Előszó
A sérülékeny, rászoruló csoportok jogi segítésének, joghoz juttatásának feladata az ombudsmanokkal kapcsolatos szabályozások, társadalmi-politikai elvárások visszatérő eleme, sarokpontja. A 21....
Tovább
Előszó
A sérülékeny, rászoruló csoportok jogi segítésének, joghoz juttatásának feladata az ombudsmanokkal kapcsolatos szabályozások, társadalmi-politikai elvárások visszatérő eleme, sarokpontja. A 21. század jogállama az emberi szabadság és a szabadságjogok újfajta értelmezésével többféle módon igyekszik biztosítani a gazdasági és társadalmi tőkék kiegyenlítetlenségéből következő, egyre növekvő szakadékok áthidalását a kevésbé erősek, sőt az átlagnál hátrányosabb helyzetű, gyengébb teljesítőképességgel és/vagy adottságokkal rendelkező állampolgárok számára.
A sérülékenység és a rászorultság, a megfosztottság meghatározása, illetve azok jogi kereteinek körülírása sokféle és eltérő az államok, a nemzetközi és a civil szervezetek között, azonban az ilyenként körülírt csoportok körével kapcsolatosan fennáll bizonyos globális és regionális konszenzus. Annak a kérdése, hogy az adott csoport vagy egyén szubjektív és jogi vagy egyéb külső meghatározás alapján sérülékenynek minősül-e, a rászorultság-sérülékenység intenzitásának méréséhez és mértékéhez hasonlóan olyan konkrét kérdés, amely csupán adott egyén és csoport, az alkotmányos és jogrendszer, illetve a konkrét eset összefüggésében mérlegelhető.
Az ombudsmani intézmény kiemelt feladata a sérülékeny csoportok védelme. Az Európai Bizottság 2010-es definíciója szerint társadalmilag sérülékeny csoportoknak (a nemzetközi-angolszász szakirodalom szóhasználata szerint: vulnerable groups) tekintjük azokat a csoportokat, melyek tagjai a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek az összlakosságnál nagyobb mértékű kockázatával szembesülnek.
Az etnikai vagy más kisebbséghez tartozók, a migránsok, a fogyatékossággal élő emberek, a hajléktalan emberek, az elszigetelten élő időskorúak és gyermekek, a szexuális kisebbségek gyakran szembesülnek olyan nehézségekkel, melyek a társadalmi kirekesztettség további formáihoz vezethetnek, mint például az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatottság, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályba ütközése vagy ellehetetlenülése, a diszkrimináció.
Vissza