Összehasonlító magatartás-kutatás

Az etológia alapjai

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Konrad Lorenz: Összehasonlító magatartás-kutatás ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	374 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-281-475-4
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó helyett (írta Gerolf Steiner)	11
Történeti bevezetés	15
Módszertan
A biológiai gondolkodás	29
A fizikai és a biológiai kutatás céljainak különbözősége	29
A fizikai visszavezetés határai	31
Az ontológiai redukcionizmus	33
Az evolúciós eredet mint a visszavezetés határa	36
A "mi végre?" kérdése	38
Finalisztikus és kauzális természetszemlélet	46
A kutatás módszerei a biológiában, főként az etológiában	50
A rendszer vagy a teljesség (az "egységes egész") fogalma	50
A megismerés lépéseinek a rendszerjelleg által megszabott sorrendje	52
Az érzékelés kognitív teljesítménye	54
Az úgynevezett műkedvelés	60
Szabadon és fogságban élő állatok megfigyelése	61
Szabadon élő szelidített állatok megfigyelése	65
Az állatok ismerete mint kutatási módszer	66
A teljesség igényét kielégítő kísérlet	67
A tapasztalatszerzést kizáró kísérlet	71
Az egységes egész viszonylag független építőkő	79
A rendszerjelleget figyelembe nem vevő módszerek teljesítőképességének korláta a magatartás-kutatásban	81
Az atomizmus	81
A magyarázati monizmus	82
A behaviouristák operacionalizmusa és magyarázati monizmusa	83
Az összehasonlító módszer a törzsfejlődés kutatásában	87
A törzsfák rekonstrukciója	87
A törzset meghatározó jellegek	89
A növekedési hipotézis	96
A kövületek bizonyító anyaga	97
A homológia és annak kritériumai	100
A jellegek számára vonatkozó homológiakritérium	100
A funkció különbözősége és a konvergens alkalmazkodás	102
Az analógia mint az ismeretek forrása	104
A homoiológia jelensége	107
A rendszertan finom részleteit kutatók igénye nagyszámú jelleg megismerésére	108
Az egyes jellegek változó értéke	110
A finom szisztematika nehézségei és értéke	112
Az összehasonlító magatartás-kutatás vagy etológia kialakulása	114
A fejezet összefoglalása	115
A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai
Az öröklött mozgásminták vagy ösztönös mozgások	121
A fogalom eredete	121
Intenzitásbeli különbségek	123
Azonos ingerfajtához rendelt különböző ösztönös mozgásminták	124
A motiváció kvalitatív egységessége	126
A kettős kvantifikálás módszere	128
Az aktivitásspecifikus fáradékonyság	130
A kiváltó ingerek küszöbérték-csökkenése	136
Az ösztönös mozgásminta duzzasztását elkendőző hatások	137
Az úgynevezett üresjárati aktivitás	139
Az appetens magatartás	141
Küszöbérték-csökkenés és appetens magatartás elkerülő reakciók közben	142
Megindítani és elindulni	145
A spontaneitás idegélettana	147
Az idegrendszer egyes elemeinek és az integrált rendszereknek analóg funkciói	156
A fejezet összefoglalása	159
Afferens folyamatok	164
Az öröklött kiváltó mechanizmus (ÖKM)	164
Az öröklött kiváltó mechanizmus működésének korlátai	172
Az öröklött kiváltó mechanizmus és a "kiváltó"	176
Egy egyszerű és fontos szabály	179
Öröklött kiváltó mechanizmusok, melyeket tanult vonások egészítenek ki: TKM	183
Az "inger" problémája	185
A fogalom legáltalánosabb megfogalmazása	185
Stabil és spontán módon aktív idegi elemek	185
Integrált idegi rendszerek analóg magatartása	188
Az akcióspecifikus potenciál fogalma	193
Az eddig tárgyalt magatartás-mechanizmusokra épült komplex rendszerek	197
Nyugalomra vágyás	197
A kereső automatizmus	199
Hierarchikus rendszerek	200
A hangulatok viszonylagos hierarchiája (Leyhausen)	211
A fölérendelt irányító központ (a "parancsnokság") szerepe (Erich von Holst)	214
Mennyire egységes "egy ösztön"?	220
Az ösztönök funkcióik alapján történő elnevezésének veszélye	220
Az ösztönök mozgatóerőinek sokfélesége	221
Az ösztönök hierachiájának szervező hatása	224
Az együttesen szereplő ösztönös mozgásminták kölcsönhatásai	225
Nem rendszerspecifikus mozgásformák	227
A fejezet összefoglalása	229
Pillanatnyilag szerzett információkat felhasználó mechanizmusok	231
"Valamit tapasztalni" nem ugyanaz, mint "valamit tanulni"	231
A szabályozó kör vagy a homeosztázis	232
Az ingerelhetőség	233
Az amőboid reakció	234
A kinézis	235
A "fóbikus" reakció	237
A topikus reakció vagy taxis	237
A telotaxis vagy "rögzítés"	239
Tájékozódás az időben	242
Hajózás iránytűvel és kronométerrel	243
Taxis és ösztönös mozgás	245
Taxis és belátás	247
Többszörösen motivált magatartás	252
Az egyszerűen motivált magatartás ritkasága	252
A szuperpozíció	253
Kölcsönös gátlás és váltakozás	255
A "helyettesítő" aktivitás	259
A magatartás adaptív modifikációja
A modifikációról általában	267
Modifikáció és nem alkalmazkodó modifikáció	267
Analóg folyamatok az embriogenezisben	268
A tanulás mint adaptív modifikáció	269
Asszociáció nélküli tanulási folyamatok	272
Facilitáció és szenzitizáció	272
Az ingerekhez való hozzászokás vagy afferens elfojtás	274
Az asszociációval járó tanulási folyamatok, melyekben a siker nem jár együtt visszajelzéssel	276
Az asszociáció	276
A bonyolult érzékeléshez kapcsolódó ingemegszokás	277
A megszokás	279
A valódi feltételes reflex vagy kondicionálás ingerszelekcióval	283
Trauma által elsajátított elkerülő reakciók	285
A bevésés (imprinting)	286
A feltételes gátlás	290
A fejezet összefoglalása és megbeszélése	292
Tanulás a magatartásból eredő következményekből
Az új visszacsatolás	295
A legkevésbé bonyolult rendszer	298
A kondicionált appetencia	301
A kondicionált averzió	305
A kondicionált cselekvés	308
A nyugalmi állapot utáni vággyal kapcsolatos kondicionált appetencia	311
A fejezet összefoglalása	314
Motoros tanulás, akaratlagos mozgás, belátás (tudomásulvétel)	317
Motoros tanulás	317
Az úgynevezett akaratlagos mozgás	321
Akaratlagos mozgás és belátás (tudomásulvétel)	325
Fürkésző (explorációs) magatartás	327
Magatartásminta-választás	327
A fürkésző magatartás autonóm ösztönzése	328
Latens tanulás	330
Tárgyilagosság	330
Specializálódás a sokoldalú életmódra	331
A játék	332
Kíváncsiság, játék, kutatás és művészet	336
Utószó a harmadik részhez	339
Függelék	341
Néhány szó a homo sapiensről	343
Az antropológus szemlélet	343
Az analógiákról	343
A Homo sapiens megkülönböztető jegyei	344
Fogalmi gondolkodás és szintaktikus nyelv	346
Következmények	348
Kulturális etológia	349
Irodalom	353
Név- és tárgymutató	363