Összehasonlító közpolitika

Tartalom

Előszó 5
1. Modern demokráciák nemzetközi összehasonlítása 13
I. 1. A demokráciáról általában: közvetlen és képviseleti demokráciák 13
1.2. A demokrácia westminsteri modellje 16
1.3. A demokrácia konszenzuális modellje 19
1. 3.1. A konszenzuális modell többséget korlátozó elemei (Svájc és Belgium) 19
1. 3.2. Köztes formák és gyakorlatok: az USA 22
1.4. A demokratikus uralomról 23
I. 5. A végrehajtó hatalom: többségi szabály versus hatalommegosztás 25
I. 5.1. Koalícióelméletek 25
I. 5.2. Ellenvetések a politikailag „vak" koalícióelméletekkel szemben 28
I. 5.3. Ellenvetések a politikára alapozott koalícióelméletekkel szemben 29
I.5.4. Koalíciós potenciál és koalíciós paktum 31
I. 6. A törvényhozói és végrehajtói hatalom közötti viszony: a hatalom
dominanciájának és kiegyensúlyozásának mintázatai 31
I. 6.1. Parlamentáris versus prezidenciális kormányzat 32
I. 6.2. További ellentétek a parlamentáris és prezidenciális forma között 32
I. 6.3. A parlamentarizmus és a prezidencializmus gyengeségei és erősségei 34
I. 6.4. Végrehajtói dominancia versus egyensúly a végrehajtás és a törvényhozás
között 35
I. 6.5. Prezidencializmus és hatalommegosztás 37
I. 6.6. Monarchák és elnökök 38
I. 7. Parlamentek: a törvényhozói hatalom koncentrációja versus megosztása 40
I. 7.1. A kétkamarás parlament változatai 43
I. 7.2. Erős versus gyenge kétkamarásság 45
I. 7.3. Erős kétkamarás parlamentek és a hatalmi ágak elválasztása 46
I. 8. Pártrendszerek: kétpárti és többpárti mintázatok 47
I. 8.1. A kétpártrendszer erényei a demokratikus stabilitás és minőség tekintetében 47
I. 8.2. A kétpártrendszerrel szembeni ellenvetések 48
I. 8.3. A pártok száma és a „hatékonyság" 51
I. 8.4. Pártrendszerek és kabinettípusok 53
I. 8.5. Pártrendszerek és a kormányzat tartóssága 55
I. 9. Pártrendszerek: a konfliktusok kérdés-dimenziói 56
I.9.1. A társadalomgazdasági dimenzió 56
I.9.2. A vallási dimenzió 58
I. 9.3. A kulturális-etnikai dimenzió 59
I. 9.4. A város-vidék dimenzió 60
I. 9.5. A rezsim támogatottságának dimenziója 60
I. 10. Hatalommegosztás: a föderális-egységes és a centralizált-decentralizált
ellentétek 60
I. 10.1. Túlreprezentálás és decentralizáció
I. 10.2. Kongruens és inkongruens föderalizmus
I. 10.3. Korporatív föderalizmus
I. 11. Alkotmányok: többségi versus kisebbségi jogok szuverenitása 66
I. 11.1. írott és íratlan alkotmányok
I.11.2. Alkotmánymódosítás és kisebbségi vétó 67
I. 11.3. Alkotmánybíróságok 68
I. 11.4. Föderalizmus, bírósági ellenőrzés és rugalmatlan alkotmány 69
I. 12. Népszavazás a képviseleti demokráciákban 70
I.12.1. A közvetlen demokrácia eszközei 70
I. 12.2. Referendum 72
Irodalom 73
II. Kormányzat és adminisztráció viszonyának nemzetközi
összehasonlítása 75
II. 1. Bevezetés: közszolgálat és közbürokrácia 75
II. 2. Közpolitika és bürokrácia 76
II. 3. A kormányzat és az adminisztráció szerepének megnövekedése 79
II. 4. Politikai kultúra és közszolgálat 85
II. 4.1. Értékek és értékrendszerek 85
II. 4.2. Materiális és posztmateriális értékrendszerek 87
II. 4.3. Politikai szubkultúrák 89
