Öt évszak

Fülszöveg

Szécsi Antal iparművész különös dologra szánta el magát. A szó, hogy különös, persze nem fedi azt az egyedülálló ötletet, ami szó szerint anyagi burkot öltött, pontosabban anyagi burokra íratott, alkotó fantáziája s kezei által. Szellem-sziporkaszikra a gondolat által átlelkesített használati tárgyakon. Ritka, hogy egy képzőművész a versfaragásban is otthonosan mozog, de azért előfordul, csak Kondor Béla példáját említem, van író, költő, aki tehetségesen fest. rajzol, gondoljunk Victor Hugóra, Jókaira. Petőfire, vagy akár Nagy Lászlóra, ám az ő esetükben ezek a tevékenységek egymástól elkülönítve éltek egymás mellett, de hogy egy műalkotásban ötvöződjön a szemet- gyönyörködtetés, a költészet, és a funkció, az világújdonság.
Szécsi Antal elismert, kiváló iparművész, aki 1968 óta verseket is ír, de az a bizonyos világrengető ötlet, ami eddig még nem volt, egy éve született, magyarán szólva az, hogy porcelánból, művészien megmunkált használati eszközökre egy kötetnyi verset rádolgozzon, melynek címe ÖT ÉVSZAK (PORCPOETIKA). Ez nem kevesebb, mint a mindennapok költészetté lényegítése. Az Öt évszak című válogatást,- mely a szó igazi értelmében vett költeményekből áll össze, mert soraik közt számtalanszor megcsillan a tiszta költészet ékköve - őszinte meggyőződéssel érett, kiforrott műalkotásnak mondhatom. A költők számára rendeltetett fegyvertárat megfelelő helyen és időben tudja puffogtatni: (azaz a Költői mesterségbeli tudás kiváló birtoklója).
E szuggesztív, erőteljes költeményeket inkább a klasszikusabbnak mondható ritmus- és rímszerkezet jellemzi, mégis modernek, korszerűek. Hogy be is soroljam valahová (persze minden ilyen skatulya erőltetett), én a XX. századi líra látomásos Nagy Lászlói - Juhász Ferenci vonulatához hasonlítanám e szószobrokat. Mindezek felett és miatt, Szécsi Antal alkotásait mind tartalmi, mind esztétikai szempontból teljes meggyőződéssel ajánlom a kedves olvasónak. Vissza