kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szent István Társulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 445 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Két mű egy kötetben. Az I. kötet kiadási éve: 1941. A I. kötet 252, a II. kötet 267 fekete-fehér ábrát tartalmaz. |
I. KÖTET | |
A csillagos ég látszólagos áttekintése | |
A látóhatár és ami általában változatlan a látóhatár felett | 5 |
Napmegfigyelések | 6 |
Csillagmegfigyelések | 7 |
Holdmegfigyelések | 8 |
A Nap saját mozgása | 9 |
Holdfogyatkozás, napfogyatkozás | 9 |
Helymeghatározás az égen | 10 |
Geometriai fénytan (Optika) | |
A fény egyenesvonalú terjedése | |
Fényforrások | 10 |
A fény egyenesvonalú terjedése | 11 |
A fény visszaverődése | |
A fényvisszaverődés törvénye | 12 |
A síktükrök | 13 |
A görbefelületű tükrök | 15 |
A homorú gömbtükör | 15 |
A domború gombtükör | 19 |
A fény törése | |
A fénytörés törvénye | 20 |
A teljes visszaverődés | 23 |
A síklapokkal határolt fénytörő közegek | 25 |
A kisnyílású, vékony lencsék | 27 |
A domborúlencse | 27 |
A homorúlencse | 29 |
Az optikai eszközök | |
A fényképezőgép | 31 |
A vetítőkészülék | 31 |
A szem és a látás | 32 |
Az optikai eszközök célja | 37 |
A nagyítók | 37 |
A messzelátók | 39 |
Az optikai eszközök nagyításának kísérleti meghatározása | 42 |
A lencsék és tükrök hibái | 42 |
Fényerősségmérés | |
A megvilágítás és a fényforrás erőssége | 43 |
Mechanika | |
Mozgástan. Kinematika | |
A mozgás ismertetése | 45 |
Az egyenletes mozgás | 46 |
A változó mozgásokról | 48 |
Az egyenletesen változó mozgás | 49 |
Az egyenletesen változó mozgás útképlete | 51 |
A tehetetlenség elve | 53 |
Az esés | |
Lassított esés. Esés a lejtőn | 54 |
A szabadesés | 56 |
A függőleges hajítás | 58 |
A sebesség és a gyorsulás kiszámításának általános módja | 58 |
Erőtan (Dinamika) | |
Az erőtan első törvénye | 60 |
Az erő és a gyorsulás összefüggése | 61 |
A tömeg fogalma | 62 |
A tömeg mérése erőhatás útján | 62 |
Az erőtan második alaptörvénye | 63 |
A súly | 64 |
Az erő, a tömeg és a súly mérése | 66 |
A c g s rendszer | 67 |
Az erőtan harmadik törvénye | 68 |
Az erőhatások függetlenségének elve | 69 |
A fajsúly és a sűrűség | 71 |
A vektorális és a skáláris mennyiségek | 72 |
Iránymennyiségek összeadása | 72 |
Iránymennyiségek felbontása összetevőkre | 76 |
Mozgás a lejtőn | 77 |
A fizikai ismeretszerzés módszerei | 78 |
A surlódás | 79 |
Mozgás ellenálló közegben | 80 |
A munka | 81 |
Az energia | 86 |
Az energia megmaradásának elve | 88 |
A mozgásmennyiség | 89 |
Az összetett mozgások | |
A hajítás | 90 |
A körmozgás kinematikai tárgyalása | 93 |
Az egyenletes körmozgás dinamikai tárgyalása | 95 |
A röpítő erő | 97 |
A rezgőmozgás | 99 |
Az ingamozgás | 102 |
A merev testek mechanikája | |
A merev testre ható erők | 104 |
Forgás tengely körül | 104 |
A merev testre ható erők összetétele | 105 |
A súlypont | 107 |
Az erőátviteli eszközök | |
Az erőátviteli eszközök feladata | 108 |
Az emelő | 109 |
A csiga | 110 |
A hengerkerék | 111 |
A lejtő | 111 |
A csavar | 112 |
Az ék | 113 |
A mérleg | 114 |
A merev test forgómozása | |
A merev test forgómozgása | 115 |
Az egyenletes forgómozgás energiája | 116 |
A merev test egyenletesen gyorsuló forgómozgása | 117 |
A szabadtengely | 119 |
A fizikai inga | 120 |
Alkalmazások | 122 |
A rugalmasság | |
A rugalmasság különféle esetei | 123 |
A rugalmas ütközés | 125 |
A tömegvonzás. Az égitestek mozgása. Világrendszerek | |
A geocentrikus rendszer | 126 |
Az általános tömegvonzás | 128 |
A gravitációs állandó kisérleti meghatározása | 129 |
A Föld gravitációs erőtere | 130 |
A testek súlya. A röpítő erő hatása | 131 |
A naprendszer tagjai | 132 |
A Föld és a Hold valódi mozgása | 133 |
Az idő mérése | 134 |
A folyadékok és a gázok mechanikájának párhuzamos áttekintése | |
A nyomás tovaterjedése | 136 |
A nyugvó folyadék felületű | 137 |
A nyomás szabad felszínű folyadékok belsejében | 137 |
A közlekedőedények | 139 |
A felhajtó erő a folyadékokban | 139 |
Az úszás | 140 |
A fajsúly mérése | 141 |
A levegő nyomása | 142 |
A légnyomást mérő készülékek | 143 |
Alkalmazások | 144 |
Boyle-Mariotte törvénye | 145 |
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 147 |
Felhajtó erő a gázokban | 149 |
Nyomás áramló folyadékokban és gázokban | 150 |
A repülés | 153 |
Molekuláris hatások | |
Molekuláris erők. Molekulák | 156 |
Molekuláris hatások a folyadékban. Felületi feszültség | 157 |
Kaplláris jelenségek | 158 |
Diffuzió és ozmózis a folyadékokban és a gázokban | 160 |
A molekulák mozgása | 161 |
A hullámmozgás | |
A hullámmozgás keletkezése és fajai | 162 |
A hullámok visszaverődése | 164 |
A hullámok tovaterjedése kiterjedt közegben | 165 |
A hullámok találkozása és összetétele | 166 |
Hangtan | |
A zenei hang keletkezése és terjedése | 167 |
A hang terjedési sebessége, visszaverődése. A visszhang | 168 |
Hangmagasság. Hangközök | 170 |
A hangsor | 171 |
Konszonancia, disszonancia | 172 |
Húrok regzése | 172 |
Hártyák, lemezek és pálcák rezgése | 174 |
A sípok | 175 |
Az együttrezgés | 176 |
Az emberi hang | 178 |
A hang erőssége | 178 |
A hanghullámok találkozása | 179 |
Doppler elve | 181 |
Hőtan | |
Hőállapot, hőkiterjedés | |
A hőmérők | 182 |
A szilárd testek hőokozta kitágulása | 184 |
A folyadékok hőokozta kitágulása | 187 |
A melegített gázok térfogatváltozása | 189 |
Az általános gáztörvény | 190 |
Az abszolút hőmérséklet | 191 |
Hőmennyiség, fajhő | 192 |
A fajhő meghatározási módszerei | 194 |
A molekulák hőmozgása | 195 |
Halmazállapotváltozások | |
Olvadás, fagyás | 197 |
Párolgás, gőzök | 199 |
Telített, nem telített gőzök | 200 |
Forrás és lecsapódás | 202 |
Forrási hő | 203 |
A gázok cseppfolyósítása | 204 |
A hő terjedése | |
A hővezetés | 206 |
A hőáramlás | 207 |
A hősugárzás | 208 |
A légkör hőtüneményei | |
A levegő nedvessége | 210 |
A légkör hőmérsékletváltozásai | 212 |
A hő és a mechanikai munka összefüggése | |
A mechanikai munka hőegyenértéke | 214 |
Az energiamegmaradás elvének általánosítása | 215 |
A gőzgép | 216 |
A robbanómotor | 218 |
A hőerőgépek hatásfoka. A hőtan II. főtétele | 219 |
A hőtan III. főtétele | 221 |
II. KÖTET | |
Előszó | 3 |
A mágnesség | |
Alaptünemények | 5 |
A mágneses erőhatás törvénye | 6 |
A mágneses megosztás | 7 |
A mágneses tér | 7 |
Mágneses erővonalak és térerősségváltozások áthatolása az anyagokon | 9 |
A föld mágneses tere | 10 |
Az elektromosság. A nyugvó elektromosság jelenségei | |
Alapjelenségek | 12 |
Az elektroszkóp | 13 |
Az elektromosság jó és rossz vezetői | 13 |
Coulomb törvénye | 14 |
Az elektromos erőtér | 16 |
Az elektromos erővonalak és térerősségváltozások áthatolása az anyagokon | 17 |
Az elektromos potenciál | 18 |
Az elektromosság elhelyezkedése a vezetőn | 20 |
A potenciál mérése elektroszkóppal | 22 |
Az elektromosság atomos elmélete | 23 |
Az elektromos megosztás tüneménye | 24 |
Az elektromosság sűrűsége | 26 |
Az elektromos befogadóképesség, kapacitás | 28 |
A sűrítő, kondenzátor | 29 |
Az áramló elektromosság jelenségei | |
Az elektromosság áramlása szilárd vezetőben | |
Elektronáramlás. Állandó feszültségkülönbség | 33 |
Állandó feszültségkülönbség létesítése kémiai úton | 35 |
Az áramerősség | 38 |
A vezetők ellenállása | 38 |
Összefüggés az ellenállás, az áramerősség és a feszültségkülönbség között | 41 |
Az áramelágazás egyszerű esetei | 42 |
Az ellenállás mérése | 44 |
Az áram hőhatása | |
A hőhatás | 46 |
Az áram munkavégző képessége | 47 |
A hőhatás gyakorlati alkalmazásai | 50 |
A hőelem | 51 |
Az elektromos áram állandó mágneses tere | |
Egyenes vezető mágneses tere | 52 |
Köralakú vezető mágneses tere | 54 |
Mitől függ az áram mágneses terének erőssége? | 54 |
A vasmagos áramtekercs. Az elektromágnes | 56 |
Az áram mágneses hatásainak alkalmazásai | |
Az elektromos mérőeszközök | 58 |
Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai | 61 |
Az áramvezető mozgása mágneses térben | 63 |
Az indukció jelensége és alkalmazásai | |
Az indukció | 65 |
Az indukált feszültség kiszámítása | 68 |
Az indukált áram nagytömegű vezetőben | 69 |
Az önindukció | 70 |
A szikrainduktor | 72 |
Az elektromos gépek | |
Az egyenáram | |
Az egyenáramú generátor | 73 |
Az elektromos generátor mint elektronszivattyú | 75 |
Az öngerjesztés elve | 76 |
Az egyenáramú motor | 78 |
A váltakozó áram | |
A váltakozó áram keletkezése | 78 |
A váltakozó áramú generátor | 80 |
A háromfázisú áram | 81 |
A váltakozó áramú motor | 82 |
Elektromos energiaátvitel. A transzformátor | 84 |
Az energiagazdálkodás | 89 |
A váltakozó áram néhány feltűnőbb tulajdonsága | 91 |
A váltakozó áram elektromos és mágneses erőtere | 93 |
A fáziseltolódás | 94 |
A váltakozó áram teljesítménye | 95 |
Elektromos áramlás a folyadékon át | |
Az elektromos vegybontás. Az elektrolízis | 96 |
Az elektrolízis alkalmazásai | 98 |
Az elektrolízis törvényei | 99 |
A legkisebb elektromos mennyiség | 100 |
A galvánelem és a polarizáció | 101 |
Mi a fény? Fizikai fénytan | |
A fény sebessége | 104 |
A színszóródás | |
A fehér fény felbontása. A színkép | 106 |
Keverékszínek és kiegészítő színek | 107 |
A testek színe | 107 |
Akromatikus hasáb és lencse | 108 |
A színképek. A színképelemzés | 110 |
A színképelemző | 112 |
A fénytalálkozás jelenségei | |
A fény anyagi és hullámelmélete | 113 |
A fénytalálkozás (Interferencia) | 114 |
A fényelhajlás (Diffrakció) | 115 |
A fényhullámhossz mérése | 116 |
Az optikai rács. A rácsszínkép | 117 |
Doppler elve a fénytanban | 118 |
A fény tranzverzális rezgése | |
A fénysarkítás, polarizáció | 120 |
A sarkított fény egyszerű előállítása kristályokkal | 122 |
Az energiasugárzás további jelenségei | |
A hidegensugárzás jelenségei | 125 |
A színkép ibolyántúli és vörösön túli része | 126 |
A hőmérsékletemeléssel előidézett energiasugárzás alaptörvényei | 127 |
Az energia atomos szerkezete | 131 |
Az elektormosság áramlása gázokon keresztül | |
Elektromos sugárzások | |
A katódsugarak | 132 |
A gázokon át történő elektromos kisülés gyakorlati alkalmazásai | 134 |
Az elektronmikroszkóp | 136 |
Az anódsugarak | 138 |
A röntgensugarak | 140 |
A rádióaktivitás | |
A rádióaktív sugárzások | 142 |
Az atombomlás tüneménye | 143 |
Hogyan történik az elektromosság vezetése a gázokban? | 146 |
A rádióaktivitás és a világmindenség | 148 |
A mesterséges atomrombolás és elemátalakítás | 149 |
Az atom szerkezete | 151 |
Atommagátalakulások | 153 |
Az elektronkibocsátás jelenségei | |
Az elektroncső | 154 |
A fény által kiszabadított elektronok | 158 |
A hangosfilm elve | 160 |
Az elektromos rezgések | |
Elektromos rezgések zárt rezgőkörben | 162 |
Az elektromos rezgések feltűnő indukciós hatása | 163 |
Az elektromos rezgőkörökk rezonanciája | 164 |
Az elektromos rezgések energiájának mérése | 166 |
Az elektromágneses hullámok | |
Nyílt rezgőkör. Elektromos állóhullám | 166 |
Az elekromágneses hullámok terjedése a térben | 168 |
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai | 171 |
A drótnélküli távíró, a rádió és a távolbalátás elve | |
A drótnélküli távíró | 172 |
A rádió | 174 |
A távolbalátás | 178 |
Az atom finomabb szerkezete | |
A hidrogén színképének törvényszerűsége | 182 |
A Bohr-féle atomkép és fénykibocsátás elmélet | 184 |
Az elektromágneses fényelmélet | 187 |
A fény kvantumelmélete | 188 |
Az elektromágneses színkép az elektromos hullámoktól a kozmikus sugarakig | 189 |
A Föld elektromos tere | |
A légkör elektromos tüneményei | 191 |
Függelék | |
Észbentartásra érdemes adatok | 193 |
A fizika története évszámokban | 195 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.