Összehasonlító alkotmányjog

Tartalom

Bevezető 9
A nép mint hatalmi tényező 11
1. Megosztott hatáskör a parlament és a népszavazás között 15
2. Az alkotmánymódosító törvény kötelező megerősítő népszavazásra bocsátása 16
3. A néphez történő 'fellebbezés' az újonnan elfogadott törvény ellen 17
4. A nép joga alkotmánymódosítás kezdeményezésére 19
5. A nép törvénykezdeményezési joga 19
6. A nép mint jogforrás 21
7. A 'normál' népszavazás 22
7.1. A nép által ki nem kényszeríthető népszavazás 23
7.2. A nép által (is) kikényszeríthető népszavazás 25
A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben 29
Alkotmányozó hatalom - Alkotmányozás 53
1. Az alkotmányozás és a törvényhozás alanyainak szétválasztása 54
2. A kétparlamentes alkotmányozási modell 58
3. Az alkotmánymódosítás tiltott tárgyai 60
3.1. Az indítványozásra jogosultak körének korlátozása 62
4. A minősített többség megkövetelése az alkotmányozáshoz 64
5. Alkotmányozás a kétkamarás parlamentben - a második kamara szerepének felértékelődése 65
6. Eljárásjogi szigorítások az alkotmányozási eljárásban 67
7. Az alkotmánymódosító törvény népszavazásra bocsátása 69
8. Kombinált garanciarendszer az alaptörvény stabilitásának védelmére 70
A kétkamarás parlamentek 71
1. Érvek a kétkamarás rendszer mellett 71
2. A második kamarák típusai 74
2.1. A pairek kamarája 75
2.2. A népképviseleti második kamarák 77
2.3. A szövetségi államok második kamarái 79
2.4. A területi érdekképviselet dominanciájára épülő második kamara 84
2.5. A vegyes összetételű második kamara 87
3. A második kamarák jogállása 90
A köztársasági elnök 101
1. Az elnöki hatalom korlátozásának történelmi gyökerei 101
2. Az elnökké választás előfeltételei 106
3. Az elnöki jogkör fontosabb elemei 109
3.1. A parlament tevékenységével összefüggő elnöki jogok 109
3.2. A törvényalkotással kapcsolatos elnöki jogok 120
3.3. Az államfő jogalkotásra való felhatalmazása 138
3.4. Az elnök viszonya a végrehajtó hatalomhoz 143
4. A köztársasági elnök felelőssége 150
A kormány 163
1. Az új kormány létrejötte 171
2. A miniszterelnök és a többi kormánytag viszonya 175
3. A kormányprogram és a bizalmi kérdés 178
4. A bizalmi kérdés felvetése a ciklus tartama alatt 180
5. A kormány részvétele a jogalkotásban 186
Az alkotmánybíráskodás 191
1. Az alkotmánybíráskodás modelljei 192
2. Bíróság-e az alkotmánybíróság ? 196
3. Az alkotmánybíró-jelöltekkel szemben támasztott követelmények 200
4. Az alkotmánybírói tisztség elnyerésének módja 203
5. Az alkotmánybírósági hatáskörök 206
5.1. Az osztrák alkotmánybíróság hatáskörei 208
5.2. A francia alkotmánytanács hatáskörei 211
6. Fontosabb problémák az alkotmánybírósági hatáskörökkel kapcsolatosan 214
6.1. Az alkotmánybíróság viszonya az alkotmányhoz 214
6.2. Az EU-s tagság hatása az alkotmánybíráskodásra 218
6.3. Az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére jogosultak köre 220
6.4. Az alkotmánybírósági döntések érvényre juttatása 226
A törvénykezés 229
1. A törvénykezdeményezésre jogosultak 231
2. A törvények fajtái 236
3. A törvényelőkészítés 242
4. Az Országgyűlés elnökének szerepe 256
5. A törvényalkotási jog átruházása 257
6. A törvények elfogadásához szükséges többség 259
7. A népszavazás szerepe a törvényalkotásban 259
A bíróságok 261
1. A bírósági szervezet tagozódása 261
2. Az amerikai rendszerű alkotmánybíráskodás az európai országokban 269
3. OIT-típusú szervek az európai országokban 274
4. A bírák kinevezése 278

Témakörök