kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tiszatáj Alapítvány |
---|---|
Kiadás helye: | Szeged |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 295 oldal |
Sorozatcím: | Tiszatáj Könyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | 963-8496-12-6 |
Előszó | 5 |
A viszonyok viszonyai | |
Miért de? (Petőfi Sándor: A négy ökrös szekér) | 11 |
Elemi struktúrák (Karithy Frigyes: Nő) | 18 |
Ellentétesség és okozatiság | 24 |
Egy elvi jelentésszerkezet alkotórészei (Petri György: Kizökkent idő) | 32 |
Elemi és összetett struktúrák (Saint-Exupéry: A kis herceg) | 41 |
A feltételes múlt jelentésszervező szerepe (A Petőfi-szótár volna szócikke alapján) | 52 |
A megszorító ellentét elvi paradigmája | 64 |
Az érvelés okozati-oki láncolódása (Illyés Gyula: Naplójegyzet) | 78 |
Az ellentét megszorító, valamint megengedő fajtája (Oravecz Imre: Hűtlen kedveshez) | 86 |
A beágyazott láncolódás (Veres Péter: Szűk esztendő) | 92 |
A megszorítás és a megengedés elméleti-tapasztalati vizsgálata | 101 |
A mondatnyelvészet és a szövegnyelvészet között | |
A tömbösödés | 111 |
A rövidszöveg szövegsége (Márai Sándor: Napló 1976-1983) | 129 |
A kompozíció vizuális tagolása (Illyés Gyula: A szem hűsége) | 144 |
A kompozíció hangsúlyviszonyai (Kolozsvári Grandpierre Emil: Az utolsó hullám) | 152 |
Kép - szöveg - mentális kép (Karinthy Frigyes: Miki) | 163 |
A tételmondat kompozícióalkotó szerepe (Lev Tolsztoj: Anna Karenina) | 178 |
A regény első mondata (Franz Kafka: A per) | 190 |
A szövegnyelvészet és az irodalomtudomány között | |
A megengedő utótag értelemszerkezeti helye (József Attila: [Magad emésztő...]) | 207 |
Az ellentétes szerkezet elő- és utótagja (Radnóti Miklós: Negyedik ecloga) | 215 |
Egy Ady-versszak szemiotikai megközelítése (Ady Endre: Séta bölcső-helyem körül) | 221 |
Kísérlet egy Ady-metafora ábrázolására (Ady Endre: Az elzát király-lyány) | 227 |
Egy vers fraktálszerkezete (Nagy László: Galambleves) | 237 |
Egy párbeszéd értelemszerkezeti elemzése (Milan Kundera: Tréfa) | 245 |
Az előre vetett következetetés (Petőfi Sándor: Nem sűllyed az emberiség!) | 251 |
Az értelemszerkezet szemantikai-pragmatikai és szintaktikai vonatkozásai (József Attila: [Ez éles, tiszta szürkület..]) | 256 |
A Halotti Beszéd mint kompozíció | 266 |
Névmutató | 288 |
Függelék (A tanulmányok eredeti megjelenési helye) | 291 |