges szervezet létrehozataláról, a közművelődési, irodalmi és közgazdasági intézményekről, melyeket az Emke alkotott, az országos kapcsolat beállításáról, az anyagi ügyekről és az ügyvezetés részleteiről s utat mutat a következő nemzedéknek, melyen kitartással és önfeláldozással haladjon tovább.
Miután pedig a társadalom nem jutalmazhat, sem úgy mint az állam, múló javakkal, sem mint az egyház, az örökkévalóság Ígéretével: legyen jutalmuk a munkásoknak az öntudat, hogy megtették hazafias és honleányi kötelességöket s ebben találva nyugalmukat, a többi a nemzetek és az emberiség felett őrködő élő Isten dolga! Bizonyára az! Vissza

Fülszöveg

Rezső főherceg trónörökös koszorúzott kép
A Kiralyhágó 5
Napfelkelte. Az Emke symboluma. Than Mór festőművész életnagyságú olajképe és ajándéka. Elhelyezve az Emke főtitkári hivatalában 9
Az Emke-lobogója. Magyarország asszonyainak ajándéka. (Címeres oldal. E címer egyszersmind az Emke pecsétje is 11
Az Emke-lobogójáriak másik oldala. Dürer Albertnek az Orsz. képtárban levő festménye után, színes selyem hímzéssel 15
A magyarság eloszlása az ország területén, az 1900 évi népszámlálás szerint 19
Kolozsvár látóképe. 23
A szlávság elterjedése Európában. (A kolozsvári tud. egyetem földrajzi intézetének összeállítása alapján.) 25
Pángermán~térkép. Hangay Oktáv kolozsvári keresk. akadémiai tanár, Emke vál.-i tag közlése alapján 29
A szászok bejövetele, Bleibtreu szerint. A magyarokat csak pár menekülő vad besenyő képviseli a kép jobb sarkán 31
Dacia moderna, sau ferile Rorhane.. Gorján A. E. J. dáko-román térképe a 80-as évek elejéről 35
Beszédes... Tovább

Fülszöveg

Rezső főherceg trónörökös koszorúzott kép
A Kiralyhágó 5
Napfelkelte. Az Emke symboluma. Than Mór festőművész életnagyságú olajképe és ajándéka. Elhelyezve az Emke főtitkári hivatalában 9
Az Emke-lobogója. Magyarország asszonyainak ajándéka. (Címeres oldal. E címer egyszersmind az Emke pecsétje is 11
Az Emke-lobogójáriak másik oldala. Dürer Albertnek az Orsz. képtárban levő festménye után, színes selyem hímzéssel 15
A magyarság eloszlása az ország területén, az 1900 évi népszámlálás szerint 19
Kolozsvár látóképe. 23
A szlávság elterjedése Európában. (A kolozsvári tud. egyetem földrajzi intézetének összeállítása alapján.) 25
Pángermán~térkép. Hangay Oktáv kolozsvári keresk. akadémiai tanár, Emke vál.-i tag közlése alapján 29
A szászok bejövetele, Bleibtreu szerint. A magyarokat csak pár menekülő vad besenyő képviseli a kép jobb sarkán 31
Dacia moderna, sau ferile Rorhane.. Gorján A. E. J. dáko-román térképe a 80-as évek elejéről 35
Beszédes szivarkapapirboríték Romániából, (A Societatea Carpatii utóda, a román kulturális Liga szellemében) 39
Rezső trónörökös görgényi vadászata 43
Erdély kapuja, a Királyhágó lábainál 47
Id. Wesselényi Miklós br.: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében c. művének címlapja, 1843-ból 49
Wesselényi Miklós br., a „Szózat" cimű nemzetiségi és külpolitikai jós-szellemű mű szerzője (Arckép.) 53
Néhai József főherceg Ő Fensége kézirata az Emke 1893. évi dési közgyűlési albumába 57
Brassói nők ezüstkoszoruja az Emke 1888. évi közgyűlése alkalmából 61
Szamosújvári nők ezüstkoszorúja az Emke 1889. évi közgyűlése alkalmából 65
Az Emke alapító tagsági oklevele. Eredeti olajfestmény Munkácsy Mihálytól. Rézmetszet: Morelli-től 69
Az erdélyi kulturmozgalom első fecskéi. Koós Ferenc kir. tanácsos, tanfelügyelő; Szathmáry György min. tanácsos és Sólyom Fekete Ferenc dr., kir. törvényszéki elnök 71
