Széchenyi kultúrája

Előszó

Részlet a kötetből:

Bevezető szavak Radányi Viktor Széchenyi kultúrája c. könyvéhez

Padányi Viktor könyve az ifjú Széchenyi Istvánról szól. Arról szólj hogy a sikertelen, előléptetése érdekében hiába fáradozó gróf huszárkapitány Széchenyi István miképpen válik egyetlen évtized alatt a korszak Magyarországának, sőt a korszak Közép-Európájának (azaz az egész Habsburg Birodalomnak), sőt a korszak egész Európájának legjelentősebb gondolkodójává és politikusává.
Padányi e könyvecskéjében a nagy gondolkodó és nagy államférfiú Széchenyit már nem mutatja be, ő ez alkalommal csak azzal foglalkozik, mi a rejtélye a nagy átváltozásnak.
De a nagy átváltozás éppen a rejtélyek rejtélye.
Azt hihetnénk, Széchenyi rendkívüli naplójegyzetei segítenek a kutatónak a rejtélyek rejtélyét megfejteni. Segítenek is, persze... Ha a kutató a naplóolvasásnak akkora mestere, mint Padányi. Mert Széchenyi ifjúkori naplójegyzetei bizony jól megtréfálhatják a gyanútlan és hiszékeny, azaz alkalmatlan kutatót.
Könnyűszerrel bizonyíthatjuk ezt:
„Gyónásom - írja Naplójába 1822-ben - egy óránál tovább tartott. Nem mutattam magam jobbnak, mint amilyen vagyok. - Miután nem ígérhettem neki, hogy egyet s mást nem hagyok abba, például a nőket, - hogy vallásomban néhány dolgot nem értek, (...) s hogy az én vallásom szokásai közül sokat csak forma szerint gyakorolok - feloldást nem adott nekem, amit előre láttam, és nem riadtam vissza tőle. - De ha az ostya valóban az Isten, akkor az ember az életben vajmi ritkán fogadhatja méltóan: ilyen titokkal semminemű tréfát nem űzhetek."
Milyen következtetést lehet ebből levonni?
Leegyszerűsítő következtetést bizony eléggé könnyű... Mai tankönyvírók (az egyetemi tankönyvek írói is) meg is teszik. Vissza

Fülszöveg

Padányi Viktor (1906-1963) történész, történetfilozófus, író, a XX. századi nemzeti történetírás egyik legnagyobb, ám méltatlanul elhallgatott, de el nem feledett alakja volt. Alkotó korszakának legtermékenyebb részét már ausztráliai emigrációban töltötte, ahol igen nehéz körülmények között kutatott és írt- Szélet látókörű gondolkodóként nem elégedett meg a történelem "lineáris" szemléletével, az okok és okozatok látható fonalának leírásával, mert az emberiség történelmét formáló rejtett tényezőket kutatta - és meglepő eredményekre jutott. Műveiben, melyek gyakori kiindulópontja nemzetünk egy-egy kiemelkedő alakja, szintézisre törekedett.

"Padányi Viktor könyve az ifjú Széchenyi Istvánról szól. Arról szól, hogy a sikertelen, előléptetése érdekében hiába fáradozó gróf huszárkapitány Széchenyi István miképpen válik egyetlen évtized alatt a korszak Magyarországának, sőt a korszak Közép-Európájának (azaz az egész Habsburg Birodalomnak), sőt korszak egész Európájának legjelentősebb gondolkodójává és politikusává.
Padányi e könyvében a nagy gondolkodó és nagy államférfiú Széchenyit már nem mutatja be, ő ez alkalommal csak azzal foglalkozik, mi a rejtélye a nagy átváltozásnak.
De a nagy átváltozás éppen a rejtélyek rejtélye.
Azt hihetnénk, Széchenyi rendkívüli naplójegyzetei segítenek a kutatónak a rejtélyek rejtélyét megfejteni. Segítenek is, persze... Ha a kutató naplóolvasásnak akkora mestere, mint Padányi. Mert Széchenyi ifjúkori naplójegyzetei bizony jól megtréfálhatják a gyanútlan és hiszékeny, azaz alkalmatlan kutatót." Kocsis István Vissza