Nemzeti zeneművészet I.

Tartalom

I. FEJEZET.
A magyar zene őskora 9-19
Bevezetés 9
Az ó-kori népek zenéje nem vethet fényt ősi énekeink minőségére. Kutatások az ó-kori szertartásos énekek terén 10
Bartalus István párhuzamot von őseink és a nyugat zenéje között. Állításai nem
igazolhatók 11
Ponori Thewrewk Emil véleménye a "choriambikus stil korszaka'' felől. Nemzeti ének és zene Attila udvarában. Anonymusnak Árpád korára vonatkozó adatai 12
Szent Gellért nagy legendájának tanúsága a népies ének létezéséről. A "symphonia" szó értelme dr. Lánczy Gyula szerint 14
A "symphonia" értelme a tudós szerzetesek régi traktátusai szerint. A magyar "symphonia'' értelme 15-16-17
A "modulatio" szó helytelen értelmezésén alapuló tanulság reviziója. Márk Képes Krónikájának adata 18
A "joculator''-ok mondaszerű eredete 19
II. FEJEZET.
A magyar zene térvesztésének kora a kereszténység befolyása alatt. Első zenei műemlékeink 20-45
A keresztény hittérítés 20
Az ősi énekek háttérbe szorulása 21
Bartalus érvelése nemzetiségünk folytonossága mellett, az egyház falain belül is 21-22
Eme föltevés ellen szóló adataink 22-25
A francia "troubadour"-ok és német "minnesinger''-ek gyanítható követőinek nincsen nyoma 25
Mátray Gábor kiadásának rövid méltatása. A helyes megfejtés akadályai 26
A "Szegedi veszedelem" című ének megfejtésének helyreigazítása 27
Lantosaink ritmusának modernizálása. Mátray indokolása 28
Id. Ábrányi Kornél, Mátray Gábor és Bartalus véleményei lantosaink énekei felől 29-30
Históriás énekeseink méltatása 31-32
A XVI. századbeli "történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai"-nak ritmikai elemezése melléklettel 31
"Az átkokról" című XIX. számú ének ritmizálásának helyesbítése 34
Mátray gyüjteményének összehasonlítása Színi Károlyéval a zenei ritmus
szempontjából 34-35
A boroszlói városi könyvtár 353. számú magyar kéziratának ismertetése 35-36
Egy protestáns egyházi népének a XVI. századból 37
Hegedő, lengyel hegedő 33-39-40
Bakfarc Bálint magyar lantművész 41
"Fantasia Joannis Bacfart Hungari" 42
Egy leendő magyar klasszikus stíl úttörője 42-43
Szénfy Gusztáv és Bartalus magyar zenei ktatásai 44
Más irányban való kutatás szüksége 45
III. FEJEZET.
A kadencía (záradék) vázlatos története a XVI. századig 46-82
A kadencia fogalma. Melódiai alapon való magyarázata 46
"Finalis, confinalis." A quart-organum kadenciája Hucbald szerint 47
A quint-organum kadenciája. A quart-organum kadenciája Arrezói Guidó szerint. "Occursus" (szólam-egyesülés.) 48
Cotton János szabályai 51
A diszkantus. "Libellus in gallico de arte discantandi'' szabálya 52
XII. századbeli kadenciák. A többszólamú tétel megszerkesztése a XII. században 55
A hangközök osztályozása a XIII. században. Garlandia János és Kölni Frankó
elmélete 56-57
IV. és XIII. Anonymus elmélete 58
A XIII. század kadenciái 59
Kromatikus módosítás a tritonus elkerülése céljából 60
A "permutatio" jelei 61
"Musica falsa, musica ficta." "Toni transportati, toni ficti" 62-63
A kis tercek és a kis szextek kromatikus módosítása konzonanciák előtt. A dór, phryg, lyd és mixolyd kadencia módosított penultimával 64
A "syncopa" története. A szinkopa definíciója az "Ars perfecta", Prosdocimus de Beldomandis és Tinctoris szerint 65
Glareán Henrik, Heyden Sebald és Vicentino Miklós meghatározásai 66
Zarlino József és Descartes René meghatározásai 67-68
A "musica mensurata." A régi elmélet méltatása és korszerű magyarázata különös tekintettel a szinkopára 68-70
A szinkopa hangsúlyozási kérdése 71-72
Rövid visszapillantás a többszólamú ének főbb korszakaira 73
A négyszólamú tétel. Guillelmus Monachus traktátusa. A szólamvezetés részletei 74-75-76
Hobrecht és Compére németalföldi mesterek kadenciái 77
A kadencia záró-hangzatának terce 78
Palestrina "Stabat mater"-jának kadenciái 80-81
Félkadencia Palestrina "Fratres ego enim" című motettjéből. Az "Improperia" kezdő
tétele 81
A XVI. század hatása korunkra 82
IV. FEJEZET.
A színkopás kadencía szerepe a zeneirodalomban 83-110
A szinkopa térfoglalása a zenetételben 83
