1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ószövetségi bevezető

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 284 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-361-666-6
Megjegyzés: Harmadik, javított és bővített kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"1. A könyvek elnevezése A Biblia elnevezés - jelentése a „könyv"- közvetlenül a latin nyelvből származik. A latin nyelv az eredetileg görög bibiion szó (könyv, tekercs) többesszámú,... Tovább

Előszó

Részlet:

"1. A könyvek elnevezése A Biblia elnevezés - jelentése a „könyv"- közvetlenül a latin nyelvből származik. A latin nyelv az eredetileg görög bibiion szó (könyv, tekercs) többesszámú, biblia alakját (könyvek) vette át (biblia orum), majd a XIII. századtól kezdve egyes számban (biblia ae), „könyv" értelemben kezdték használni. Ez utóbbi jelentéssel került a „biblia" kifejezés a modern nyelvekbe.
A Biblia nem a szó mai értelmében vett könyv, inkább az eredeti görög jelentésnek megfelelően könyvek gyűjteménye: azoknak a könyveknek gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a kereszténység szentnek és Istentől sugalmazottnak fogad el, s mint ilyeneket, a hit és erkölcs mércéjének tekint. A Bibliát különlegesen szent jellege miatt Szentírásnak is nevezzük.
A zsidó és keresztény Biblia terjedelme nem azonos. A zsidók szent könyvei az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatást tartalmazzák, és a kereszténység előtti időben, Izrael vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység is szent és Istentől sugalmazott írásnak tartja a zsidóság Bibliáját, de mellette isteni tekintélyt és kötelező erőt tulajdonít az ősegyházban kb. Kr.u. 50 és 120 között keletkezett könyveknek, amelyek Jézus életéről és tanításáról tanúskodnak, szerzőik pedig az apostolok, illetve az apostolok tanítványai. Ennek megfelelően a kereszténység a Biblia könyveit két részre osztja: az Ószövetségre, amely a zsidóság Bibliáját foglalja magába, és az Újszövetségre, amely az apostoli írásokat tartalmazza. Az Ó- és Újszövetség (Ó- és Újtestamentum) elnevezés a Kr.u. III. századtól vált általánossá. A keresztényektől ered, a zsidó hagyományból való szent írások keresztény értelmezését tükrözi. Gyökere arra a prófétai tanításra megy vissza, amely azt hirdette, hogy Isten egykor a régi, Mózessel kötött szövetség helyett új és örök szövetségre (latinul testamentum) lép népével (Jer 31,31 köv.). A kereszténység Jézus Krisztusban és üdvözítő művében vallja ennek a prófétai jövendölésnek beteljesedését (Lk 22,20). Izrael és a Jézus Krisztusban megvalósult üdvtörténeti állapot értékelését - ó és új szövetség - átvitték a Biblia könyveinek két csoportjára." Vissza