II. 4.4. Társadalmi, politikai és adminisztratív kultúra 91
II. 4.5. Politikai kultúra és az adminisztráció 93
II. 4.6. A politikai kultúra reneszánsza 95
II. 4.7. Hierarchia és egyenlőség 96
II. 4.8. Hierarchikus versus egyenlőségelvű rekrutáció 98
II. 5. Bizalom és közszolgálat 105
II. 6. Kormányzat és adminisztráció kapcsolata Nagy-Britanniában 111
II. 6.1. A történelmi háttér 111
II. 6.2. Intézményes keretek 113
II. 6.3. Funkcionális decentralizáció 117
II. 6.4. Földrajzi decentralizáció 118
II. 6.5. A bürokraták 119
II. 6.6. A szolgálat feltételei 122
II. 6.7. Az adminisztráció ellenőrzése 123
II. 7. Kormányzat és adminisztráció viszonya Franciaországban 125
II. 7.1. Történelmi háttér 125
II. 7.2. Állami intervenciók 126
II. 7.3. Centralizáció 127
II. 7.4. Legitimációs konfliktusok 129
II. 7.5. Intézményes keretek 131
II. 7.6. A kormányzat és a minisztériumok 133
II. 7.7. Funkcionális decentralizáció 135
II. 7.8. Földrajzi decentralizáció 136
II. 7.9. A közszolgálat 136
II. 7.10. Az adminisztráció ellenőrzése 139
II. 8. Kormány és adminisztráció viszonya Németországban 140
II. 8.1. Történelmi előzmények 140
II. 8.2. Intézményes keretek 145
II. 8.3. A föderáció és a tartományok 147
II. 8.4. A szövetségi kancellár 148
II. 8.5. A közszolgálat 150
II. 8.6. Politikai tevékenység 152
II. 8.7. Az adminisztráció kontrollja 153
II. 9. Kormányzat és adminisztráció Olaszországban 155
II. 9.1. Történelmi háttér 155
II. 9.2. Intézményes keretek 158
II. 9.3. Speciális hivatalok 160
II. 9.4. Decentralizált szolgáltatások 162
II. 9.5. A regionális kormány 163
II. 9.6. A közszolgálat 165
II. 9.7. Reformok 166
II. 9.8. Az adminisztráció ellenőrzése 167
II.10. Kormány és adminisztráció viszonya Hollandiában 168
II. 10.1. A történelmi háttér 168
II. 10.2. Intézményes keretek 170
II. 10.3. Földrajzi decentralizáció 171
II. 10.4. A közszolgálat 172
II. 10.5. Az adminisztráció ellenőrzése 173
II. 11. Kormányzat és adminisztráció kapcsolata Belgiumban 174
II. 11.1. Történelmi háttér 174
II. 11.2. Az intézményes keretek 176
II. 11.3. Funkcionális és földrajzi decentralizáció 178
II. 11.4. A közszolgálat 179
II.11.5. Politika és bürokrácia 181
II. 11.6. Az adminisztráció fölötti kontroll 181
Irodalom 183
III. Nyomásgyakorló szervezetek nemzetközi összehasonlítása 185
III. 1. Bevezetés: az érdekcsoportokról általában 185
III. 1.1. A csoportok és a kormányok közötti viszony szabályozása 189
III. 2. Érdekcsoportok Nagy-Britanniában 190
III. 2.1. Történeti visszapillantás
III. 2.2. A brit érdekszervezetek 191
III. 3. A dániai érdekcsoportok 194
III. 3.2. A dán érdekcsoportok szerepe és a befolyásolás formái I95
III. 3.3. A dán korporativizmus és szektoraiizmus I97
III. 3.4. Az érdekcsoportok tevékenységének internacionalizálódása 200
III. 4. Az olasz érdekcsoportok 201
III. 4.1. Az olasz érdekcsoport rendszer sajátosságairól 201
III. 4.2. Érdekcsoport-tevékenység az '50-es és '60-as években: clientela és parantela 202
III. 4.3. Neokorporativizmus és neolokalizmus 205
III. 4.4. A '90-es évek: lobbik és közpolitikai hálózatok 207