Bánó József a Sárosmegyei magyarságot és népnevelést terjesztő egyesület elnöke, aki 82. júliusában Kolozsvárt személyesen buzdít egy hasonló egyesület létrehozatalara 75
Beksics Gusztáv erdélyrészi orsz. képviselő Haller Károly dr., id. elnök, majd alelnök és később tiszteleti tag 79
Kolozsvár városi vigadó, hol 1848.. máj. 30-án az Unió kimondatott s 85. ápr. 12-én az Emke megalakult 81
Kolozsvár városháza, hol az Emke ügyében 1884. dec. 27. az első értekezlet tartatott s hol negyedszázad óta az Igazgató-választmány ülésezik 81
Az előkészítő 5-ös bizottság elhányt tagjai. Felméri Lajos dr., elnök; Bartba Miklós biz. tag, az alakuló közgyűléstől alelnök; Nagy Mór dr., biz. tag 83
Hory Béla, az Emke id. pénztárosa, később direktóriumi tag 85 Gyarmathy Miklós, Kolozsvármegye alispánja, ki a megyén az Emke ügyében az első nemzetiségi támadást állja ki 85
Bánffy Ádám br., az első, ki az arisztokrácia részéről mégkezdi az aláírást, az alakuló közgyűléstől alelnök. 87
Kossuth Lajos, a turini sürgöny küldője és első tiszteleti tag 89
A kolozsvári vigadó belseje, hol az Unió kimondatott s az Emke megalakult - 89
Kemény Gábor br., közmunka- és közlekedésügyi min., az első, ki a miniszterek közül az Emkébe belép, mint alapító 91
Kornis Viktor gr., ki az 1885. aug. 31-iki közgyűlésre gyalog vezeti be az érkező közönséget a vasúttól a városba; később direktóriumi tag és alelnök 91
Teleki Domokos gr., aki a budapesti Nemzeti Kaszinóban a gyűjtést megkezdi; az alakuló közgyűléstől alelnök 91
Kolozsvári alakuló közgyűlésre érkeztek bevonulásai 1885. aug. 31-én a vasúttól a Mátyás kir.-téren a városháza elé, Sárdi István festőművész egyidejű rajza szerint 93
Kun Kocsárd gr., az Emke első tiszteleti elnöke ; Bethlen Gábor gr., az Emke első rendes elnöke, Kuun Géza gr., az Emke második tiszteleti elnöke 95
Baross Gábor kir. keresk. min. és Jókai Mór tiszteleti tagok 97
Horváth Gyula orsz. képviselő, alelnök 99
Az Emke első munkásai közül: Biró Béla dr., pápai prelátus, apátkanonok, aki 18 évig volt direktóriumi tag; Szász Béla dr., a Munkaprogramm végleges szövegezője; H. Gál Domokos, a Segélyző bizottságnak több éven át előadója; Csernátoni Gyula dr., egyesületi jegyző, majd dir.-i tag 99
Az Emke első paptagjai közül: Kovács Ferenc, marosvásárhelyi apátplébános, vál.-i tag, az Emke-lobogó egyik felszentelője; Szász Domokos erd. ref. püspök, az egyházakkal való szerződéses ajánlat felvetője ; Fülöp Géza szászvárosi ref. pap, vál.-i tag, az Emke-lobogónak szintén felszentelője - Károlyi István gr., vál.-i tag 101
Károlyi István gr., vál.-i tag 103
Az Emke-lobogó szentelése az 1889. szept. 3-iki szamosújvári közgyűlésen, tábori sátor alatt 103
Munkácsy Mihály, az alapitó tagok oklevelének készitője, tiszteleti tag 105
Kormos Béla dr., az első Emke-intézmény felajánlója, tiszteleti tag 105
Kovács Ödön dr., ref. theol. ig., vál.-i tag Bartók György dr., erd. ref. püspök, vál.-i tag 105
Bethlen András gr., kir. földműv. min., vál.-i tag, az Algyógyi székely földműv. iskolának Kun Kocsárd gróffái és az Emkével miniszteri megalapítója 107
Vasúti katasztrófa Kolozsvár mellett az 1894. jún. 30-iki tordai közgyűlés alkalmából, mely állítólag az Emke tagjainak szánatott 107
Ünnepi szónokok az Emke rendezte Ezredéves ünnepi kongresszuson, Budapesten, 1896. szept. 8-án, a kiállítási ünnepélyek csarnokában (Roskovics Ignác eredeti rajza szerint.): Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert dr., Ugrón Gábor 109