Tartalom

ELSŐ RÉSZ:
ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ AZ ÓSZÖVETSÉG KÖNYVEIHEZ
1. § Az Ószövetség könyveinek elnevezése, száma, felosztása 2
1. A könyvek elnevezése 2
2. A könyvek száma 2
3. A könyvek felosztása 3
2. § A kánon
1. A kánon fogalma 4
2. A sugalmazottság értelme 5
3. Az ószövetségi kánon kialakulása és története a zsidóság körében 6
4. Az ószövetségi kánon a kereszténység körében 7
5. Protokanonikus - deuterokanonikus - apokrif - pszeudoepigrafa 8
3. § Az Ószövetség nyelve, szövege, fordításai 9
1. Az Ószövetség nyelve 9
2. Az Ószövetség szövege, szövegtanúk 9
3. Az Ószövetség fordításai 10
MÁSODIK RÉSZ:
IZRAEL TÖRTÉNETE
4. § Szíria-Palesztina a Kr. e. 2. évezred második felében 14
5-6. § Izrael törzsi társadalom 16
1. Az izraelita honfoglalás kérdése 16
2. Izrael törzseinek megjelenése Palesztina földjén 20
3. A pátriárkák 22
4. Kivonulás Egyiptomból, kinyilatkoztatás a Sinai hegynél, pusztai vándorlás 23
5. A törzsek elhelyezkedése Palesztina földjén 26
6. Háborús cselekmények, a bírák kora 29
7. § A királyság Izraelben 31
1. A királyság kezdete - Saul uralma (Kr. e. 1012-1004) 31
2. Dávid (1004-965) és Salamon birodalma (965-926); az izraelita monarchia. 31
3*. Politikai szakadás Júda és Izrael között (Kr. e. 926) és a két királyság
története a 8. század közepéig 34
4. Izrael és Júda az asszír korszakban, Izrael állam pusztulása (722) 36
5. Júda királyságának utolsó évtizedei, babiloni fogság 37
8. § Izrael mint templomközösség és diaspóra 38
1. A babiloni fogság ideje (586-538) 38
2. A hazatérés és a templom felépítése 39
3. Nehemiás és Ezdrás tevékenysége 41
4. Palesztina a hellenista korban (333-tól) 42
HARMADIK RÉSZ:
A TÖRVÉNY (PENTATEUCHUS)
9. § A Pentateuchus neve, felosztása 46
10. § A Pentateuchus-ritika története 47
11. § A Pentatiucsus részei 68
A) A Genezis könyve 68
1. Neve, szerkezete, tartalma 68
2. A Genezis kánoni formája 73
3. Tanítása 74
B) Exodus könyve 75
1. Neve, szerkezete, tartalma 75
2. Az Exodus kánoni formája 78
3. Tanítása 79
C) Eevitikus 80
1. Neve, szerkezete, tartalma 80
2. Kánoni formája 80
3. Tanítása 81
D) Numeri 81
1. Neve, szerkezete, tartalma 81
2. A Numeri kánoni formája 84
3. Tanítása 84
E) Deuteronomium 84
1. Neve, szerkezete, tartalma 84
2. A Deuteronomium nyelvezete és eredete 86
3. A Deuteronomium értelmezése 87
4. A Deuteronomium keletkezése 88b
5. A Deuteronomium teológiája 88d
NEGYEDIK RÉSZ:
A PRÓFÉTÁK
Első fejezet: A korábbi próféták 89
12. § A Deuteronomisztikus történeti mű 89
1 A Deuteronomium és a Józsue, a Bírák, a Sámuel
és a Királyok könyvének összefüggése 89
1.1 Magyarázatok a Deuteronomium és a Józsue, a Bírák, a Sámuel
és a Királyok könyvének összefüggésére 89
1.2 A Bevezetőkben képviselt magyarázat a Deuteronomium és a Józsue,
a Bírák, a Sámuel és a Királyok könyvének összefüggésére 90b
2. A Deuteronomisztikus történeti mű jellemzése 91
3. A Deuteronomisztikus történeti mű teológiája 94
13. § Józsue könyve
1. Józsue könyvének szerkezete, tartalma 95
2. Hagyományok Józsue könyvében 96
3. Józsue könyvének célja 98
14. § Bírák könyve 99
1. A Bírák könyvének szerkezete, tartalma 99
2. Hagyományok a Bírák könyvében 100
3. A Bírák könyvének célja 102
15. § Sámuel 1-2. könyve 103
1. Sámuel könyvének beosztása, szerkezete, tartalma 103
2. Sámuel könyvének hagyományai 105
3. Sámuel könyvének célja 106
16. § Királyok 1-2. könyve 106
1. A Királyok könyvének felosztása, szerkezete, tartalma 106
2. Hagyományok a Királyok könyvében 108
3. A Királyok könyvének célja 108
Második fejezet: A későbbi próféták 109
17. § A prófétizmus Izraelben 109
1. A „próféta" szó etimológiája 109
