"Bűneiért bünteti Isten a magyar népet"

Előszó

Történetírásunk több ízben föltette a kérdést: mi volt az a reménység, amely a XVI-XVII. századi török háborúk idején erőt adott a magyarságnak, hogy az egyenlőtlen harcban kitartson, hogy a behódolás helyett a folyton meg-megújuló küzdelmet válassza? Mi volt az a gondolat, amely a három részre szakadt ország népének kulturális és nemzeti egységét megtartotta? Volt-e a korszak közvéleményében valamilyen többé-kevésbé egységes felfogás arról, hogy ki tartozik a magyar nemzethez, s kialakultak-e a közösségi magatartás mindenkire kötelező erkölcsi normái? Hogyan látták önmagukat, lehetőségeiket és feladataikat a népek nagy együttesében, élt-e bennük valamilyen küldetéstudat egy olyan korszakban, amikor a középkori keresztény univerzalizmus mozgósító ereje már megszűnt, s a még uralkodó vallási tanítások mögött mind erőteljesebben jelentkezik a nemzeti eszme?
Őze Sándor ezekre a kérdésekre keresi a választ ebben a könyvében, nem spekulatív alapon, hanem a korszak irodalma alapján. Éveken át végzett kitartó munkával átolvasta a török harcokról szóló krónikás iratokat, buzdító verseket és hőskölteményeket, a magyar sorskérdéseket tárgyaló, ma úgy mondanánk, politikai munkákat és az igen terjedelmes vallásos irodalmat: katolikus és protestáns vitairatokat, prédikációs köteteket s a bibliás ihletből fakadó jeremiádokat, amelyek az Ótestamentum alapján értelmezik a magyarság sorsát.
A század legégetőbb magyar problémája a török támadások okozta romlás és a pusztulásból való fölemelkedés lehetősége. Hogy történhetett, hogy az erős magyar királyság egyik napról a másikra összeomlott? A kor vallásos történelemszemléletének válasza teljesen egybehangzó: Isten akaratából, aki közvetlenül irányítja a népek sorsát, büntet avagy jutalmaz érdem szerint. Ahogy a bibliafordító Károlyi Gáspár írja: "Mert ha egy hajunk szála is nem eshetik el az nagy Istennek akaratja nélkül, és az apró madárkák közül egyse nem esik az tőrbe Isten akaratja nélkül, az mint Krisztus mondja, sokkal inkább ilyen fényes hatalmas országnak és nemes erős nemzetségnek romlása Istennek akaratja nélkül nem leszen." A török támadása tehát Isten büntetése, aki bűneiért haragudott meg a magyar népre. De mik ezek a bűnök? Vissza