Óvodaigazgatás és gazdálkodás 3.

Előszó

Harmadik kötetünk tananyaga tovább vezet bennünket az óvodamenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteiben. Az első részben tekintjük át a munkamegosztást az óvodavezető és helyettesed) között. Akinek hosszabb vezetői tapasztalata van az jól tudja, hogy mennyi baj, félreértés keletkezik abból, ha a vezetők között nem egyértelmű a munkamegosztás, ha nem tudni, hogy ki miért felelős. Sokat szenvednek ettől az óvoda dolgozói is. Indokolt tehát, hogy bemutassuk azokat a szervezeti metódusokat, amelyekben ez a munkamegosztás különböző elvek szerint oszlik meg a vezetők között.
Korábban már megismertük a vezetés funkcióit. Ebben a kötetben a tervezés és a szervezés elméletének gyakorlati alkalmazását tárgyaljuk. A tervezéshez kapcsolódva több fejezetben is szólunk a munkatervről, annak tartalmáról, elkészítésének módjáról. Talán túlzásnak is látszik az óvodamenedzser képzésben ez a részletesség. Többen vallják, hogy: dolgozni kell és nem munkaterveket készíteni, írásos munkákkal bíbelődni. A mi szemléletünkben is a nevelés áll középpontban. Ennek érdekében tartjuk szükségesnek a munkaterv készítését is. Eszköznek tekintjük tehát és nem célnak. Arra kívánjuk megtanítani Önöket, hogy milyen munkaterv segít bennünket az óvoda mindennapos munkáiban, feladataink színvonalas ellátásában. Éppen a bürokrácia csökkentése érdekében tesszük ezt, ezért adunk közre munkatervi részleteket a fejezetek után. Ezek a főiskola gyakorló óvodáitól kapott munkatervek, s jelzik a továbbképzésben vállalt együttműködésünket. A közölt részletek csak mintákat jelentenek a feladatok munkatervi feldolgozására, ezekre az országban még sokféle jó megoldást találhatnánk. Ezek a kozmetikázatlan példák viszont jó lehetőséget adnak a szemléltetésre, a vitára. A munkatervek közreadóinak ezúton is köszönettel tartozom. Vissza