2. A prófétaság Izrael történetében 110
3. A prófétai igehirdetés és irodalmi formái 113
4. A próféták tanítása 114
18. § Próféták a VIII. században Izraelben: Ámosz, Ozeás 120
A) Ámosz 120
1. Kortörténeti és vallási háttér 120
2. A próféta személye 121
3. A könyv tartalma és kialakulása, felosztása 122
4. Ámosz könyvének tanítása I22
B) Ozeás 124
1. Kor- és vallástörténeti háttér 124
2. A próféta személye 125
3. Ozeás házassága
4. A könyv tartalma és kialakulása, felosztása 127
5. Ozeás könyvének tanítása 128
19. § Próféták a VIII. században Júdában: Mikeás, Izajás 130
A) Mikeás 130
1. A próféta személye és kora 130
2. A könyv tartalma és kialakulása, felosztása 131
3. Mikeás könyvének tanítása 131
B) Izajás 132
1. Az Iz 1-66. fejezetek szerzőségének kérdése, szerkezete 132
2. Kortörténeti és vallási háttér 133
3. A próféta személye 134
4. Az Iz 1-39. fejezetek szerkezete, tartalma és kialakulása 136
5. Izajás próféta tanítása 137
20. § Próféták a VII. században Júdeában:
Náhum, Szofoniás, Abdiás, Jeremiás 140
A) Náhum 140
1. A próféta személye és kora 140
2. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 141
3. Náhum könyvének tanítása 141
B) Szofoniás 142
1. A próféta személye és kora 142
2. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 142
3. Szofoniás könyvének tanítása 143
C) Habakuk 143
1. A próféta személye és kora 143
2. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 144
3. Habakuk könyvének tanítása 145
D) Abdiás 145
E) Jeremiás 145
1. Kortörténeti és vallási háttér 145
2. A próféta személye 147
3. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 149
4. Jeremiás könyvének tanítása 150
21. § Próféták a fogságban: Ezekiel, Deutero-Izajás 153
A) Ezekiel 153
1. Kortörténeti és vallási háttér 153
2. A próféta személye 155
3. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 156
4. Ezekiel tanítása 157
B) Deutero-Izajás (Iz 40-55) 162
1. A próféta és kora
2. A könyv felosztásának és keletkezéstörténetének problémája, tartalma 165
3. Az Iz 40-55. fejezetek tanítása 166
4. Az üdvösség közvetítője: Jahve Szolgája 170
22. § Próféták a fogság után 175
A) A fogság utáni prófétizmus kortörténeti és vallási háttere 175
B)Aggeus 181
1. A próféta személye 181
2. A könyv felosztása, tartalma és keletkezése 182
3. Jeremiás könyvének tanítása 182
C) Zakariás (1-8) 182
1. A könyv egységének kérdése 182
2. Zakariás személye és kora 183
3. A könyv felosztása, tartalma 183
4. Zakariás könyvének tanítása 183
D) Trito-Izajás (56-66) 184
1. Az Iz 56-66. fejezetek önállósága, egysége és keletkezési ideje 184
2. Az Iz 56-66. fejezetek tanítása 185
E) Malakiás 186
1. A próféta személye és kora 186
2. A könyv felosztása, tartalma 187
3. Malakiás könyvének tanítása 187
F) Zakariás (9-14) 188
1. A Zak 9-14. fejezetek önállóságának és egységének kérdése 188
2. A Zak 9-14. fejezetek kora és kialakulása 189
3. A Zak 9-14. fejezetek tanítása 189
G) Joel 190
1. A könyv szerzője, egysége, keletkezése 190
2. A könyv felosztása, tartalma I90
3. Joel könyvének tanítása 191
H) Jónás 191
1. A könyv irodalmi műfaja és keletkezése 191
2. A könyv felosztása, tartalma és egysége 193
3. Jónás könyvének tanítása 194
ÖTÖDIK RÉSZ:
AZ ÍRÁSOK
198
23. § Zsoltárok könyve
1. A zsoltárok neve és a Zsoltárok könyvének helye a kánonban 198
2. A zsoltárok számozása 198
3. A Zsoltárok könyvének keletkezése és felosztása 198
4. A zsoltárok felirata 199
5. Műfajok a Zsoltárok könyvében 199
6. A zsoltárok tanítása 203
24. § Jób könyve 206
1. Az izraelita bölcsesség és bölcsességi irodalom 206
2. A Jób könyve címe, helye a kánonban, szövege 211
