| Előszó | 5 |
| Ismerkedés az elektronokkal | 7 |
| Néhány egyszerű kísérlet. Mikor elektromos egy test? | 7 |
| Lehet-e a dörzsölő papír negatív elektromosságú is? | 8 |
| Mindenütt elektromosság | 10 |
| Mi az elektron? | 11 |
| Az elektron és a testek elektromos állapota | 12 |
| Az elektronok mozgása az anyagokban | 13 |
| Új módon mozgatjuk meg az elektronokat | 15 |
| Miért lehet a felhők töltése pozitív is, negatív is? | 17 |
| Miért vonzza a megdörzsölt fésű a papírszeletet? | 18 |
| Mi a villám szele? | 18 |
| Miért készülnek legömbölyített élekkel a nagyfeszültségű eszközök | 19 |
| El kell-e szigetelni a villámhárítót az épülettől? | 21 |
| Gyújthat-e a gépszíj? | 23 |
| Hol helyezkedik el a nyugvó elektromosság? | 24 |
| A milliméteres szikrától a méteres elektromos szikráig | 25 |
| Mi a feszültség és hogyan mérjük? | 26 |
| Merrefelé áramlik az elektromosság? | 28 |
| Meddig tart az elektromosság áramlása? | 29 |
| Tízmillió ember és a zsebelem | 31 |
| El kell-e oltani a tüzet zivatarkor? A levegő ionizálása | 32 |
| A pozitív ion | 33 |
| A negatív ion | 34 |
| Babona vagy igazság? | 35 |
| Miért sül ki az elektroszkóp gyufaláng nélkül is? | 35 |
| Hogyan keletkeznek ezek az állandóan jelenlevő ionok? | 36 |
| A folyadék és az elektromos áram | |
| Hogyan halad át az elektromos áram a folyadékon? | 37 |
| A meglepő kísérlet | 38 |
| Hogyan keletkeznek az ionok a vízben? | 38 |
| Hogyan vezeti az elektromos áramot a sósvíz? | 40 |
| Elektromos feszültségkülönbség előállításának egyszerű módja: a galvánelem | 41 |
| Hogyan működik a galvánelem? | 44 |
| Egyforma mértékben oldódik-e minden fém? | 44 |
| Lehetséges-e galvánelem alumíniumlemezzel? | 46 |
| Van-e >száraz< elem? | 47 |
| Fontos alapfogalmakat tisztázunk | |
| Az elektromos áram iránya | 49 |
| Mi a volt? | 50 |
| A volt tudományos meghatározása | 51 |
| Mennyi munkavégzőképesség van egy szárazelemben? | 52 |
| Mikor folyik 1 amper erősségű áram? | 52 |
| Két érdekes alkalmazás | 53 |
| Az elektromos teljesítmény: a watt | 54 |
| Egy érdekes következmény | 55 |
| Lehetséges-e 8 órás szárazelem? | 56 |
| Az áram kémiai hatása | |
| Rézbevonatot készítünk | 59 |
| Ezüstözés, krómozás | 59 |
| A jelenség magyarázata | 60 |
| Kifogy-e a réz az oldatból? | 60 |
| Mire jó az idegen fémbevonat? | 61 |
| Nem fémes anyagok galvanizálása | 63 |
| Mikor jó a fémbevonat? | 64 |
| A fémek korróziója és az elektromosság | |
| Néhány tapasztalat | 65 |
| Rozsdásodás a rézcsavar alatt | 66 |
| A megkarcolt konzervdoboz | 67 |
| Hogyan viselkedik a cinkezett lemez? | 68 |
| Az esőcsepp és a vaslemez | 68 |
| Földalaltti fémcsövek elektrokémiai korróziója | 69 |
| Hogyan keményítik az alumíniumfelület? | 70 |
| Az eloxált alumínium előnyei | 71 |
| Fényképezés alumíniumra | 72 |
| Az elektrolitikus fémek | |
| Egy kísérlet | 73 |
| Az alumíniumgyártás | 75 |
| Másolatok készítése elektromos úton, a galvanoplasztika | 77 |
| Hogyan készülnek a varrat nélküli rézcsövek? | 78 |
| Mennyi anyagot választ ki az elektromos áram? | 78 |
| Áramerősséget mérünk elektrolízis segítségével | 80 |
| Tudományos pontosság | 81 |
| Hogyan tudjuk, hogy mekkora az elektron töltése? | 82 |
| Meg lehet-e mérni egyetlen elektron töltését? | 84 |
| Van-e tökéletes galvánelem? Avagy hogyan keletkezett az akkumulátor? | |
| Az elem kimerülése | 87 |
| Megtaláljuk az okot | 87 |
| Polarizáció a galvánelemben. Az állandó elem | 89 |
| Az akkumulátor | 91 |
| A lemezek formálása | 92 |
| A mai ólomakkumulátor | 94 |
| Mennyi elektromosságot tud magába gyűjteni az akkumulátor? | 96 |
| A Nife-akkumulátor | 97 |
| Célszerű-e akkumulátoros hajtású járómű? | 98 |
| Az elektromos energia elraktározása és a pörgetyű | 100 |
| Láthatóvá tesszük az ionok vándorlását | 101 |
| Milyen sebesen mozognak az ionok? | 102 |
| Az elektronok mozgása a szilárd vezetőben | 103 |
| Hány szabad elektron van 1 köbmilliméter rézben? | 103 |
| Az előrebukó ember és az elektron | 104 |
| Az elektromos ellenállás | |
| Mi a fajlagos ellenállás és a vezetőképessége? | 106 |
| Érdekességek az ellenállássa kapcsolatban | 108 |
| Van-e tökéletes szigetelő? | 109 |
| Hogyan mérjük a mágneses tér erősségét? | 111 |
| Készítsünk egyenirányítót | 113 |
| A szárazegyenirányító | 114 |
| Egy különös tapasztalat | 115 |
| A legpontosabb hőmérő | 118 |
| Mi a szupravezetés? | 119 |
| Hogyan számítjuk ki az elektromos ellenállást? | 120 |
| Összefüggés az ellenállás, a feszültség és az áramerősség között | 120 |
| A hangrezgés ütemében váltakozó elektromos áram | 122 |
| Miért torzul el a hang telefonáláskor? | 124 |
| A rövidzárlattól az elektromos olvasztókemencéig | |
| Az elektronáramot hőfejlődés kíséri | 126 |
| A hődrótos áramjelző | 127 |
| Elektromos munkavégzés, hőfejlődés | 130 |
| Mi a rövidzárlat? | 132 |
| Hogyan védekezünk? A biztosíték | 134 |
| Miért veszélyes a biztosíték javítása? | 135 |
| Üzemi áramerősség és a kiolvadó drótátmérők | 136 |
| Az elektromosság a háztartásban | |
| Miért szükséges az ellenállásdrót? | 140 |
| Miért fogyasztanak sokat az elektromos melegítőeszközök? | 141 |
| Mekkora ellenállású legyen a melegítődrót? | 142 |
| Hogyan működik az automatikus hőszabályzó? | 143 |
| Az elektromos melegítőpárna | 144 |
| Gazdaságos-e az elektromos eszközök használata a háztartásban? | 145 |
| Kíváncsiak vagyunk | 146 |
| Az elektromos fűtés, forróvíz- és hőtároló | 147 |
| A villanyvilágítás | |
| A hőhatáson alapuló fénykeltés | 150 |
| A fáklyától a lámpacilinderig | 151 |
| A gázvilágítás | 152 |
| A gázharisnya | 153 |
| Miért rosszak a régi fényforrásaink? Egy izgalmas kérdés | 154 |
| Egy tanulságos számítás | 155 |
| A tökéletes fényforrás | 157 |
| Harc a 3000 fokért | 159 |
| Miért van gáztöltés az izzólámpának? | 161 |
| Miért van csavart szála az izzólámpának? | 161 |
| A sorozatlámpák | 162 |
| Miért ég ki az izzólámpa? | 163 |
| Miért világít fényesebben az új izzólámpa? | 165 |
| Az ügyes fogyasztó | 166 |
| Egy figyelmeztetés, amely aranyat ér | 167 |
| A fényújság | 168 |
| Az ívfény | 169 |
| Hogyan keletkezik az ívfény? | 170 |
| Miért szorította ki az izzólámpa az ívlámpát? | 172 |
| A higanygőz-egyenirányító | 172 |
| A láthatatlan fény | |
| A kvarclámpa | 175 |
| A kvarcfény és a csukamájolaj | 176 |
| Az uviolüveg és hamisgyöngy | 177 |
| A jövő fénye - A fémgőzlámpa | 179 |
| A kevertfényű lámpa | 181 |
| A fémgőzlámpa szerkezete | 182 |
| Az elektromos melegfejlesztés az iparban | |
| Az elektromos kemencék | 184 |
| Trágyázza-e a villám a földet? | 185 |
| Jégkészítés lánggal vagy elektromos árammal | 187 |
| Motorhajtotta hűtőgép | 189 |
| A hűtőszekrény szerkezete | 189 |
| A hűtőgépek alkalmazása a gyakorlatban | 191 |
| A villanyhegesztés | 193 |
| A vonalhegesztés | 194 |
| Milyen fémeket lehet hegeszteni? | 194 |
| Az alumínium forrasztása | 194 |
| Az ívhegesztés | 195 |
| A villamos sínek hegesztése | 196 |
| Az elektromos áram mágneses hatása | |
| A korszakalkotó kísérlet | 198 |
| A nyugvó elektron, a mozgó elektron | 199 |
| A mágneses erő iránya | 202 |
| Munkát is végezhet az áram mágneses ereje? | 203 |
| Növeljük tekercsalakkal a mágneses hatást | 204 |
| Milyen erős mágneses hatást mutat a lapos tekercs? | 206 |
| A műszertechnika megszületése | 206 |
| Erővonal-erőtér-gauss | 208 |
| A rádiótorony és kísérletünk | 210 |
| Az elektromágnes | 211 |
| Milyen erős az elektromágnes? Az emelőmágnes | 212 |
| A mágnesség elmélete | |
| A mágnesség molekuláris elmélete | 214 |
| A mágnesség elektromos elmélete | 215 |
| A pörgetyű és a keringő elektron | 216 |
| A zongoraszék és az elektronpályasík elfordulása | 218 |
| A fémek kristályos szerkezete és a mágnesség | 219 |
| Hallhatóvá tesszük a mágneses tartományok befordulását | 229 |
| Csak vasból lehet elektromágnest készíteni? | 221 |
| Hogyan számítjuk ki egy elektromágnes teherbírását? | |
| Milyen erős mágneses teret kelt egy hosszú tekercs? | 224 |
| Erővonalszám a vasmagban | 225 |
| Az elektromágnes teherbírása | 227 |
| Miért U alakú az elektromágnes vasmagja? | 227 |
| Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása | |
| A távíró | 231 |
| Körültáviratozható-e a Föld? Az elektromos jelfogó, a relé | 234 |
| Táviratozás az óceánok alatt | 236 |
| Az elektromos jelzőberendezések | |
| A csengő | 238 |
| Az áramszaggató és az elektromos tülök | 239 |
| Az automatabiztosító | 241 |
| Számtáblás jelzőkészülékek | 242 |
| A központból működtetett elektromos órák | 242 |
| A telefon | 243 |
| A telefonközpont | 245 |
| Az automatikus telefon, a gépi kapcsolás | 246 |
| A telegrafon | 248 |
| Lehet-e tengeralatti kábelen telefonálni? | 249 |
| Az elektromos mérőeszközök. Ampermérő, voltmérő, wattmérő | |
| A fonálon függő forgótekercses műszer | 251 |
| A csapágyas forgótekercses műszer | 253 |
| A lágyvasas mérőműszer | 253 |
| Az osztályzat elkészítése | 255 |
| A mérési határ kiterjesztése, a söntölés | 257 |
| Egyszerű gyakorlati eljárás | 259 |
| Az ampermérő ellenállása | 260 |
| A feszültségmérés. Voltmérő | 262 |
| Az alapműszer | 264 |
| A dohányfüst és az érzékenység határa | 266 |
| Az amper- és a voltmérő kapcsolása | 267 |
| A wattmérő | 269 |
| Feleletek és megoldások | 272 |
Folytatás Microsoft-tal