Előszó
Részlet a könyvből:
ELSŐ FELVONÁS.
ELSŐ SZIN.
Utcza.
Belép Jago és Rodrigo.
Rodrigo. Hallgass! Ne szólj, nagyon zokon veszem,
Hogy ép te, Jago, a kinek erszényem,
Tiedként, nyitva állt - te tudtad ezt.
Jago. Az ördögöt! de hisz te meg se hallgatsz;
Ha csak álmodtam is valaha ilyest,
Vess meg !
Rodrigo. Nekem azt mondtad, gyűlölöd,
Jago. Lenézhetsz, hogy ha nem igaz. Három
S előkelő nemese városunknak
Személyesen tisztelgve kérte őt,
Hogy engem hadnagyának megtegyen.
Szavamra mondhatom, hogy ismerem
Értékemet s méltó vagyok e rangra;
De ő, szeretve önhitt büszkeségét.
Saját akaratát, kitért előlük
Széles, hatalmas szódagálylyal,
Melyet megtöltött harczi műszavakkal
S beszédje végeredményében
Kérelmük megtagadta. „Már - igy szólt -
Kerestem is magamnak hadnagyot."
S tudod, ki az?
Valóban egy jó számfejtő tudós,
Valami Cassio Mihály Florenczből.
Egy szőke lány után futó ficzkó.
Ki csapat élén sohse szállt még sikra,
Sem a hadrendhez többet nem konyít,
Mint egy leány; ha csak nem elméletben,
Melyben tanácsosok csinálnak tervet...
Vissza