III. 4.5. Érdekcsoportok, politikai pártok és közpolitika Olaszországban:
az oligopolisztikus pluralizmus 208
III. 4.6. Általános következtetések 208
III. 5. Kanadai érdekcsoportok 209
III. 5.1. Struktúra és viselkedés 209
III. 5.2. Szervezetek institucionalista megközelítése 211
III. 5.3. Nyomásgyakorló szervezetek a közpolitikai folyamatban: a közpolitikai
közösség szerepe 213
III. 5.4. Nyomásgyakorló csoportok és demokrácia 214
III. 6. A német nyomásgyakorló szervezetek 214
III. 6.1. Bevezetés: érdekérvényesítés Németországban 214
III. 6.2. Kötelező és önkéntes szervezetek: a német korporativizmus 216
III. 6.3. Az érdekszervezetek jogi szabályozása: a közérdekre való orientáció 217
III. 6.4. A lobbiszervezetek módszerei 219
III. 6.5. A négy nagy 221
III. 6.6. Konvencionális és nem konvencionális nyomásgyakorló politikák 221
III. 7. Érdekcsoportok az Egyesült Államokban 223
III. 7.1. Az amerikai pluralizmus 223
III. 7.2. Amerikai érdekcsoportok a gyakorlatban 227
III. 7.3. Érdekcsoportok és a végrehajtó hatalom 228
III. 7.4. Az érdekcsoportok és a bíróságok 229
III. 7.5. Az érdekcsoport rendszer általános jellemzői 230
III. 7.6. Az amerikai érdekcsoportrendszer értelmezése 232
III. 8. Érdekcsoport-politika Izraelben 233
III. 8.1. Az izraeli érdekpolitika általános jellemzői 233
III. 8.2. Cselekvési stratégiák 236
III. 8.3. Normák és értékek 238
III. 9. Az ausztráliai érdekcsoportok 239
III. 9.1. Érdekérvényesítés Ausztráliában 239
III. 9.2. Lobbizás a kormánynál 241
III. 9.3. Bírósági eljárások és érdekcsoport-tevékenység 242
III. 9.4. Nyilvános kampányok 242
III. 9.5. Politikai pártok és lobbik 243
III. 9.6. Az érdekcsoportok befolyása 243
III. 9.7. A végeredményből következtetett befolyás 243
III. 9.8. A csoport belső erőforrásaiból következtetett befolyás 244
III. 9.9. A hozzáférésből következtetett befolyás 244
III. 9.10. Annak megfigyeléséből levont befolyás, hogy ki uralkodik a döntéshozatalban 245
III. 9.11. A gazdaságban elfoglalt strukturális pozícióból következtetett befolyás 245
III. 9.12. Korporativizmus és érdekcsoport-kormány viszony 246
III. 9.13. A Hawke-kormány konszenzus-politikája 246
III. 10. A francia nyomásgyakorló csoportok 248
III. 10.1. Jakobinus hagyományok és érdekcsoport-politika 248
III. 10.2. A francia modernizáció 249
III. 10.3. A francia közpolitikai gyakorlat 251
III. 11. Érdekcsoportok az Európai Közösségben 251
III. 11.1. Történelmi visszapillantás 251
III. 11.2. The Single European Act (SEA): az európai lobbizás katalizátora 252
III. 11.3. Az EU döntéshozatalának kerete: az Európa Bizottság 254
III. 11.4. Az Európa Parlament 255
III. 11.5. A Miniszterek Tanácsa 256
III. 11.6. Az Európai Bíróság 257
III. 11.7. Érdekcsoportok és közpolitika-csinálás 257
Irodalom 259
IV. A KÖZPOLITIKA TÖRTÉNELMI TIPOLÓGIÁJA 261
IV. 1. A holland közpolitika 263
IV. 1.1. A holland közpolitika eredete 264
IV. 1.2. A tömbösödött közpolitikától az állami közpolitikáig 265
IV. 2. A svéd közpolitika 269
IV. 2.1. A svéd közpolitika eredete 270
IV. 2.2. A népi mozgalmaktól a modern közpolitikáig 274
IV. 3. Közpolitika az NSZK-ban 278
IV. 3.1. A német közpolitika történelmi eredete 278
IV. 3.2. A modern közpolitika és az állami szerepvállalás 279
IV. 3.3. A közpolitika kibontakozása 1945 után 281
IV. 3.4. Középutas irányvonalú közpolitika 281
IV 3.5. A középutas irányvonal meghatározó tényezői 284
IV. 3.6. A német közpolitika és a német jóléti állam 288
IV 4. A brit közpolitika 290
IV. 4.1. A brit közpolitika eredete 290
IV. 4.2. Közpolitika és az állam gazdasági szerepvállalása 291
IV. 4.3. A brit közpolitika jellemzői 292
IV. 4.4. A brit közpolitika politikai háttere 293
IV. 4.5. A modern közpolitika válsága és az állami szerepvállalás átalakítása 296
IV. 4.6. Az új közpolitika kiépítésének történelmi menete 299
IV. 4.7. Az új közpolitika lényege 306
IV. 5. Közpolitika az Egyesült Államokban 309
IV 5.1. A modern amerikai közpolitika eredete, az eredményesség ösztönzésének
fejlődése napjainkig 311
IV. 5.2. Az Egyesült Államok közpolitikájának történeti alakváltozásai 320
IV. 5.3. A progresszív korszak közpolitikája 322
IV. 5.4. A modern közpolitika megújulása 323
IV 5.5. A modern közpolitika kiteljesedése 324
IV 5.6. A közpolitika történeti sajátosságainak háttere 326
IV. 6. A japán közpolitika 327
IV 6.1. A modern közpolitika eredete 327
IV 6.2. A japán közpolitika kiépülésének sajátos vonásai 332
IV 6.3. A modern japán közpolitika konzervatív szemléleti alapjai 335
IV. 7. Az izraeli közpolitika 340
IV. 7.1. Az izraeli közpolitika jellemzői 1945 után 340
IV. 7.2. Az izraeli közpolitika sajátos működésének történeti okai 343
IV. 8. Az ausztrál közpolitika 348
IV. 8.1. Az ausztrál közpolitika történelmi sajátosságai 350
IV 8.2. A gazdasági sebezhetőség hatása az ausztrál közpolitikára 353
Irodalom 355
V. Közpolitika és állami szerepvállalás a piacgazdasági
átmenetben 361
V. 1. Az átmenet típusai. Organikus és funkcionális állami szerepvállalás 362
V. 2. Az átmeneti szakasz időtartama 367
V. 3. A külső környezet és az állam szerepe 373
V. 4. Az átmenet belső feltételei és társadalmi korlátai 380
V. 5. A közpolitika és az állami szerepvállalás mint erőforrás 388
V. 6. Gazdaságpolitikai szerepvállalás 394
V. 7. A magánszektor szerepe a piacgazdasági átmenetben 398
V. 7.1. Japán a Meiji-korszakban 399
V. 7.2. A cári Oroszország 400
V 7.3. Németország a 11. világháború után 401
V. 7.4. Következtetések 402
V. 8. Társadalompolitikai szerepvállalás 403
V 9. A politikai intézményrendszer reformja 406
Irodalom 409
Függelék 411
VI. Az állami szerepvállalás stratégiai jelentősége
A 90-ES években (Kísérlet néhány stratégiai jellemző leírására) 413
VL 1. Az állami képességek és a szerepvállalás összehangolása 415
VI. 1.1. A háztartások bizonytalan helyzetének mérséklése 417
VI. 1.2. Eredményes szabályozás 417
VL 1.3. Gazdaságpolitikák 418
VI. 1.4. A privatizáció irányítása 418
VI. 2. A közintézmények újraerősítése, életre keltése 419
VI. 2.1. A verseny fokozása a közszolgálaton belül 420
VI. 2.2. Erősebb verseny szükséges a közjavak és szolgáltatások nyújtásában 421
VI. 3. A jó kormányzat a fejlődés elengedhetetlen szükséglete 422
Táblázatok 425

Témakörök