Előszó
A statikával - a nyugalomban lévő testekkel, tartókkal - előző évi tanulmányaink során foglalkoztunk. Tanultuk, hogy a teherhordó szerkezeteknek (ilyenek a lemezek, gerendák, pillérek, falak,...
Tovább
Előszó
A statikával - a nyugalomban lévő testekkel, tartókkal - előző évi tanulmányaink során foglalkoztunk. Tanultuk, hogy a teherhordó szerkezeteknek (ilyenek a lemezek, gerendák, pillérek, falak, alapok stb.) a rájuk ható erők, nyomatékok ellenére nyugalomban kell maradniuk. A teherhordó szerkezeteket úgy kell kialakítani, elkészíteni, hogy azok egyéb feladatuk mellett kellő teherbírással rendelkezzenek. Példaként nézzünk meg néhány teherhordó szerkezetet.
Az épületek lépcsőszerkezeteit azért építik, hogy az egyes szintek közötti közlekedést biztosítsák. A lépcső feladatának csak akkor felel meg, ha saját és a közlekedők súlyából származó terheket biztonsággal viseli.
A különböző épületek és mérnöki létesítmények (lakóházak, középületek, hidak stb.) teherhordó szerkezeteiben a szerkezet saját súlya, a benne élő és dolgozó emberek és berendezések súlya, a szél- és hóterhek stb. következtében olyan hatások keletkeznek, amelyek a szerkezeteket eltörhetik, tönkretehetik. Feladatunk a szerkezet tönkremenetelének megakadályozása. Ezt csak úgy érhetjük el, hogy a teherhordó szerkezetek méreteit és anyagait úgy választjuk meg, hogy azok az elhordandó terhek hatására tönkre ne menjenek, azokat kell biztonsággal hordják és a megengedettnél nagyobb alakváltozást ne szenvedjenek. Mindezen problémáknak a tárgyalásával a szilárdságtan foglalkozik.
Néhány épületszerkezet anyagának minőségét, méreteit - mivel az őket érő erőhatások csekélyek - tapasztalatok alapján választjuk meg. Ilyenek például az aljzatbetonok, válaszfalak, rabicszerkezetek, egyes burkolatok stb.
Vissza