Előszó
Részlet a könyvből:
ELSŐ FEJEZET
(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülményes pusztai kirándulásról is).
Az ebédlő támlás díványán nemzetiszín zsinegdarabok, cukorspárgavégek, papírok foszlányai hevertek s a helyi újság szétszaggatott példánya, melynek homlokán kövér címbetűkkel ez volt olvasható : Sárszegi Közlöny, 1899.
A falinaptár, a tükör mellett, az erős verőfényben föltüntette a hónapot, napot: Szeptember 2. Péntek.
Az ingaóra pedig, mely cifra, fa-faragványos üvegtokjában járt és sárgaréz-sétálójával apró darabokra vagdalta a végtelennek látszó napot, mutatta az időt: 1/2 1.
Apa és anya csomagolt az ebédlőben.
Egy vedlett, barna bőrönddel birkóztak. Becsúsztatták a sűrűfésűt a válaszfalán lévő vászontáskába, aztán összeszíjazták, a földre tették.
Ott állt már útrakészen, repedésig tömve minden holmival, kétoldalt hatalmasan kipuffadó hassal, akár a macska, amelyik majd kilencet kölykezik.
Csak még az asztalon levő utazókosárba tettek be egyet-mást: a csipkés női bugyogót, a blúzt, a mamuszt, a cipőgombolót, melyet leányuk már gondosan odakészített.
- A fogkefe, - szólt apa.
- Lám, a fogkefe, - bólintott anya - majd itthon maradt a fogkefe.
Vissza