| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Az osztott feldolgozás alapfogalmai | 13 |
| Miért nehéz feladat az osztott feldolgozás definiálása? | 13 |
| Az osztott feldoglozás különféle értelmezései, meghatározásai | 15 |
| Mi van "elosztva" az osztott rendszerekben? | 16 |
| Az osztott rendszerek és a kommunikáció | 19 |
| Az osztott feldolgozó rendszerek osztályozása | 20 |
| Az adatfeldolgozási módok fejlődése | 21 |
| A centralizált feldolgozás természete | 21 |
| Az osztott feldolgozás természete | 25 |
| Kötegelt vagy tranzakciófeldolgozás? | 26 |
| Ellenőrző kérdések az első fejezethez | 28 |
| Az osztott feldolgozás elterjedését kiváltó okok | 29 |
| Az osztott feldolgozás kialakulásának előzményei | 29 |
| Hardverfejlesztések | 30 |
| Szoftverfejlesztések | 31 |
| Az osztott feldolgozás elterjedését kiváltó technológiai tényezők | 32 |
| A kisszámítógépek elterjedése, jellemzőik és hatásuk az osztott feldolgozásra | 33 |
| A miniszámítógépek meghatározása és jellemzőik | 33 |
| A miniszámítógépek hardver technológiája | 36 |
| Kisszámítógépek perifériái | 38 |
| Miniszámítógép-architektúrák | 41 |
| Miniszámítógépi szoftver | 44 |
| Miniszámítógép-rendszerek tervezési és alkalmazási irányzatai | 47 |
| Miniszámítógépek alkalmazása osztott rendszerekben | 49 |
| A miniszámítógép - kihívás a nagyszámítógépekkel szemben | 50 |
| Mikroszámítógépek | 51 |
| Az intelligens terminálok | 53 |
| Gazdaságossági tényezők | 57 |
| Hardverköltségek | 57 |
| A kommunikációs költségek alakulása | 61 |
| A személyzeti és üzemeltetési költségek | 62 |
| A szervezési szempontok szerepe | 64 |
| A centralizált rendszerek szervezése | 64 |
| Az osztott feldolgozó rendszerek szervezése | 64 |
| Az adatfeldolgozó rendszerek irányítása | 65 |
| Helyi irányítás | 66 |
| A kezelőszemélyzetre gyakorolt hatások | 67 |
| A felhasználókra gyakorolt hatások | 67 |
| Az osztott rendszerek biztonsága | 68 |
| Ellenőrző kérdések a második fejezethez | 70 |
| Osztott rendszerek kommunikációs kérdései | 71 |
| Néhány átviteltechnikai alapfogalom tisztázása | 71 |
| Átviteli vonalak és hálózatok | 71 |
| Átviteli üzemmódok | 75 |
| Hibavédelmi eljárások | 78 |
| Átviteli hálózatok felépítése és az adatkapcsolat vezérlése | 80 |
| Átviteli vonalak csatlakoztatása | 83 |
| Kapcsolási technikák | 85 |
| A vonalkapcsolás elve (circuit switching) | 85 |
| Az üzenetkapcsolás elve (message switching) | 85 |
| A csomagkapcsolás elve (packet switching) | 86 |
| Kommunikációs szabályzatok | 86 |
| Az áramköri szabályzatok szintje | 88 |
| Az adatkapcsolati szabályzatok szintje | 88 |
| Üzenetcsomag-átviteli szabályzat | 89 |
| Az X.25 protokoll | 89 |
| Magasabb kommunikációs szintek | 90 |
| A kommunikáció szoftver elemei | 90 |
| A szolgáltató számítógép operációs rendszere | 91 |
| A távközlési elérési módszer | 92 |
| Felhasználói programok | 93 |
| Ellenőrző kérdések a harmadik fejezethez | 94 |
| Osztotthálózat-architektúrák | 95 |
| Hálózatkonfigurációk | 95 |
| Hálózatarchitektúrák | 97 |
| Az IBM-SNA | 97 |
| Az SNA-hálózatok konfigurációja | 100 |
| Az SDLC adatkapcsolat-vezérlő eljárás | 102 |
| Az SNA-hálózatok hiányosságai és továbbfejlesztései | 104 |
| Ellenőrző kérdések a negyedik fejezethez | 109 |
| Osztott számítógép-hálózatok | 111 |
| Az osztott számítógép-hálózatok kialakulása | 111 |
| Az adatfeldolgozó rendszerek alapvető funkciói | 111 |
| A funkciók szétválásának folyamata | 112 |
| A számítógép-hálózatok elemei | 118 |
| A szolgáltató vagy gazda számítógépek | 118 |
| A csomóponti kapcsoló számítógépek | 119 |
| A kommunikációs processzorok | 119 |
| Az ARPA-hálózat | 120 |
| Az ARPA-hálózat felépítése | 120 |
| A távközlési alhálózat | 121 |
| Adatállomások vezérlése a host nélküli telepítési helyeken | 123 |
| Az ARPA-hálózat protokolljai | 124 |
| Egyéb számítógép-hálózatok | 126 |
| Ellenőrző kérdések az ötödik fejezethez | 128 |
| Az adatok elosztása osztott rendszerekben | 129 |
| Osztott adattípusok | 129 |
| Az adatok elosztásának kritériumai | 132 |
| Az adatok elhelyezésének kérdései | 133 |
| Az adatok decentralizálásának kiváltó okai | 135 |
| Az adatok centralizálását kiváltó okok | 137 |
| Többszörös adatpéldányok | 138 |
| Az aktualizálások típusai | 138 |
| Osztott adatbázisok | 140 |
| Az osztott adatbázisok létrehozásának okai | 140 |
| Az osztott adatbázisok típusai | 140 |
| Particionált adatbázisok | 141 |
| Átfedő adatbázisok | 141 |
| Ellenőrző kérdések a hatodik fejezethez | 145 |
| Osztott feldolgozó rendszerek tervezési kérdései | 147 |
| A tervezési szakasz | 148 |
| A projekt-team | 148 |
| Külső szakértők bevonása | 148 |
| Felhasználói szempontok a tervezésben | 149 |
| A felhasználói követelmények specifikálása | 149 |
| A rendszerelemek kiválasztása | 154 |
| Az elemválaszték leszűkítése. A tényezők kiértékelése | 156 |
| A különböző gyártók termékeinek kompatibilitása | 158 |
| A tervezési szakasz további feladatai | 158 |
| A fejlesztési szakasz | 159 |
| A rendszerarchitektúra kialakítása | 161 |
| Az osztott rendszerek üzembe helyezése és üzemeltetése | 163 |
| Üzemeltetési szabványok | 163 |
| Az üzembe helyezés időigénye | 165 |
| A végfelhasználók szerepe az osztott rendszerek tervezésében és üzembe helyezésében | 165 |
| Ellenőrző kérdések a hetedik fejezethez | 168 |
| Irodalom | 169 |
| A könyvben előforduló fontosabb szakkifejezések jegyzéke | 171 |
Folytatás Microsoft-tal