Ószövetségi Szentirás I-III./Újszövetségi Szentirás I-II.

Előszó

Isten a bűnbeesés után Megváltót ígért az emberiségnek. Az embereknek azonban többezer évig kellett várakozniok a Megváltó eljövetelére. Ezalatt az Isten előkészítette a Megváltó útját: a népek összességéből kiválasztott először egy ágat (a szemitákat), azután egy népet (az izraelitákat), majd egy törzset (Júda törzsét) s végül egy családot (Dávid király házát), s azt az emberi gyarlóság és gonoszság ezer megnyilvánulása közepette csodálatos módon készítgette, vezérelte a Megváltó befogadására. Az isteni ígéret megvalósulásának ezen történetét az ószövetségi Szentírás könyvei őrizték meg számunkra. Isten ugyanis jónak látta, hogy egyfelől a választott nép, másfelől a mi okulásunkra legalább is részben írásba foglaltassa ígérete megvalósulásának történetét, továbbá azokat az oktatásokat, melyeket hosszú évezredeken át a választott népnek s azon keresztül az emberiségnek adott, meg azokat a jövendöléseket, melyekkel oly sokszor csüggedő népét vigasztalta, a Messiásba vetett, hitben erősítette. Méltán nevezzük tehát e könyveket szent könyveknek, mert szerzőjük tulajdonképen az Isten, ki a Szentlélek sugalmazásával az egyes szent írókat az írásra ösztönözte, az írás alatt vezette s a tévedésektől megóvta. Összesen negyvenöt ószövetségi szent könyv maradt reánk. Ezek közül 21 történelmi tartalmú: Mózes öt könyve, Józsue könyve, Bírák könyve. Rúth könyve, a Királyok négy könyve, a Krónikák két könyve, Ezdrás két könyve, Tóbiás, Judit és Eszter egy-egy könyve, a Makkabeusok két könyve. Hét könyv oktató tartalmú : Jób könyve, a Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, a Prédikátor könyve, az Énekek énekének könyve, a Bölcseség könyve, Jézus, Sirák fiának könyve. Vissza