3. Témája, felépítése, egységének kérdése 211
4. A könyv részeinek elemzése 213
5. Keletkezési ideje 215
6. Jób könyve és a szenvedés problémája az ókori Keleten 216
7. Jób könyvének tanítása 216
25. § Példabeszédek könyve 217
1. A könyv címe, helye a kánonban 217
2. Felépítése 218
3. A példabeszédek könyvének tanítása 218
26. § Rut könyve 219
1. A könyv címe, helye a kánonban 219
2. Tartalom 220
3. Műfaja 220
4. A könyv célja 221
5. Keletkezési ideje 222
27. § Énekek-éneke 222
1. A könyv címe, helye a kánonban 222
2. Tartalma, szerkezete 222
3. Az Éneke éneke értelmezése 223
4. Keletkezési ideje 224
28. § Prédikátor könyve 224
1. A könyv címe, helye a kánonban 224
2. A mű egységének és szerkesztésének problémája 225
3. Keletkezési ideje, helye 226
4. A Prédikátor könyvének tanítása 226
29. § Siralmak 227
1. A mű helye a kánonban 227
2. Felépítése, tartalma 228
3. Keletkezési ideje, szerzője 228
4. A Siralmak tanítása 229
30. § Eszter könyve 229
1. A könyv neve, helye a kánonban 229
2. Tartalma 229
3. Történeti értéke, műfaja 229
4. Eszter könyvének célja 231
5. Keletkezési ideje 232
6. Eszter könyvének értékelése 232
31. § Dániel könyve 233
1. A könyv helye a kánonban, nyelve 233
2. Szerzője, keletkezési ideje 234
3. Szerkezete, tartalma 235
4. Dániel könyve és az apokaliptika 237
5. Dániel könyvének tanítása 238
32. § Ezdrás és Nehemiás könyve 240
1. A krónikás történeti mű kérdése 240
2. Ezdrás és Nehemiás könyve 241
1 3. Ezdrás és Nehemiás könyvének felépítése, tartalma 242
4. Ezdrás és Nehemiás könyvének forrásai 243
5. Ezdrás és Nehemiás könyvének szerzője, keletkezési ideje 244
6. Ezdrás és Nehemiás könyvének tanítása 244
33. § Krónikák könyve 246
1. A könyv címe, beosztása 246
2. Felépítése, tartalma 246
3. Forrásai 247
4. Keletkezési ideje 247
5. A Krónikás célja és módszere 248
6. A Krónikák könyvének tanítása 249
HATODIK RÉSZ:
AZ ÓSZÖVETSÉG DEUTEROKANONIKUS KÖNYVEI
34. § Báruk könyve 252
1. A könyv helye a kánonban 252
2. Felosztása, tartalma 252
3. Szerzője, keletkezési ideje 252
4. Báruk könyvének tanítása 252
35. § Jeremiás levele 253
1. Az írás helye a kánonban, nyelve 253
2. Irodalmi műfaja, sajátosságai és keletkezési ideje 253
36. § Tóbiás könyve 254
1. A könyv helye a kánonban, szövege 254
2. Felosztása, tartalma 254
3. Irodalmi műfaja, keletkezési ideje és helye 255
4. Tóbiás könyvének tanítása 256
37.§ Judit könyve 257
1. A könyv helye a kánonban, szövege 257
2. Felosztása, tartalma 257
3. Irodalmi műfaja és történeti értéke 259
4. Judit könyvének vallási és erkölcsi tanítása 260
38. § Makkabeusok 1. könyve 260
1. A könyv címe, szövege 260
2. Felosztása, tartalma 261
3. A könyv forrásai 263
4. Műfaja és történeti értéke 263
5. Szerzője, keletkezési ideje és helye 264
6. A Makkabeusok 1. könyvének tanítása 264
39. § Makkabeusok 2. könyve 264
1. A könyv szövege 264
2. Felosztása, tartalma 265
3. Műfaja és történeti értéke 267
4. Szerzője, keletkezési ideje 268
5. A Makkabeusok 2. könyvének tanítása 268
40. § Bölcsesség könyve 269
1. A könyv címe 269
2. Szerzője, nyelve keletkezési helye és ideje 269
3. Felépítése 270
4. A Bölcsesség könyvének tanítása 270
41. § Jézus, Sirák fia könyve 272
1. A könyv címe, szövege 272
2. A könyv keletkezése, történeti háttér 272
3. Tartalma 273
4. Jézus, Sirák fia könyvének tanítása 274
42. § Eszter és Dániel könyvének görög nyelvű kiegészítései 275
1. Eszter könyvének görög nyelvű kiegészítései 275
2. Dániel könyvének görög nyelvű kiegészítései 276

Rózsa Huba

Rózsa Huba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rózsa Huba könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem