A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ószláv nyelv

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 198 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Ószláv  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 963-180-133-0
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 41016. Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szláv népek kultúrájának gyökerei a többi európai népéhez hasonlóan az ősi Hellaszba nyúlnak vissza. Eléggé ismert tény, hogy Nyugat felé Róma, a szláv népek többsége (és részben a nem szláv... Tovább

Előszó

A szláv népek kultúrájának gyökerei a többi európai népéhez hasonlóan az ősi Hellaszba nyúlnak vissza. Eléggé ismert tény, hogy Nyugat felé Róma, a szláv népek többsége (és részben a nem szláv népek) felé pedig Bizánc közvetítette a mai európai kultúra alapelemeit. Bizánc liberálisabb politikai, ill. egyház-politikai magatartásával magyarázható az a tény, hogy a IX. század végén létrejött az ún. ószláv (óegyházi szláv) nyelv, amely az írásbeliségben a funkcionális nyelv szerepét töltötte be.
A különböző szláv népek írástudói ószláv (később egyházi szláv) nyelven írt műveiben a bibliai kifejezések ünnepélyes stílusa és a bizánci szónokok választékos retorikája tükröződik. Ugyanakkor a latinnal ellentétben ezt a klasszikus ószláv nyelvet a szláv népek értették, ez a funkcionális nyelv aránylag közel állt az akkori beszélt nyelvükhöz. Cirillt és Metódot, akik a morva-pannon szlávok között a keresztény vallást ószláv nyelven terjesztették, amelyet nemcsak a fejedelmek, hanem mindenki értett, egy kis túlzással a reformáció előfutárainak is nevezhetjük. Talán éppen az ő tevékenységükkel magyarázható, hogy később a bolgárok közt a bogumilok, Csehországban pedig a husziták mozgalma olyan elemi erővel tört ki.
Mivel az ószláv nyelv még elég közel állt a szlávok közös alapnyelvéhez, az ősszlávhoz, és jelentős szerepe volt a szláv írásbeliség kialakulásában is, mindazoknak, akiknek komolyabb közük van valamely szláv nép nyelvéhez és irodalmához, köztük elsősorban a szláv szakos tanárjelölteknek, meg kell ismerkedniök az ószláv nyelv alapjaival.
Magyarországon az ószláv nyelvet (vagy annak alapjait) 1849-ben kezdték oktatni a budapesti tudományegyetemen. Külön tárgyként a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve, amikor Asbóth Oszkárt nevezték ki a szlavisztika professzorává, tanítják. (A vidéki egyetemeken sokkal később, a negyvenes években kezdték meg az ószláv nyelv, ill. a szlavisztikai alapismeretek oktatását.) Mindezek ellenére, csak most, az egyetemi reform kapcsán kerül sor az első magyarországi Ószláv nyelv c. egyetemi tankönyv kiadására. A tankönyv alapját képező Ószláv nyelv c. egyetemi jegyzet megírására idestova tíz éve Kniezsa István és Baleczky Emil kapott megbízást. Különböző okok miatt a jegyzet nem készült el idejében. Vissza

Tartalom

Előszó5
Bevezetés
Az ószláv nyelv fogalma9
Az ószláv nyelv tanulmányozásának jelentősége9
Az ősszlávok12
Az ószláv nyelv
Az ószláv nyelvemlékek keletkezése és az ószláv nyelv további sorsa15
Az ószláv nyelvemlékek írása21
A glagolica és a kirillica eredete22
Az ószláv nyelvemlékek23
Glagolita nyelvemlékek23
Cirillbetűs nyelvemlékek25
Latin betűs nyelvemlék28
A szláv ábécék28
Az ószláv emlékek nyelvi hovatartozása28
Hangtan (Baleczky Emil)
Az ószláv magánhangzók31
Kvantitás és hangsúly32
A szó struktúrája33
A magánhangzók rendszere35
Az ószláv magánhangzók eredete36
Rövid magánhangzók36
A redukált magánhangzók alkalmazkodása, ill. változása41
Hosszú magánhangzók42
Az ószláv hangcsoportok51
Az ószláv hangcsoportok kialakulása52
A mássalhangzók54
Az indoeurópai mássalhangzók rendszere55
Az ószláv mássalhangzók eredete56
Az I. palatalizáció64
A II. palatalizáció65
A III. palatalizáció69
A szóvégi változások70
A mássalhangzókcsoportok változása72
A magánhangzók váltakozása74
Az ószláv hangfejlődés fő tendenciái76
A nyílt szótagok és ezeken belül az emelkedő hangzósság kialakulása80
A palatalizáció84
Más változások
Alaktan (Hollós Attila)90
Bevezetés90
A névszóragozás (deklináció)92
A főnévragozás94
A névszóragozás változásai113
A névmások115
A személyes névmások115
A nem személyes névmások117
A melléknevek121
A melléknevek alapfoka122
A pronominális melléknevek ragozása123
A melléknevek középfoka125
A melléknevek felsőfoka128
A számnevek128
Az ige129
Az igetövek130
Az igeosztályok130
A jelen idő138
A személynevek rendszere és indoeurópai eredetük139
A felszólító mód140
Az aoristos142
Az egyszerű aoristos142
A szigmatikus aoristos143
Az imperfectum148
A particípiumok150
A cselekvő melléknévi igenevek150
A szenvedő melléknévi igenevek153
Analitikus igealakok154
A feltételes mód154
Az összetett múlt idők155
A perfektum155
A plusquamperfektum155
A jövő idő156
A főnévi igenevek156
A határozószók157
A partikulák162
A kötőszók163
Az elöljárószók166
Az indulatszók167
Mondattani alapfogalmak (Hollós Attila)
Az egyszerű mondat168
A főmondatrészek168
Az alany168
Az állítmány169
Az igeidők és az igemódok használata170
Az alany és állítmány egyeztetése171
A bővítmények171
A jelző171
Az értelmező171
A függő esetek használata172
Az accusativus172
A genitivus173
A dativus175
Az instrumentalis177
A locativus178
A megszólítás179
A tagadás179
A participiumok használata179
A datívus absolutus180
Az infinitivus használata180
A supinum használata182
Az egyszerű mondat fajtái182
Az összetett mondat183
A mellérendelő összetett mondat183
Az alárendelő összetett mondat184
Irodalom188
Rövidítések193
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem