Számítógép és lexikográfia

Előszó

Az ELSŐ SZÁMÍTÓGÉPES SZÓTÁRAK még a 60-as években készültek, ennek ellenére a számítógépes lexikográfia a 80-as években kezd önálló tudományággá válni. Míg az első szótárak főként a fényszedés melléktermékeként kerültek számítógépre, a 70-es évek végén, 80-as évek elején mind több olyan projektum indult meg, amelynek fő célja egy lehetőleg sokoldalúan felhasználható szótári adatbázis, avagy nyelvi korpusz előállítása, és csak mintegy melléktermékként áll elő ebből a nyomtatott szótár. A számítógépes lexikográfia mint önálló tudományág jelen pillanatban van születőben; jól jelzik ezt a sűrűsödő számítógépes lexikográfiái konferenciák, szimpóziumok és „workshop"-ok, illetőleg a lexikográfiái konferenciák számítógépes szekciói. E tudományág kialakulását elsősorban a számítógépek technikai fejlődése tette lehetővé, és a korábbi számítógépes szótárak kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai tették sürgetővé.
A számítógépes szótárak legfőbb előnye a nyomtatottakkal szemben az, hogy míg a nyomtatott szótárakban kizárólag a címszavak ábécérendjében tudunk keresni, a számítógépes szótári adatbázisban - az adatbázishoz használt szoftver minőségétől függően - számtalan különböző szempont szerint kereshetünk. További nagy előnyük, hogy viszonylag könnyen javíthatók, aktualizálhatok, pótkötetek készítése helyett a kiegészítések, javítások beágyazhatok az egységes anyagba. Ha egyszer létrehozunk egy szótárat számítógéppel olvasható formában, utána a szótár újabb, módosított kiadásai könnyen elkészíthetők, ráadásul minimális az esélye annak, hogy a javítás során újabb hibákat vigyünk az adatbázisba. Kellő körültekintéssel készíthető olyan számítógépes szótári adatbázis is, amely egyszerre több nyomtatott szótár anyagát tartalmazza. Például egy szótári család három tagja, a nagyszótár, kéziszótár és zsebszótár szócikkei közös adatbázisban tárolhatók, ha speciális jelekkel megkülönböztetjük, hogy melyik címszó szerepel mindháromban, melyik csak a nagyszótárban, a szócikkekben pedig szintén elkülönítjük a közös, és csak az egyik vagy másik változatban publikálandó részeket, jelentéseket stb. Mindezen túl, bármely számítógépes szótár tekinthető úgy, mint az adott nyelv egy korpusza, amely sok szempontból érdekesebb információkat tartalmaz, mint egy folyó szövegekből összeállított korpusz, hiszen számos grammatikai, esetleg nyelvtörténeti adat is található benne. Különösen izgalmas kutatásokat folytathatunk akkor, ha egy nyelvről folyó szövegekből álló korpuszunk és szótárunk is van számítógépesített formában: összehasonlíthatjuk a kétféle adatbázisból kapott adatokat. Vissza