kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 633 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | 963-05-0314-X |
Bevezetés | 15 |
Jogtípusok és jogcsoportok a polgári jogban | |
A jogtípusok | 29 |
A jogok csoportosításának dicsérete | 29 |
A csoportosítás és módszer kezdetei, a változás | 30 |
Schnitzer | 31 |
A szocialista jognak juttatott hely | 33 |
Hasonlóságok mindenfelé | 36 |
Az eszmék szférájában | 40 |
Gazdasági részjelenségek | 44 |
Folyamatos és forradalmi jogfejlődés | 45 |
Társadalmi rendszer és jogtípus | 45 |
A jogtípusok | 47 |
A lényegesre redukálás | 51 |
Jogtípus és aktualitás | 53 |
A vegyes jogtípusok kérdése | 54 |
Ellenérvek | 55 |
A jogtípusok kiütköznek másodlagos ismérvek mögül | 57 |
Összefoglalás | 58 |
A burzsoá és a szocialista jogtípus | 61 |
Az alapelvek | 61 |
A két jogtípus alapjai | 61 |
Az alapelv | 62 |
A burzsoá jogtípus | 62 |
A burzsoá polgári jog alapelvei | 63 |
A tulajdonjog elvi korlátlansága | 63 |
Szerződési szabadság | 64 |
Formális jogegyenlőség | 65 |
Az alanyi jog elvi korlátlansága | 67 |
A burzsoá elvek és a szocialista jogtípus | 68 |
A szocialista polgári jog alapelvei | 69 |
A szükségletkielégítés elve | 70 |
A termelőeszközök társadalmi és a szükségletkielégítést szolgáló javak személyi tulajdona | 70 |
A tervszerűség és az anyagi érdekeltség elve | 72 |
A társadalmi és egyéni érdek összeegyeztetésének elve | 74 |
A rendeltetésszerű joggyakorlás szabadsága, a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma | 76 |
A szocialista együttélés és együttműködés elve | 82 |
Az alapelvek gyakorlati jelentősége, az értelmezési alapelv | 84 |
A közjog-magánjog problémája | 85 |
A burzsoá és a citoyen | 85 |
Közjog és magánjog a kapitalizmusban | 86 |
A dichotómia hanyatlása a monopolkapitalizmusban | 87 |
A döntő kezdeti lépés | 88 |
Jugoszlávia | 89 |
Az áruforma-elmélet | 90 |
A háromfajta viszony elmélete | 91 |
A gazdasági jog | 92 |
Családjog | 93 |
A "kollektíva-jogásgatok" kiteljesedése | 95 |
Földjog | 96 |
Összefoglalás | 97 |
Jogcsoportok | 99 |
A "jogcsoport" ralatív mivolta | 99 |
A fő szempont | 100 |
"Eredeti" és "másodlagos" jogképződés | 103 |
A burzsoá jogcsoportok | 106 |
Az alapséma és módosulásai | 106 |
A burzsoá jogtípusba való átmenet alapsémája | 106 |
Módosító tényezők | 107 |
A burzsoá jogcsoportok magvai | 109 |
Négy fő csoport | 109 |
Prológus: Gomberg v. Smith (1963) | 110 |
Válaszok és kérdések | 113 |
Korai osztálykompromisszum | 114 |
A recepció elmaradása | 116 |
A common law eredeti sajátosságai | 118 |
Külön francia jogcsoport | 131 |
Forradalom és utána | 132 |
Két szakasz | 134 |
Szerencsés időpont | 137 |
Burzsoá vonások | 138 |
Védekezés a feudalizmussal szemben | 140 |
Kodifikáció | 141 |
Késleltett polgári forradalom | 141 |
Német elmaradás | 142 |
A recepció | 1473 |
Alr-Abgb | 146 |
Thibaut contra Savigny | 148 |
Nemzeti egység | 150 |
A bgb jellege | 153 |
A német variáns | 156 |
Más variánsok | 156 |
A magyar és a görög variáns | 158 |
A svájci és a francia kódex, előzmények | 160 |
Requiem és sírkő | 162 |
Jellemzés | 164 |
Csoportosítási ismérvek | 168 |
A korai, késleltetett és következetes forradalmak magánjoga | 166 |
A liberálkapitalizmus és a monopolkapitalizmus magánjoga | 167 |
Az alapséma módosulása | 168 |
A jogcsoportok és a kereskedelmi jog | 168 |
Expozíció | 168 |
A specifikumok | 169 |
Áttekintés | 170 |
A kereskedelmi jog alapfeltétele | 172 |
Két szakasz: összefoglalás | 174 |
Recepció és jogcsoportok | 175 |
Recepció és másodlagos jogkeletkezés | 175 |
Recepciós térkép | 179 |
Elágazás | 180 |
Az eredeti és a recipiált jogok osztályozása | 180 |
A recipiált jog elkötődése az "anyajogtól" | 181 |
A recipiált jog és a recipiáló társadalom távolságának szerepe | 182 |
A burzsoá jogcsoportok - összefoglalás | 183 |
A burzsoá jogcsoportok | 183 |
Szocialista jogcsoportok? | 186 |
A probléma | 186 |
Európa - Távol-Kelet | 187 |
A különbségek leltára | 188 |
A társadalmasítás foka | 188 |
A jugoszláv társadalmi tulajdon | 189 |
Földtulajdonjog | 192 |
A gazdasági reformok hatása | 193 |
Gazdasági jog | 196 |
Okok | 197 |
A "gépezet" és a "rendszer" modellje | 199 |
Közös kiindulópontok | 200 |
Vertikális szemlélet | 200 |
A jognak a gazdasághoz rendelése | 201 |
A gazdasági jog rendszere az NDK-ban | 202 |
A rendszer a Szovjetunióban és Csehszlovákiában | 203 |
A hasznos jogi absztrakciók határa | 205 |
A jog elvékonyodása | 207 |
Összefoglalás | 208 |
A polgári jog - ma | |
Adaptáció a jelenkori kapitalizmusban | 213 |
Háttér és alapjelenségek | 213 |
A magántulajdon túlhaladása | 213 |
"A klasszikus magánjogi kép elsápadása" | 214 |
Az átalakulás lényege | 215 |
Konvergencia | 216 |
Munkáskövetelések - "Welfare and warfare society" | 217 |
"A szociális jog", szabadjogi iskola, bírói lazítás, "public policy" | 220 |
"Fürsorgerplicht" | 223 |
Bertold Brecht válasza | 224 |
Két fokozat a gazdaság jogában | 224 |
Összefoglalás | 225 |
A főbb jogi elvek és intézmények adaptálása | 225 |
A fő változások | 225 |
A korlátozott tulajdonjog felé | 225 |
A részjogosítványok bomlása | 229 |
Tulajdonos és manager | 231 |
Összefoglalás | 232 |
Változások | 232 |
A szerződési szabadság hanyatlása | 233 |
Adhéziós szerződések | 235 |
Illusztráció | 237 |
Ellentámadás | 238 |
Az állam hallgat, segítenek az illúziók | 241 |
Az eredmény | 242 |
Kollektív szerződések | 243 |
Közigazgatási szerződések | 245 |
Kontraktustól a státusz felé? | 245 |
A pacta sunt servanda hanyatlása | 247 |
A hanyatlás jelenségei | 248 |
A "pacta sunt servanda" fennmarad | 250 |
Csoportjogok | 251 |
Faji megkülönbözetetés | 254 |
A szerződési feltételek egyoldalú megszabása | 254 |
A fejlődés áttekintése | 254 |
Az eredeti burzsoá modell | 255 |
Kockázat | 256 |
Kárelosztás | 258 |
A kártérítés mértéke | 260 |
Összefoglalás | 261 |
A dicsőségtől a szégyenig | 262 |
Változások a tudományos és műszaki fejlődés jogában | 264 |
Az alanyi jog és a joggal való visszaélés tilalma | 266 |
Előtörténet | 267 |
A fordulat | 272 |
Franciaország | 273 |
Ripert contra Josserand, két taktikas | 273 |
Németország | 277 |
Ausztria | 278 |
Svájc | 278 |
Következtetések | 278 |
Don Quijote | 281 |
Szemléleti következmények | 282 |
Szemléleti változások | 282 |
A funkcionális szemlélet | 283 |
A jogesetre koncentráló szemlélet | 286 |
Pragmatizmus és természetjog | 286 |
Összefoglalás | 287 |
Jogintézmények | 290 |
Tulajdonjog | 290 |
Elméleti kiindulás | 290 |
Kívülről irányított gazdasági egységek | 291 |
Kettős tulajdon - egységes tulajdon | 294 |
Szocialista megoldások | 294 |
Kettős tulajdonjog | 297 |
Társadalmi tulajdon és árutermelés | 299 |
A "stratégiai" döntések | 302 |
Az új szintézis kísérlete | 304 |
"Technikai tulajdonjog" | 305 |
Szerződés | 306 |
A szerződés lényege | 306 |
Gazdasági tartalom | 307 |
Az akarati forma | 308 |
Állami elismerés | 309 |
Összefoglalás | 310 |
Szocializmus és szerződés | 310 |
Tervszerződés | 311 |
Szerződéskötési kötelezettség | 312 |
A reális teljesítés elve | 313 |
Szerződésszegés | 313 |
Állami arbitrázs | 314 |
Módosulások a tervkötelezettség rendszerének keretei között | 315 |
Változások a tervkötelezettség megszűnése folytán | 316 |
Összefoglalás | 317 |
Felelősség | 318 |
Négy szakasz | 318 |
Társadalmi-gazdasági változások | 319 |
Burzsoá jogok | 320 |
A szocialista jogok | 325 |
A dilemma | 331 |
Lélekharang-megkondítók | 332 |
Összeegyeztetők | 334 |
A prevenció - ma | 335 |
Casus nocet dominoM | |
Casus necet domino? | 338 |
Alanyi jog; joggal való visszaélés | 339 |
Alanyi jog - tulajdonjog | 339 |
Három szakasz | 339 |
Funkcióhoz kötöttség - mindenütt | 340 |
A konvergencia problémái a polgári jogban | 342 |
A konvergencia | 342 |
A konvergencia mibenléte | 342 |
A konvergencia a jogban | 342 |
Módszerek | 344 |
A burzsoá jogok | 344 |
A konvergencia határai | 344 |
A konvergencia kifejlődése | 345 |
A konvergencia ideológiája | 346 |
A jelen megváltoztatja a múltat | 346 |
A jelen értékelése | 348 |
A tervezett jövő | 349 |
Exkurzió: Sasok hattyúdala | 350 |
Módszerek és célkitűzések | 351 |
Általános jellemzés | 352 |
Spontán konvergencia | 353 |
Csendes konvergencia | 354 |
A bíróságok szerepe: "jogösszehasonlító értelmezés" | 355 |
Konvergencia törvényhozási úton | 356 |
Strukturális akadályok: agency | 357 |
Burkolt konvergencia | 358 |
Példák | 361 |
A konvergencia ellen ható tényezők | 362 |
Értékelés | 362 |
A szocialista jogok | 363 |
Eltérő kiindulás és jelenlegi tendencia | 363 |
Az eltérő kiindulás okai | 363 |
Az egyöntetűség | 365 |
Az egyöntetűség korlátai | 367 |
Egyöntetűség és különbségek | 368 |
A szétágazás jelensége Jugoszláviában | 369 |
A szétágazás jelenségei | 370 |
Differenciált egység | 372 |
A nemzetközi gazdsági kapcsolatok joga | 373 |
Konvergencia a két jogtípus között? | 375 |
Előkérdés | 375 |
Statikus és dinamikus szint | 376 |
Tartalom és forma | 376 |
A termelőerők hatása | 377 |
Termelőerők-indikálta közelítés | 378 |
Árutermelés | 379 |
Az osztályharc közelítő hatása | 380 |
A közelítés "visszavonása" | 381 |
Összefoglalás | 386 |
Ki "konvergál"? | 387 |
A jogfejlődés útjai | |
A jogfejlődés: aktív adaptáció | 391 |
Az adaptáció általában | 391 |
Aktív adaptáció | 391 |
Az adaptációs mechanizmus | 392 |
Mindennapos, szakaszos, korszakváltásos és forradalmi adaptáció | 394 |
Stabilitás és rugalmasság | 396 |
Stabilitás, rugalmasság és a változások | 397 |
Illusztráció | 399 |
"Természetes", "kényszeredett", "kegyeletes" és recepciós adaptáció | 400 |
Adaptáció és megszokás | 400 |
Adaptáció és társadalmi fejlődés | 403 |
A jog kiépülésének szakasza | 404 |
A forradalom szakasza | 406 |
Az aktív adaptáció jogi technikája | 411 |
Fenntartások | 412 |
"A jogtételek megmanipulálása" | 413 |
Expozíció: el jeito | 413 |
A "rejtett technikák" | 414 |
Értelmezés, analógia | 414 |
A jog megkerülése | 416 |
A "beleértelmezési technika" | 422 |
Beleértelmezési technika a szocialista jogban | 430 |
"Beleértelmezési technika" összefoglalás | 430 |
A jogon kívüli eszközök | 431 |
A "jogrendszer megmanipulálása" | 431 |
"Írva vagyon; én azonban azt mondom nektek..." | 431 |
Mi nem megkettőződés? | 434 |
Pluralizmus és megkettőződés | 435 |
Történeti áttekintés | 438 |
Jog és igazság ellentmondása? | 438 |
Méltányosság? | 441 |
A "méltányos jog" - összefoglalás | 442 |
Kétféle megoldás | 443 |
Megkettőződési jelenségek | 444 |
Róma | 445 |
Anglia; equity | 446 |
A generálklauzulák | 448 |
A szocialista jogok | 453 |
A jognak a perifériára szorítása | 456 |
A jelenség lényege | 456 |
A legális félretétel előfeltételei és eredménye | 457 |
A legális félretétel megnyilvánulásai | 458 |
Gentleman agreement | 460 |
Eljárásjogi oldal | 460 |
Az illegális félretétel: favela | 460 |
Törvény-jog, bíró-jog és a jogfejlesztés jelenkori válsága | 463 |
Common Law contra Kodifikált Jogok | 463 |
A jogfejlesztés módjai | 463 |
Bíró-jog vagy törvényjog? Fenntartások | 465 |
A bíró-jog esetei | 467 |
Expozíció: "use és trust" | 467 |
Történeties történetietlenség és a fikció | 470 |
A stabilitás és adaptáció fő módszerei a common law-ban | 471 |
A jelenkori nehézségek | 473 |
A hátrányok | 477 |
Lassúság, nehézkesség | 477 |
Véletlenszerűség, ellentmondásosság, bizonytalanság | 477 |
Véletlenszerűség és a gazdagok privilegizálása | 480 |
Az átfogó reform lehetetlensége. Közöny a gazdasági- társadalmi folyamatokkal szemben? | 481 |
A változások | 483 |
Precedensen kívüli indoklás | 483 |
Illusztráció: a kórházi ügyek | 484 |
Public policy | 487 |
Stare decisis? | 487 |
A statutory law-ra gyakorolt hatás | 488 |
Reformtörekvések | 490 |
Kilátások | 491 |
A kodifikáció és alapjai | 493 |
Kodifikáció és adaptáció | 495 |
A bíró-joghoz való viszony három fázisa | 496 |
Jelenkori kodifikációs nehézségek | 497 |
Ideológia: szükségből erény | 498 |
Zárt rendszer - nyitott rendszer | 499 |
Bíró-jog a kódex alapján: a francia példa | 500 |
Két német probléma | 502 |
A bgb "feloldása" és a "rehabilitás" | 503 |
Felelősség az alkalmazottért, az alkalmazott felelőssége | 507 |
Becsületvédelem | 507 |
A német probléma összefoglalása | 509 |
A stabilitás biztosítása a bíró-jogban | 509 |
A jogfejlesztés jelenkori válsága | 510 |
Ítélet a Bíró-jog contra Kódex-jog (1970) ügyében | 510 |
A jogfejlesztés technikai válsága | 511 |
A jogfejlesztés társadalmi válsága | 512 |
A szocialista megoldás | 513 |
Kedvező kiindulás | 513 |
A törvény-jog monopóliuma | 514 |
Kódex, stabilitás, rugalmasság | 515 |
A bírósági eszközök ("Wunderliche Gestalt") | 517 |
Kódex és bíróság | 519 |
Bíró-jog | 520 |
Túl a kódexen | 527 |
Folyamatos és szakaszos jogfejlesztés | 528 |
Pozitivizmus? | 529 |
Recepció és a jog modernizálása | 532 |
Kiinduló elvek | 532 |
A recepció | 532 |
Okok | 532 |
Recepció és adaptáció | 533 |
Szelektív recepció | 535 |
Recepció után | 536 |
A jog modernizálása | 538 |
Fejlődésvonalak | 539 |
Megrekedés | 539 |
Kialakulás és megmerevedés | 541 |
Új megkettőződés | 542 |
A recepció győz | 544 |
Összefoglalás-összehasonlítás | 548 |
A törzsi és a modern jog kettőssége | 551 |
A felszabadulás után | 555 |
Etiópai és Törökország | 558 |
Következtetések | 562 |
A modernizálás némely nehézségei | 563 |
Egy látszólagos cáfolat: India | 564 |
Következtetések | 567 |
A modernizálás; eltérő célok | 567 |
Törvényhozás és jogegység | 568 |
Jogterületi különbségek: családjog | 568 |
A "távolság" tényezője | 570 |
A szokásjog problémája | 572 |
Az ütemprobléma | 577 |
A common law és a modernizálás | 578 |
A burzsoá és a szocialista átalakulás | 581 |
Az idézett művek jegyzéke | 583 |
Jogszabályok, javaslatok mutatója | 613 |
Bírósági határozatok mutatója | 617 |
Tárgymutató | 619 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.