Összehasonlító gazdaságtan

Bevezetés a gazdasági rendszerek elméletébe

Szerző

Horváth József

Dr. Tálas Barna

Türei Sándor

Szabó

Falusné Szikra Katalin

Bassa Zoltán

Dr. Csaba László

Budapest

'Horváth József: Összehasonlító gazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Aula Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	610 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9078-11-5
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A kötet a modern kapitalizmus általános érvényű tulajdonságaira építve mutatja be a legfejlettebb piacgazdaságokkal rendelkező országok példáján keresztül azt, hogy hogyan épül fel, miképpen működik és milyen eredményeket ér el a kapitalista gazdasági rendszer századunk második felének végére. Bő terjedelemben foglalkozik a posztszocialista átmenet legfontosabb általánosságaival és problémáival. A tranzíció elemzéséhez nélkülözhetetlen a kiinduló állapot lényeges vonásainak, alaptulajdonságainak megértése. Két külön fejezet szól a szocialista társadalmi-gazdasági berendezkedés bemutatásáról. A könyv elsősorban a gazdaságelmélet evolucionalista-institucionalista iskolájának eredményeit és módszereit hasznosítja. Érdekes olvasmány lehet mindazoknak, akik munkájuk során óhatatlanul találkoznak eltérő gazdasági rendszerekkel, országokkal.

Tartalom

A szerkesztők előszava
BEVEZETÉS	1
Bevezetés	3
Bibliográfia	8
Gazdasági rendszerek és intézményi elemzés	9
Miért van szükség intézményekre?	10
Együttműködés és konfliktus	11
Fogoly dilemmája típusú helyzetek	13
Szerződések és a szerződések kikényszerítése	15
A hatalom és az állam	16
Az erőszakos koordináció	17
Kísérletek az intézmény fogalmának szabatosabb meghatározására	18
Az intézmények stabilitása és változása	23
Az intézményi hiszterézis	25
Az intézmények tervezhetősége és változtathatósága	26
A gazdasági rendszer	28
A gazdasági rendszer legfontosabb intézményi elemei	30
A tulajdon mint magántulajdon	30
A piac és az állam mint a gazdasági koordináció alapvető intézményei	32
A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata	34
A gazdasági rendszerek osztályozásáról	35
Egyes tipizálási módszerekről röviden	38
Peters tipológiájáról	41
Az összehasonlító gazdaságtan mint önálló diszciplína	43
Institucionalizmus és összehasonlító gazdaságtan	44
Homo oeconomicus vagy homo sociologicus?	46
Az új intézményi közgazdaságtan: az individualizmus elfogadása és kitágítása	47
Az összehasonlító gazdaságtan és az átmenet közgazdaságtana	48
Példa eltérő intézményi megoldások kvantitatív összehasonlítására	50
Nemzetgazdaságok versus világgazdaság	55
Bibliográfia	57
A modern kapitalizmus	61
A modern kapitalizmus alapvető intézményei	61
Tulajdon a vegyes gazdaságban	61
A magántulajdon evolúciója	62
Állami szektor a modern piacgazdaságban	65
Magánvállalatok és állami vállalatok	65
Az állami kiadások növekedését kiváltó tényezők	69
Kínálat oldali gazdasági magyarázatok az állami aktivitás növekedésére	73
A politikai rendszer közgazdasági elemzése	75
A bürokráciaelmélet	75
A választók és a fiskális illúzió	77
Az érdekcsoportok	78
Választási és pártrendszerek. Történeti-institucionalista magyarázatok	79
Egyéb, intézményi tényezők	81
A világpiac hatásának figyelembevétele	82
A jóléti állam	84
A jólét vegyes rendszere	84
A jóléti állam tevékenységi köre	86
Univerzalitás és szelektivitás	87
Az állami szociálpolitika "eredményessége"	88
Az állam jóléti tevékenységének kudarca?	88
A tőkés piacgazdaság történeti típusai	91
A piac által vezérelt gazdaság	94
Az állam által vezérelt gazdaság	95
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság	95
Az állami beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulása	98
A korai iparosítás modellje	99
A megkésett iparosítás modellje	100
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság történeti útja	101
Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus	102
Tömegtermelés és keynesianizmus	103
Keynesianizmus és a társadalmi koalíciók	105
A keynesianizmus és az állam teljesítőképessége	105
A 30-as évek proto-keynesianizmusa	106
A keynesianizmus nemzeti változatai a II. világháború után	110
Az angolszász országok	111
Németország	114
Skandinávia	115
A keynesiánus gazdaságpolitika válsága, és ami utána következik	117
Bibliográfia	119
A MODERN KAPITALIZMUS GAZDASÁGI RENDSZEREI	121
Az angolszász liberálkapitalizmus gazdasági rendszere	123
Az angolszász liberalizmus ideológiájáról	124
Az angolszász modell működését befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek	126
A munkaadók és a munkavállalók viszonya	127
Az állam szerepe a munkaerőpiacon	130
A brit állami tulajdonú szektor működése	132
Jóléti szolgáltatások	135
A brit gazdaság szabályozása	136
A szakszervezetek működése Nagy-Britanniában	139
Az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági rendszerének néhány sajátos vonása	141
A "big business"	141
A szakszervezetek szerepe a társadalmi alkufolyamatokban	144
A kormányzati politika és intézmények az Egyesült Államokban	147
Az állami szabályozás	150
Az állam mint munkaadó és tulajdonos	151
A tőzsdei kapitalizmus	152
A menedzserek szerepe a részvénytársaság működésének sikerességében	156
Milyen irányban fejlődik a tőzsdei kapitalizmus?	162
Bibliográfia	165
Japán gazdasági rendszere	167
A szigetország természeti, kulturális, társadalmi és történelmi adottságai	167
Természeti adottságok	167
A szigetország vallási, etikai, kulturális rendszere	168
Társadalomlélektani tényezők	169
Történelmi háttér a Meidzsi-restaurációig visszamenően	170
A II. világháborút követő gazdasági fejlődés és gazdaságpolitika	172
Az amerikai megszállás és az újjáépítés időszaka (1945-55)	172
A gyors gazdasági növekedés időszaka (1955-1973)	173
Japán és a két olajválság	175
Nyolcvanas évek: a tovább nemzetköziesedő japán gazdaság és az ún. buborékgazdaság	176
A gazdasági növekedés tényezői és a kilencvenes évek elején tapasztalható megrekedés ezzel összefüggő okai	178
Japán gazdasági rendszerének fő tartópillérei	179
Az oktatási rendszer	179
Kutatás-fejlesztés	180
A gazdaságirányítás rendszere	181
A vállalatok tulajdonosi rendszere és kapcsolatai egymással, valamint az állammal, a társadalmi érdekegyeztetés rendszere	183
A japán vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei	185
A japán társadalom szerkezete, életmódbeli sajátosságok	188
A kilencvenes évek - kihívások előtt a japán gazdasági rendszer	190
Gazdaságpoltikai válaszok a stagnálásra	190
Gazdaság- és társadalomszerkezeti kihívások	191
Politikai átrendeződés és értékválság	192
Politika-államigazgatás-üzleti elit: a régi kapcsolatok lazulása	193
A bizonytalan jövő	194
Összefoglalás: egyedi-e Japán?	195
Bibliográfia	197
A francia államkapitalizmus	199
Az állami szektor kialakulása	199
Az első két államosítási hullám és hatásai a francia gazdaságban	200
Az államosítási hullámok értékelése, hatásai	204
Privatizációs irányváltás: 1986-tól napjainkig	206
Az első privatizációs hullám, 1986	206
A privatizáció lelassulása: 1988	209
Az 1993-as privatizációs hullám legfőbb jellegzetességei és fő irányai	209
A makroökonómia állami irányításának filozófiája	211
A francia gazdaság intézményi rendszere	212
Társadalmi és politikai szerkezet	212
Munkavállalók és munkáltatók kapcsolatrendszere	213
A közintézmények szerepe	214
A kormányzat és az üzleti szféra	215
A francia nemzetgazdasági tervezés	216
A tervezés szervezeti rendszere	217
A hitelallokáció	218
A francia tervezés hatékonysága	218
Adó- és árpolitika	220
A francia államkapitalizmus mint modernizációs kísérlet	223
Mellékletek az 5. fejezethez	225
Bibliográfia	229
A németországi szociális piacgazdaság	231
Az elméleti háttér	232
A koncepció megvalósulása. A rendszer sajátosságai a gyakorlatban	234
A tulajdonviszonyok	235
A gazdaság szabályozása. Az állam szerepe	237
A piac működése	238
A társadalmi érdekegyeztetés	241
A jóléti rendszer	242
Növekedés. Célok és eredmények	245
A GDP növekedési ütemének változásai. 1951-1985	246
A háború utáni helyreállítási periódus. 1945-1960	247
A normalizálódott növekedés. 1960-1990	251
Újabb rendkívüli periódus. 1990-1995	257
Bibliográfia	262
A szociális partnerség az osztrák gazdasági rendszerben	264
Az osztrák gazdaság fejlődése a II. világháború után	266
A szociális partnerség intézménye	270
A Paritásos Bizottság létrejötte	271
A szociális partnerség osztrák sajátosságai	273
A Paritásos Bizottság felépítése	274
A Paritásos Bizottság belső működési elvei	280
Változó prioritások az osztrák gazdaságpolitikában	282
Az ausztro-kenizanizmus sikere és bukása	282
Az ausztro-kenzianizmus négy alapeleme	283
Gazdaságpolitikai irányváltás a nyolcvanas évek közepétől	286
A szociális partnerség és az osztrák gazdaság modernizálása	289
Integráció és modernizáció	289
Változó feltételek és a szociális partnerség	294
Bibliográfia	297
Svédország, a jóléti állam példája	299
Svédország politikai rendszere	299
A politikai berendezkedés és a politikai pártok	299
A svéd társadalmi rendszer főbb intézményei	301
A piac szerepe	302
A főbb gazdasági-társadalmi célok hierarchiája	302
A költségvetés	303
Döntéshozatal, a kollektív alku	306
A svéd gazdaság fő jellemzői	307
Gazdasági fejlődés összetevői, szakaszai	307
A svéd gazdaság teljesítménye	310
A svéd jóléti állam sajátosságai	312
Szempontok, elvek, paradigmák	312
A jóléti állam fogalmának felbontása	314
A jóléti állam és szociális jogalkotásának eredményei	315
Általános modelljellemzők	316
A társadalombiztosítás	317
A svéd adórendszer reformja	318
Volt-e paradigmaváltás?	320
Bibliográfia	321
A modern kapitalizmus perspektívájának néhány dimenziója	325
Mezoszintű gazdasági integrációk	325
Rugalmas specializáció	326
A rugalmas specializáció és a tömegtermelés technológiai elemei	329
Rugalmas szervezeti formák: a regionális gazdaságok újraéledése	330
A regionális gazdaságok közös jellemzői és az üzleti sikerek	334
Kooperációk a regionális gazdaságban	336
A modern gazdaság fejlődése és az ökológiai kihívás	339
Ökonómiai irányzatok és az ökológiai kihívás	340
A fenntartható gazdasági fejlődés	342
Externáliák és a kibocsátási szint	344
Az állam kudarca a környezetvédelemben	348
Neoklasszikus alapú környezetpolitikák	349
Az ökologikus modernizáció és a demokrácia útvesztői	350
A mezoszféra előretörése a modern gazdaságokban és az ökológiai kihívás	354
Felelős régiók - regionális szolidaritások	354
Bibliográfia	357
SZOCIALISTA ÉS POSZTSZOCIALISTA GAZDASÁGI RENDSZEREK	361
A szocialista gazdasági berendezkedés alapjai	363
A szocializmus általános jellemvonásai	364
A hatalom fennmaradását biztosító további tényezők	366
A szocialista tulajdonviszonyok	367
A tulajdonosi struktúra	367
Az állami tulajdon mesterségesen fenntartott túlsúlyának néhány következménye	370
Az állami tulajdon tartalma	371
Koordinációs mechanizmus	373
A bürokratikus koordináció	374
A piaci koordináció szerepe a szocialista gazdaságban	376
A tervezés	377
A terv mint a koordináció alapintézménye	378
A központi terv jellege, kialakulása	382
A tervezés sajátosságai és ennek néhány következménye	383
A tervutasításos irányítás kudarcai	386
A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben	388
Naturális és pénzügyi tervezés	389
A tervezés és a gazdaság direkt bürokratikus koordinációja	390
A hagyományos szocialista gazdaság autark jellege	391
Miért szükségképpen autark a szocialista gazdaság?	392
Az autarkia következményei	392
Az árrendszer	393
Jövedelemelosztás és redisztribúció	396
A költségvetés a szocialista gazdaságban	396
Redisztribúció a vállalati szférán belül	399
Lakossági jövedelmek és a költségvetés	401
A szocialista hiánygazdaság	403
Hiánymagyarázatok	404
Szabályozási mechanizmusok az erőforráskorlátos gazdaságban	408
Mennyiségi alkalmazkodás és vegetatív szabályozás	408
Norma szerinti és tűrési határ szerinti szabályozás	410
A beruházási folyamat	412
Intézményi keretek	412
A beruházási volumen	412
A beruházási folyamat szabályozódásának következményei	414
Beruházási ciklusok	414
A beruházások eloszlása	416
Foglalkoztatás a szocialista gazdaságban	417
Munkaerőpiac keresletkorlátos gazdaságban	417
Munkaerőpiac az erőforráskorlátos gazdaságban	418
Inflációs feszültségek és tendenciák	420
Hatékonyság, versenyképesség	422
A szocialista rendszer gyors növekedésének forrásai	423
Tőkefelhalmozás, beruházás	423
Technológia	424
Képzés	424
Ágazati szerkezet	425
Erőforrások mobilizálása, fokozott igénybevétele	426
A vagyon kizsákmányolása, felélése	426
A technológia megválasztása	427
A termék megválasztása	427
A gazdasági növekedés szocialista típusa	427
A hagyományos szocialista rendszerek koherenciája	428
Bibliográfia	431
A magyar piaci szocializmus. A megreformált szocialista rendszer	433
A szocializmus versenypiaci modellje - a piaci szocializmus elméleti előfutárai	433
Miért nem juthatott el a szocialista gazdaság fejlődésének kezdeti időszakában a radikális reformig?	435
"A" és "B" típusú reformok. Reform vagy forradalom?	436
"A" típusú reformok - a központosított tervgazdaság megjavíthatóságával kapcsolatos illúziók	437
Radikális reform	438
Búcsú a tervgazdaságtól - a tervmutatók eltörlése	440
Tervezési rendszer felbomlóban	441
Szabályozóvoluntarizmus, szabályozóopportunizmus, szabályozási illúzió szabályozólebontás	443
A Montias-teoréma	445
"Tervgazdaság-konform" irányítási módszerek a piaci szocializmusban	446
Változások a tulajdonjogok gyakorlásában	447
Az állam és a vállalat viszonya a tulajdonjogok nézőpontjából	450
Nagyvállalati lobbyk - a "klán" mint az állam tulajdonostársa	450
A reformszocializmus ellentmondásos tulajdoni fejleményei az agrárszférában	454
A háztáji gazdaság: a magántulajdon elemeinek megjelenése	455
Kistulajdon és kisvállalkozások	457
Működik-e piaci önszabályozás a piaci szocializmusban?	460
Az oligopolista szerkezet piacfejlődést akadályozó hatása	461
Adminisztratív ármeghatározás és árdiktatúra	464
A pénz és a monetáris szabályozás a korlátozott vállalati önállóságon nyugvó gazdaságban	466
Disztribúció és redisztribúció	468
Osztozkodás az állam és a vállalatok között	468
Bérek, keresetek	470
Jövedelmek a második, illetve a feketegazdaságban	472
A társadalmi juttatások (transzferek)	475
Bibliográfia	479
A szocialista rendszer összeomlása és az átalakuló gazdasági rendszerek	483
Rendszerátalakulás és/vagy modernizáció	483
A kelet-európai modernizációs zsákutca	488
Modernizáció, reform, stabilizáció	496
Tranzíciós válság és kilábalás	503
Válság, visszaesés és a növekedéspolitika	504
Az intézményrendszer: kormányzat és önszabályozás küzdőtere	509
Az átalakulás kulcskérdése: a pénzügyi rendszer	511
Az állami szerepvállalás és a modernizáció finanszírozása	516
Kitekintés	519
Verseny, piac, rendszerváltozás	520
Mennyire fontos szempont a verseny a rendszerátalakításban?	523
A tőkéért folyó verseny	529
Verseny a munkapiacon	532
Verseny a pénzpiacon	534
A korlátozások versengése	536
Verseny a földért	538
Az állam szerepéről	540
Bibliográfia	524
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszere	549
A reformszocializmus előzményei és kialakulása	550
Történelmi háttér	550
A Kínai Népköztársaság társadalmi-gazdasági fejlődése 1949 és 1978 között	553
A reformszocializmus politikai gondolatának megjelenése	556
A reformszocializmus kifejlődése	559
A reformfolyamat felgyorsulása 1992-től kezdődően	560
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszerének intézményi alapstruktúrája	560
Társadalmi és politikai struktúra	560
A párt és az állam szerepe	561
A terv és a piac kettőssége a kínai átmeneti gazdaságban	563
Egyéb allokációs mechanizmusok	566
A társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusai	568
A tulajdonviszonyok alakulása	569
A kínai gazdaság fejlődése	571
A növekedési ütem mutatói	573
Az elért termelési és fejlettségi szint - nemzetközi összehasonlításban	575
Szerkezeti arányok	576
A foglalkoztatottság helyzete és problémái	578
A kínai reformszocializmus kilátásai	579
Bibliográfia	584
Összefoglalás
A gazdaságelmélet, az összehasonlító közgazdaságtan és a rendszerváltozás összefüggései	585
A rendszerváltozás mint alkalmazott közgazdasági kutatások tárgya	592
Bibliográfia	597
Névmutató	599
Tárgymutató	601