A három testőr Afrikában

Előszó

Részlet a könyvből:

Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta. A gyalogos, az őrvezető és a géppuskás a padon foglaltak helyet, a hússaláta az asztalon egy tálban.
Idő: délután hét óra. Színhely: Afrika, Rakhmár, egy távoli, eldugott garnizon a Szahara valamelyik oázisában, ahol néhány ott feledett légionista és egy pár nyomorult arab tengődik.
Személyek: Személytelenek
Történik: Semmi.
Rakhmár oázis legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy a legkevésbé feltűnő, legkisebb mértékben sem jellegzetes oázis Afrikában.
Középpontja egy vályogfallal körülvett katonai tábor, melyet a szaknyelv minden alap nélkül, pusztán szokásból, „erődnek" nevez.
Az „erőd" ellenállóképességéről fogalmat adhat egy nemrégen lejátszódott esemény, amikor a részeg káplár dühösen a falba rúgott és súlyos sérüléssel a kórházba szállították, mert az egyik lőrés a fejére esett.
De az ilyesmit mégis „erődnek" hívják. És számmal is ellátják. Ez az erőd a 72-es számú volt a Szahara hasonló építményeinek sorában.
A körfal mögött egy „törzsépület" (nyerstéglából épült földszintes kis ház) és két legénységi barak. A barakban katonák, a katonákban fásult letargia, az álmosító forróságtól és az egyhangúan múló napoktól.
Vagy ötven pálma veszi körül az erődöt, poros, tikkadt, félholt, hosszú fák és tetejükben egy-két kedélybeteg majom ténfereg. Ezek szívesen elköltöznének dúsabb tájakra, de nem tudják, hogy kerültek ide... Vissza