Ötven éves a kecskeméti kisvasút kiskőrösi vonala

Előszó

A kecskeméti kisvasút egyike azon kisvasutaknak, amelyek még jelenleg is üzemben vannak hazánk területén. A kisvasút Törökfai-kiskőrösi vonala ebben az évben ünnepli megnyitásának ötven éves évfordulóját.
A kisvasút a második világháború utáni nehéz gazdasági viszonyok között épült meg. Nagyon sok, ember és szervezet összefogására volt szükség, hogy elő lehessen teremteni azt a forrást, amivel az építkezést egyáltalán el lehetett kezdeni, folytatni és befejezni.
Az építkezés az akkor még városi tulajdonban lévő Kecskeméti gazdasági Vasút (KGV) vezetőinek kezdeményezésére indult el, de a vezetőség nagy segítséget kapott nemcsak a várostól, hanem az akkori politikai és kormányzati szervek, a minisztériumok, az Országos tervhivatal, sőt még a MÁV részéről is.
Az építkezés több mint öt éves története magán viseli az akkori társadalmi-gazdasági változások minden jellegzetes vonását. A vasútépítést nemcsak a vidék közlekedésének javítása érdekében szorgalmazta a város, hanem a háború utáni munkanélküliség csökkentése érdekében is. Az elhúzódó építkezés utolsó két évében pedig már kevés volt a munkaerő a vasútépítésnél. Toborzással és a Tiszántúlról való kirendeléssel pótolták a hiányzó létszámot.
Az építkezés kezdetén a KGV még városi tulajdonú magánvasút volt, de a befejezéskor már az államvasutak egy része.
A földmunkát kubikus bandagazda irányításával kezdték el a földmunkások, azután szövetkezetekbe tömörítették őket, végül már az Állami Kordélyos Vállalat munkatársaiként fejezték be.
Az építkezéshez anyagi fedezetet adott a KGV saját sínanyagának felhasználásával, kölcsönt a MÁV, segélyt a Munkaerőtartalékok Hivatala, a Gazdasági Vasutak Igazgatósága, végül az építkezési hitelt az Országos tervhivatal adott.
Az eredeti tervet még magán mérnök készítette, a munka elején a kitűzéseket még vállalkozó mérnök végezte, a módosított tervek és a további kitűzés már a kecskeméti Osztálymérnökség mérnökeinek munkája volt.
Az építkezés kezdetén még számos kecskeméti kisiparos dolgozott és számos kiskereskedő szállított anyagot a vasútépítéshez.
A kisvasút elkészülte nagyon nagy eredmény volt és a boldogulást jelentette az ország egyik közlekedési és gazdasági tekintetben elmaradott vidéke számára. Működése kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy sok kis településből ma már virágzó falu lett.
Az elmúlt évtizedek alatt azonban nemcsak a községek fejlődtek, hanem megváltozott a vidék gazdasági élete is és megváltoztak a közlekedési lehetőségek is. Erőteljesen fejlődött a közúti közlekedés, a kisvasút környéki falvakban megnövekedett a személygépkocsik és a teherautók száma, elterjedt az autóbusz közlekedés. Ezek a körülmények csökkentették a szállítási igényeket, sőt az árufuvarozás meg is szűnt a kisvasúton. Vissza