A Gregoriánum hatása a német "mlnnesinger"- és "meistersanger"-ek dallamaira 84-85
A műzene és népies zene kölcsönhatása a múltban 86
A szinkopa zenei tényezők terméke 87
Töredékek a nyugat-európai nemzetek dalirodalmából 88
Aliért nem honosult meg a szinkopa a francia népdal-irodalomban? 89
Miért nem a német népdalban? Wagner szinkopái nyelvi és értelmi hangsúly összetalálkozása mellett 90
Pauzát követő szinkopák 91
A szinkopa érvényesülésének kellékei 92
Parsival előjátékának szinkopái 93
A szinkopa előtt álló súlyos ütemtag megcsonkítása vagy megnyújtása 94
A súlyos ütemtag egy szótagon való egyesülése a szinkopával. A szinkopás kadencia felbontott alakja 95-96
A homofon zenetétel. Orazio Vecchi "L'Amfiparnaso comedia harmonicá''-ja 97
A szinkopás kadencia négyféle alakja Vecchinél 98
A "stile rappresentativo" úttörői 99-100
A rögtönzés. A diminúció 101
A diminúció befolyása a magándallam kialakulására 102
A "stile rappresentativo" hatása a hangszerek és a hangszer-játék fejlődésére. E kor hangszerei 103
Az önálló hegedűirodalom úttörői 104
A régi hegedűművek méltatása 105
A szinkopás kadencia szerepe a hegedű-irodalomban, A szabad rögtönzés elfajulása 107
A koncerttétel úgynevezett kadenciája. Uccellini kadenciái 108
A "sacrae symphoniae" és a "sonate da chiesa" 109
A szinkopás kadencia kiváltságának hanyatlása és megszűnése - a klasszikus zeneirodalomban 110
V. FEJEZET.
A lombardi ízlés, a diminúció, "passaggi" és egyéb zenei ékítés vázlatos története 111-140
A lombardi ízlés Quantz, Hiller és Gerber definíciói szerint 111
A művészies és naturalisztikus ékítés 112
A szabad (rögtönzött) diminúció terjedése a XVI. században 113
Ganassi Fontegará-ja 114
A diminúció felosztása 115-116
A diminuálás magyarázata 117-118
Diminúció-minták 119-120
A diminúciók ritmusa 121-122
Ganassi példáinak ritmikai táblázata 123-124
Ganassi utasításai a diminúció-minták használatára vonatkozólag 124-125
A diminúció további fejlődése. A "passaggi" Rognone gyüjteménye 126
A régi portamento 127
"Accento", accento doppio, "portar la voce," "trainez la voix" stb. 128
Portamento hangelőlegezéssel vagy anélkül. Sieber elm. Az "esclamatio" 129
Az "esclamatio" nemei. Caccini magyarázata 130
"Messa di voce", messa di voce crescente 131
A hangvétel (intonáció.) "La voce tenuta." Az "echo" (visszhang) 132-133-134
A "cascata" (zuhatag) A lélegzet megújítása. A tremolo 135
A trilla 136-137
A trocheicus ritmus a trilla szolgálatában 138
A jambikus ritmus kiválik a többi tört ritmus közül. A XVIII. században a "lombardi ízlés" vagy "lombardi modor" terméke gyanánt szerepel. Vivaldi Antal életrajza 139
Vivaldi méltatása 140
VI. FEJEZET.
Nemzeti törekvések a zeneművészet terén 141-169
A keresztény szellem általános uralma a középkorban. Nemzeti államok megszilárdulása a pápai főuralom hanyatlásával 141
A világi zene önálló fejlődésnek indul Az olasz opera kiinduló alapja. Az olaszok érdeme a világi zene körül 142-143
A francia opera kiinduló alapja 144-145
Gluck reformeszméi 145
A Gluck-Piccini-féle művészi mérkőzés. A német kritika álláspontja 146-147
A népszabadság érdekében meginduló mozgalmak. A francia forradalom és a reakció 148
A néplélek tanulmányozása. Faji törekvések az általános kultúra terén 149
A népdal és népies tánc túlbecsülése 150
A "népdal"-féle elnevezés eredete 151
Népdalgyűjtemények. Népdal-átiratok. Liszt Ferenc rhapsodiái 152
Népdalok Beethoven műveiben. Hatásának első nyomai. A romantikus irány a költészetben és zenében 153-154
A programmzene. A faji motívumok szerepe a programmzenében. Régi kisérietek e
téren 155
Berlioz, mint a programmzene megalapítója. Programmzene, abszolút zene 156
Faji motívumok mint a zenei jellemzés eszközei 157
Chopin Frigyes. Dán zeneszerzők. Gade nemzeti iránya 158-160
Grieg Ede 161-162
Gade és Grieg nemzeti iránya. Grieg mintái 163-164
Liszt Ferenc jóslata. A német zene szeparatisztikus hajlamai 165-166
A "nemzeti" zenetudósok törekvései 167
Műzene, faji zene. Faji zene a zenei nevelés szolgálatában 168-169

Témakörök