Az Emke-téri Emke-palota Kolozsvárt. Most a Máv. üzletvezetőség tulajdona- A Kolozsvári volt Emke-park (ma Bocskaytér), hol az Emke-palota emelkedett - Hegedűs Sándor, b. t. t., keresk. miniszter, Kolozsvár sz. kir. város egyik képviselője, vál.-i tag 111
Az Emke jcgász tagjaiból: Deáky Albert ügyvéd, dir.-i tag és Kolozsvár városi vál.-i elnök, Haller Rezső, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke, Emke-jogtanácsos; Gajzágó Manó, Kolozsvár sz. kir. város t. főügyésze Emke-jogtanácsos 115
Az Emke megalapításának és első küzdelmeinek színtere. (Épületek csoportképe, hol az Emke első hivatalos helyiségei voltak s az egyesület ülésezett 129
A kolozsvári elhúnyt régi vál.-i tagok sorából: B. Bak Lajos kolozsvári nagyiparos, gyáros; Albach Géza kir. tan., Kolozsvár sz. kir. város polgármestere; Dobál Antal, a kolozsvári ügyvédi kamara tb. elnöke 129
Gr. Károlyi Tiborné-Degenfeld-Schomburg Emma grófnő, a székesfővárosi nővál. elnöke 133
Kammermayer Károly min. tan., székesfővárosi polgármester, fővárosi vál.-i alelnök Péter Gábor, a Debreceni városi és Hajduvármegyei Emke vál.-nak 20 éven át jegyzője 137
Vásárhelyi Béla, az Arad városi és vármegyei Emke vál. elnöke Id. Gáspár János kir. tanácsos, Alsó-Fehérvármegye tanfelügyelője, központi lg. vál.-i tag 141
Müller Mihály, Alsó-Fehérvármegye tiszti főügyésze, megyei vál.-i jogtanácsos 141
Balázsfalvi volt Emke-iskola, jelenleg Emke-kisdedóvó 143
Szathmári Enyedi Lajos kir. itélő tábl. biró, a balázsfalvi Emke-fiókkörnek 21 éven át elnöke 143
Kovács Gyula nagyenyedi polgármester, közp. Igazg. vál.-i tag, az alakuló közgyűlésen a tőkésítés indítványozója 145
Varró László nagyenyedi polgármester, közp. Igazg. vál-i tag, az 1884. máj. 14-iki kolozsvári diák-mozgalom vezetője 145
Tamás Károly kir. itélő tábl. biró, törv. elnök, a Besztercze-Naszódvárm. vál. elnöke 147 Beszterczei Emke-óvó 149
Guzman János közp. Igazg. vál-i tag, az Óradna-vidéki körnek 20 éven át elnöke, utóbb a Besztercze-Naszódvármegyei vál. alelnöke 149
Kossuth Lajos kézirata, az 1888. aug. 20-iki brassói Emke közgyűlés alkalmából 151
Nagy István iparos, aki a brassói első Emkeóvó alapításához 4000 K-t adományoz 153
Székely Mózes fejed, emléktáblája Brassóban 155
Hétfalusi 48\49-es csángó vértanuk emléke 157
Gyergyóbékási Emke létesítette áll. isk. A Gyergyóvidéki Emke-fiókkör létesítette ottani havasi r. kath. kápolnával 159
Benedek György nyug. m. kir. honv. őrnagy, a Gyergyóvidéki kör pénztárosa 161
Fogarasi Emke-megyei vál. létesítette kisdedóvó 163
Zágon község Háromszékvármegyében, hova a Mikes Kelemen emlék állíttatik 165
Csomakőrös község Háromszékvármegyében, hová a Csorna Sándor emlék állíttatik - 165
Potsa József b. t. t., főispán, a Háromszékvármegyei vál.-nak 18 éven át elnöke 165
Dévai kisdedóvó 167
K. Sándor József dévai kir. közjegyző, a Hunyadvárm. vál. pénztárosa, Igazg.-vál.-i tag 169 Szőcs Sándor ref. lelkész, a Hunyadvárm. vál. titkára 169
Szászvárosi kisdedóvó 171
Csiky Antal m. kir. vasgyári mérnök, a Vajdahunyad városi vál. titkára 173
Dicsőszentmártoni kisdedóvó 173
Kisküküllő vármegyei tanulmányozók az Emke algyógyi székely földműves iskolájánál 175
Gyarmathy Zsigmond, a kalotaszegi körnek 22 éven át elnöke 177 Gyarmathy Zsigmondné, a kalotaszegi varrottas népipar felvirágoztatója 177
Eőry Ernő a Kolozsvár városi vál. egyik titkára, közp. jegyző 179
Jenei Viktor dr., a Kolozsvár városi vál. első elnöke 179
Özv. gr. Teleki Domokosné-Teleki Clementina grófnő, a Kolozsvár városi nővál. első elnöke 184
Régi erdélyi lakodalmas bál, 1901. febr. 18-án Kolozsvárt a Nemzeti Színházban - 183 Bánffy Zoltán br., főispán, a Maros-Tordavárm. - Marosvásárhely sz. kir. városi vál. első elnöke 185
Nagy Sándor gyógyszerész, a Maros-Tordavarm.-Marosvásárhely M kir. városi válnak 25 éven át pénztárosa 185
Mezőfelei ref. iskola Maros-Tordavármegyeben 187
Horváth László kir. tanfelügy., a Nagy-Küküllő-várm. vál.-nak első ügyvezető-alelnöke 189
Segesvári Emke-óvó, - elhelyezve az áll. iskolában 191
Héjjasfalvi honvéd-emlék Nagy-Küküllővármegyében 193
Bánffy György br., a Szilágyvármegyei Emke vál. elnöke 195 Bornemisza Károly br., cs. és kir. kamarás, a Szolnok-Dobokavármegy. Emke-vál. elnöke 195
Fogadtatás a Dési Emke-közgyülés alkalmából 1893. máj. 28 197
Voith Miklós ügyvéd, a Szamosújvár városi Emke-vál. elnöke 199
Novak Gerő r. k. főgimn. tanár, a Szamosújvár városi vál. titkára 199 Bethlen Géza gr., főispán, a Torda-Aranyosvárm. Emke-vál. díszelnöke - 201
Cs. Sándor Kálmán kir. Ítélőtáblai bíró, a Torda-Aranyosvárm. Emke-vál. elnöke 201
Velits Ödön, Torda város polgármestere, a közp. Igazg.-vál. tagja 201
Dr. Török Albertné-Zeyk Lenke, az Udvarhelyvárm. Emke nővál. elnöke 203
Az Emke 1895. jún. 4-iki 10 éves közgyűlése Székelyudvarhelyt a ref. templomban 203
A Maros Algyógy közelében 205
Kun Kocsárd gr. képe 207
Az algyógyi ősi gróf Kun-kastély madártávolságból 211
Algyógyi gr. Kun-kastély nyugati szárnya, melyben Kun Kocsárd gr. lakott 213
Algyógyi zsellérház, melyben Kun Kocsárd gr. komáromi várfogsága után évekig lakott, míg szétdúlt birtokát helyreállította 215
Kun Kocsárd gr. tolla, mellyel az Emkének szóló nagy alapítványt aláirta 217
Kun Kocsárd gr. sajátkezű aláírása 217
Osdolai régi Kun-kastély romjai Háromszékvármegyében, honnan a gr. Kun-család eredett 219
Algyógyi gr. Kun-kastély északkeleti kapuja. Bejárat a növendékek lakásához 221
Algyógyi székely földműv. iskola növendékei munkaközben 223
Algyógyi gr. Kun Kocsárd alapítványi birtok térképe 225
Algyógyi csendélet: a gulya 227
Algyógyi csendélet: baromfitenyészet 229
Algyógyi gazdasági épület 231
Algyógyi székely földműves iskola 5-ös fogata, az igazgatói lakással 231
Algyógyi gr. Kun-kastély keleti szárnya, az Emke megjelenése idejében 232
Algyógyi gr. Kun-kastély keleti szárnya ma. Székely földműves iskolai növendékek lakása 233
Algyógyi tüdőbeteg-szanatórium 235
Kun Kocsárd gr. algyógyi sziklasírja - 235
Algyógyi vasaid a Maroson át Harmincöt év múlva az Emke tulajdona 236
Ugrón Gábor orsz. képviselő, Emke-vál-i tag 239
Algyógyi székely földműves iskola kegyúri temploma. (Díszes székelykapuval) 241
Kisbarcsai, őseik hitére visszatért, eloláhosodott magyarok temploma 243
Kisbarcsai, őseik hitére visszatért, eloláhosodott magyarok papilakja 245
Diódváraljai Miksa Zsuzsánna, az Emke 300.000 K-s alapítója 247
Székely kapu az algyógyi székely földműves iskolánál 249
Aranyi áll isk. Épült az Emke 14.045 K 88 f segélyével 251
Arany kúti Emke-iskola 253
Bír tini áll. iskola. Épült az Emke 6000 K segélyével 255
Dobokai ref. iskola. Épült az Emke 2440 K segélyével 257
Kissebesi Emke-iskola 259
Magyarlétai áll. isk. Épült az Emke 5000 K segélyével 261
Magyarnagyzsombori Emke-iskola 263
Magyarókereki Emke-iskola 265
Mezőménesi ref. iskola. Épült az Emke 2000 K segélyével 267
Ózdi áll. iskola. Épült az Emke 12.000 K segélyével 269
Ördögkúti áll. iskola és kisdedóvó. Épült az Emke 30.000 K segélyével 271
Radnóti ref. iskola most. (Emkétől 4000 K hozzájárulás) 273
Radnóti régi ref. iskola. (Az újjászervezés előtt) 273
Szálteleki ref. iskola. Épült az Emke 2000 K segélyével 275 Szászernyei áll. isk. Épült az Emke 15.835 K segélyével 277 Uzdiszentpéteri áll. iskola. Épült az Emke 24.000 K segélyével 279 Vajdakamarási áll. iskola. Épült az Emke 12.000 segélyével 281 Vámosudvarhelyi Emke-iskola- - 287 Visai áll. isk. Épült az Emke 1200 K segélyével 289
Vistai áll. isk. Épült az Emke 13.733 K 67 f segélyével 291
Zsoboki ref. iskola. Épült az Emke 15.000 K segélyével 293 Algyógyi Emke-létesítette áll. kisdedóvó - 295
Brassó-bolgárszegi Emke-létesítette állami kisdedóvó 297
Brassó-bolonyai Emke-létesítette áll. kisdedóvó 299
Brassó-belvárosi Emke-létesítette kisdedóvó 301
Özv. Marosgezsei Mobay Károlyné-Köröspataki Antal Mária, az Emke 100.000 K-s alapítója 303
Kun Kocsárd gr. Ereklye-Múzeum Algyogyon 305
Petrosenyi Emke-létesítette áll kisdedóvó 307
Vajdahunyadi Emke-óvó 307
Algyógyi árvaházy az Emke székely földműves iskolája park területén 309
Algyógyi ezredéves emlék leleplezése az Árpád-begyen a székely földműves iskola által 311
Algyógyi 48/49-es vértanuk emlékének leleplezése 315
Kun Kocsárd gr. szobra Szászvároson 317
Kuun Géza gr. szobra Szászvároson 317
Petelei István, az Emke irod. esték rendezője 319
Szabó Samu vál.-i tag, az Irodalmi-szakosztály alelnöke 321
Emke-népkönyvtár, szekrénnyel együtt 323
Egy Emke-népdaloskör, az Emke zászlójával 331
Jósika Miklós szülőházának emléktáblával való megjelölése Tordán 335
Than Mór, ki az Emkének a „Napfelkelte" című jelképes festményt ajándékozta 337
Tordai Petőfi-ház és emléktábla 339
Emke-gyújtó címkéje 353
Algyógyi székely földműv. isk. gépész-műhelye 355
Rigler-féle Emke-levélpapir címkéje 357
Emke-rizskeményítő címkéje 359
Temesvári első gyújtó-, kocsikenőcs- és vegytechnikai gyár r.-t- gyártelepe 365
Első magyar Jacquard-szövőgyár Budapesten 367
Emke-gyertya címkéje 369
Berkes Bertalan: Emke-padló és parkett fényezőmáz gyári épülete, Nagyváradon 371
Hochsinger-testvérék, Emke-ténta, Budapest 373
Janina cigaretta-hüvelygyár Budapesten 373
Raffay Károly, 9000 K-s alapító és hagyatéktevő 377
Bicskey Kálmán orsz. képviselő, 10.000 K-s hagyatéktevő 379
Özv. Tappenburg Károlyné, ki a maga és leánya emlékére 10.067 K 52 f hagyatékot tett 381
Tappenburg Aranka Stefánia a fenti megjegyzés szerint 381
Peielle István 7324 K-s alapító 383
Mucsy József m. kir. honvédszázados, 7115 K-s hagyatéktevő 385
Lukács Mózes nyug. csendőrezredes, 6000 K-s hagyatéktevő 387
Gelléri Szabó János, 5000 K-s hagyatéktevő 389 Kovács Sándor nagyenyedi mérnök, az Emke 97.200 K-s hagyatéktevője 393
Özv. Mohay Károlyné 100.000 K-s hagyatéktevő magyarkályáni udvarháza, kisdedóvónak szánva 395
Algyógyi székely földműv. iskola méhese 396
Serli Sándor dr., 5000 K-s hagyatéktevő 399
Ezredéves közműv. kiállítás csarnoka 401
Özv. Molnár Domokosné - Vinci Balogh Salomé, férje nevére 4000 K-s hagyatéktevő 403
Dersi János, 20.000 K-s hagyatéktevő 405
Özv. gr. Somssich Imréné-Siskovics Mária, 2000 K-s hagyatéktevő 407
Özv. Sófalvi Fülöp Ferencné, 2000 K-s hagyatéktevő 407
E. K. E. pecsétje 411
Mátyás király szülőháza Kolozsvárt, jelenleg az Eke hivatalos helyisége és Néprajzimúzeuma 413
Ahonnan az algyógyi székely földműves iskola igazgatása foly 415
Tusnádi székely-kongresszus épülete és résztvevői 417
Bészler Károly, Debreczen városi és Hajdúvárm. vál.-nak negyedszázadon át pénztárosa 421
Ferenczi Károly, a Gyergyóvidéki körnek negyedszázadon át elnöke 423
Kossuth Lajos temetésén az Emke, a középen látható zászló az egyesületé 425
Balog János, 20.000 K-s hagyatéktevő 427
Kun Kocsárd gr. szászvárosi lakóházának emléktáblával való megjelölése ünnepe 429
Algyógyi székely földműv. iskola növendékei várják a minisztert 431
Alistáli Laky Adolf, 40.302 K-s hagyatéktevő 435
Diódváraljai dr. Miksa György jogtudor, kinek emlékére édes anyja, özv. Mangesius Frigyesné 12.000 K és nővére Miksa Zsuzsánna a maga nevével együtt 197.885 K 40 f hagyatékot tett 437
Özv. Mangesius Frigyesné, az édes anya. (Régi kézi rajz után) 437
Orbán Balázs br., 20.000 K-s hagyatéktevő 439
Remenyik Zsigmond, 20.000 K-s hagyatéktevő 441
Özv. Hegyi Mihályné-Józsa Eufrozina, 2000 K-s hagyatéktevő 443
Bán István, 2000 K-s hagyatéktevő 445
Rökk Pál, 40.000 K-s alapító 449
Dobokay Ferenc, 2000 K-s hagyatéktevő 451
Sváb Jakab, 2000 K-s hagyatéktevő 455
Vojnits Tivadarné, 2000 K-s hagyatéktevő 457
Veress Ferenc 48/49-es honv. tűzmester emlékére 1170 K-s alapítvány 461
Guda Döme, 1000 K-s hagyatéktevő 463
Tüdős László dr. emlékére 1000 K 467
Scitovszky János alispán, az Emke egyik legbuzgóbb szelvénykönyves gyűjtője 481
Jelenet az 1895. febr. 12. Kolozsv. rococo-bálból 485
Magyar élclapok felfogása az Emkéről: Borsszem Jankó, 497
Bolond Istók 499
Kakas Márton 501
Beregszászy László Emke-főkönyvvezető 503
Molnár István Emke-levéltáros 503
Az Emke élő, régi hü munkásai sorából:
a) Tisztikari tagok 515
b) Választmányi tagok 521
c) Fiókválasztmányi tisztviselők 527
Egy Igazg.-választmányi ülés 533
„Az Emke megalapítása körül szerzett érdemért az egyesület tagjai" felírással adott kehely. Jelenleg az őseik hitére és nyelvére visszatért kisbarcsai magyarok úrvacsorakészlete 543 Vissza

Tartalom

Ajánlás
Előszó
Az Emke hűségi nyilatkozatai, 1885-1910.
Bevezetés1
A magyar, mint a hit nemzete. A hitből folyó politikai érzék. A magyar nemzeti egység kialakulása. A szabadságot és magyarságot mindig tartartottuk. Együtt haladtunk az emberiséggel. Az újabbkori demokratikus magyar nemzetállam. A nemzetiségi izgatókkal való küzdelem.5
A magyar társadalmi kultur-mozgalom előidéző okai.
A pánszlávizmus az 1880-as évek elején23
A pángermánizmus egyidejű fellépése28
A dákó-románizmus, mint harmadik a társak között31
Rezső trónörökös alakja a hullámok fölött42
A nemzetiségi kérdés összefoglalása44
A magyar társadalom a nemzeti eszme ébredése óta55
A voltaképpi magyar közművelődési egyesületek63
Erdélyrészi kísérletek70
Az Emke létrejötte
Az első értekezlet összejövetele77
Az Alapszabály készítő 5-ös bizottság működése83
Az alakuló és tisztválasztó két közgyűlés87
A rendes közgyűlések negyedszázadon át97
Az Igazgató-választmány működése:
Az Emke központi tisztikara, 1855-1910. Tiszteleti elnökök. Tiszteleti tagok. Elnökök. Alelnökök. Tiszteleti alelnök. Titkár. Pénztárosok. Ellenőrök. Jegyzők. Jogtanácsosok. Tiszteleti jogtanácsosok. Számvizsgáló bizottsági tagok112
Köz- és választmányi üléseken szerepelt tisztviselők kimutatása116
Igazgató-választmány üléseit látogatták: alapítók és választott választmányi tagok, 1885-1910118
Választott választmányi tagok, 1885-1910126
Direktórium, 1885-1910127
A Fiókválasztmányok működése128
Az anyaállamban
Budapest székesfővárosi férfi- és nőválasztmány132
Debreczen sz. kir. városi és Hajdúvármegyei választmány136
Arad sz. kir. városi és vármegyei választmány138
Szentes városi és vidéki választmány139
Az erdélyi részben
Alsó-Fehérvármegyei választvány. l. Alvinczi kör. 2. Balázsfalvi kör. 3. Magyarigeni kör.4. Marosújvári kör. 5. Nagyenyed városi kör. 6. Nagyenyedi vidéki kör. 7. Verespataki kör. 8. Vizaknai kör. 9. Abrudbányai kör.141
Gyulafehérvár sz. kir. városi választmány145
Besztercze-Naszódvármegyei választmány. 1. Óradna vidéki kör147
Brassóvármegyei választmány 1. Hétfalusi fiókkör150
Csikvármegyei választmány. 1. Gyergyóvidéki fiókkör158
Fogarasvárrmegyei választmány. 161
Háromszékvármegyei választmány. 1. Erdővidéki kör. 2. Bodola-nyéni kör. 3. Orbai járási kör162
Kézdivásárhely városi választmány166
Hunyadvármegyei férfi- és nőválasztmány. 1. Algyógyi kör. 2. Boczai kör. 3. Brádi kör. 4. Dévai kör 5. Hátszegi kör. 6. Körösbányai kör. 7. Marosillyei kör. 8. Nagysági kör. 9. Petrosenyi kör. 10. Piskii kör. 11. Puji kör. 12. Szászvárosi kör166
Vajdahunyad városi választmány172
Kis-Küküllővármegyei férfi- és nőválasztmány173
Erzsébetvárosi választmány176
Kolozsvármegyei választmány176
Kolozsvár városi választmány179
Kolozsvár városi nőválasztmány181
Maros-Tordavármegyei és Marosvásárhely sz. kir. városi férfi- és nőválasztmány184
Nagy-Küküllővármegyei választmány. 1. Bürkösi fiókkör. 2. Kiskapusi fiókkör. 3. Kőhalmi fiókkör. 4. Medgyesi fiókkör. 5. Segesvári fiókkör189
Szebenvármegyei választmány192
Szilágyvármegyei választmány194
Szolnok-Dobokavármegyei választmány194
Szolnok-Dobokavármegyei nőválasztmány196
Dés városi választmány196
Szamosújvár sz. kir. városi választmány198
Torda-Aranyosvármegyei választmány199
Udvarhelyvármegyei és városi férfi- és nőválasztmány201
Algyógyi gróf Kun Kocsárd székely főldműves iskola keletkezés és első 20 éves története
Algyógy és az osdolai gróf Kun-család története205
Az osdolai gróf Kun-ok családfája
Kun Kocsárd gróf élete209
Az iskola alapítása214
Az intézet leírása217
1. Tanügy. 2. Gazdaság. 3. Állattenyésztés. 4. Az építkezések és befejezés226
Vallás és közoktatás
Lelkészi segélyek239
Felsőbb és középiskolák249
Szakiskolák250
Elemi népiskolák250
Az Emke fenntartotta, szervezte, vagy segítette elemi népiskolák255
Iskolai felszerelések és szegény iskolás gyermekek támogatása280
Kimutatás az Emke alakulásánál előjegyzett községek mai iskoláztatási állapotáról281
1. Felnőttek oktatása és felnőtt analfabéta tanfolyamok. 2. A felnőttek magyar nyelvi oktatása. A kolozsvári tud. egyetem ifjuságának "University Extension" mozgalma a nép között. 3. Felnőtt analfabéta tanfolyamok. 4. Tanuló-növendékek cseréje287
Néptanítói jutalmak289
Kisdedóvók és gyermekmenedékhelyek292
Jótékony és hazafias ügyek
Szobrok, emléktáblák és síremlékek307
Síremlékek309
Megkoszorúzások309
Az Emke munkásainak és alapítóinak olajképei310
Emlékalapítványok310
Az Emke és az irodalom
Az Emke Irodalmi szakosztálya megalakítása, az irodalmi estélyekkel és írói, művészi kirándulásokkal313
Az Erdélyi Irodalmi Társaság létrejövetele316
Az irodalmi és művészeti rendezések folytatása318
Olvasókörök és népkönyvtárak alapítása320
Múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa és főfelügyelősége létrejövetele323
Emke-népkönyvtárak kimutatása324
Ifjusági egyesületek329
Katonai könyvtárak ügye329
M. kir. honvéd, vagy katonai könyvtárak kimutatása330
Dal és zene331
Az Emke-daloskörök kimutatása333
A művészetért335
Kiadványok ügye
Emke-kiadványok, vagy a megírás, kiadás anyagi segéllyel és erkölcsi támogatással is elősegíttetett338
Megrendelések által támogattattak342
Erkölcsi támogatásban részesültek343
Könyveket ajándékoztak343
Könyveket és könyvekre pénzt kaptak344
Az Emke 1885-1910. első negyedszázad évi I-XXVI. kötet Évi-jelentései önállóbb közleményeinek kimutatása345
Az "EMKE" hivatalos havi értesítő I-XVII. évfolylamáról, 1894. jan. l-től 1910. december végéig szóló kimutatás350
Erdély iparáért
Országos ágitáció a romániai vámháború alkalmából351
Határszéli kiállítás Korozsvárt353
Erdélyi kiállítás Budapesten354
Székely ipari és mezőgazdasági kiállítás Sepsiszentgyörgyön és más kiállítások354
Katonai kincstári szállítások356
Ipari és kereskedelmi szaklap és orsz. kongresszus Kolozsvárt358
Székely kereskedelmi- és iparkamara Marosvásárhelyt358
Székely közgazdasági emlékirat Baross Gábor kir. keresk. miniszterhez359
Iparszakoktatási és iparfejlesztési segélyek360
Védekezés a külföldi behozatal ellenében363
Egy konkrét iparpártolási példa364
Az Emke-iparcikkek ügye368
Erdélyi iparpártoló szövetség370
A kereskedő osztály megmozdítása371
Orsz. iparpártoló mozgalom372
Legmagasabb elismerés374
Az Emke és az erdélyi hitelügy
Az erdélyrészi hitelviszonyok az Emke alakulása idejében375
Kezdemény egy erdélyi földhitelintézet alakítása érdekében377
Erdélyrészi magyar jelzáloghitelbank r. t. létrehozatal380
Hirlapi vélemények az Emke pénzügyi feldatát illetőleg381
Egyéb gondoskodások384
A takarékpénztárak és hitelszövetkezetek ügye385
Az Emke törzsvagyonának forgatása387
Építkezésekben való elhelyezés388
A telepítés ügye390
Az erdélyi hitelügy jelenlegi helyzete391
Országos kulturbank létrehozatala394
Az Emke és a testvéregyesületek
Az első érintkezések megkezdése397
Az ezredéves közművelődési kiállítás és kongresszus rendezése400
Az államsorsjáték ügye403
Az Emke egyéb érintkezései405
Orsz. Közm. Szövetség és Tanács megalakulása és a létező testvéregyesületek408
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület létrehozatala408
Székely-Szövetség létrejövetelének előmozdítása414
Gyász és öröm.
Gyász
Üdvözletek419
Az Emke vagyona
Hagyatékok
Húszezer koronánál nagyobb hagyatékok435
Húszezer koronánál kisebb hagyatékok439
Érvénytelen hagyatékok445
Örökös és alapító tagok az első negyedszázad alatt447
Negyedszázad óta hő rendes és pártoló tagok: 2) rendes tagok; b) pártoló tagok472
Adományok kimutatás477
Törvényhatósági kulturális pótadó485
A legbuzgóbb taggyűjtők kimutatása486
Forgalmi- és vagyonkimutatások.1. Költségvetés az 1910. december 31-én meglevő készpénzvagyon (alaptőke, algyógyi birtok stb.) jövedelme alapján, a felhasználható bevételek előirányzatával 2. Mérlegszámla 1910. december hó 31-én. 3. Az Emke negyedszázados tőkeszerző és segítő akciójának anyagi mérlege; forgalmi kimutatás 1885-1910-ig. 4. Vagyon növekedése az egyesület létrejötte óta.489
A főtitkári hital
1. Az iroda beállítása. A. Az iroda helyiségei. 3. Az első kezelési költségvetés. 4. A pénztári nyilvántartás kibontakozása. 5. Az iroda belső fejlődése. 6. Az irodában vezetett könyvek. 7. Hivatalnokok és alkalmazottak kimutatása. 8. Az egyesület negyedszázados ügyforgalma. 9. Az iroda negyedszázados költségei495
Bokrétaünnep
Az Emke negyedszázados örömünnepe és Országos közművelődési kongresszus Kolozsvárt, 1911. évi szeptember hó 8-án. Meghívó. A kettős ünnep sorrendje507
Összefoglalás.
Mik idézik elő a magyar közművelődési társadalmi mozgalmat? 509
Hogyan jött létre az Emke? 513
Az egyesület szervezete517
A kiható működés520
Közművelődési rész.523
Közgazdasági rész532
Az Emke vagyona539
Az Emke viszonyai544
Lezárás549
Képjegyzék a fülszövegben

Pákéi Sándor József

Pákéi Sándor József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pákéi Sándor József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem