Összefoglaló feladatgyűjtemény kémiából kertészmérnök hallgatók számára

Előszó

A természetben lejátszódó folyamatok legnagyobb része oldatban, és általában vizes közegben játszódik le. A kémiai folyamatok értelmezése általában megkívánja a rendszerben levő összetevők, komponensek mennyiségének pontos meghatározását Szükségesek az ilyen típusú vizsgálódások a mezőgazdasági természetes és a növényvédelem területén, valamint a talaj-előkészítés és tápanyagmozgás követésére is. Gyakran egy sikeres kezelés vagy vizsgálat reprodukálása a komponensek koncentrációjának, vizsgált oldat töménységének pontos ismeretén múlik Valamely1 rendszer összetételének leírására legkézenfekvőbb az összetevők százalékos arányának, azon belül egy adott anyag százalékban kifejezett jelenlétének, mennyiségének meghatározása. Az ilyen típusú mérőszámok alkalmasak szilárd anyagok, oldatok, vagy akár gáz halma/állapotú rendszerek jellemzésére is. Amennyiben egy komponens mennyisége a rendszerben szinte elhanyagolhatóan csekély, de mégis nagyfontosságú (pl. nyomelemek vagy szennyező toxikus vegyületek), akkor kényelmesebb kisebb koncentrációkra áttérni és más a %-nál kisebb. - mérőszámot bevezetni, erre szolgál pl a ppm (parts per millión) fogalma A százalékos összetétel meghatározásával megállapítjuk, hogy egy illető komponens valamely rendszerben milyen mennyiségben, pl. tömegben van jelen. A tömeg azonban a rendszer valamennyi összetevőjére más és más anyagmennyiséget jelent, hiszen a vegyületek molekulatömege nagyon különböző lehet (A hidrogénmolekula moláris tömege 2, a szőlőcukoré 180, a cellulózé 300 ezer, egyes fehérjék molekulatömege pedig több millió.) Mivel a kémiai reakciók az anyagmennyiségek arányában mennek végbe, célszerű az anyagmennyiségekkel kifejezett koncentrációk, az ún. mólkoncentráció vagy más szóval molaritás bevezetése is. A fent ismertetett mérőszámok közül bármelyiket is alkalmazzuk, mindig pontosan kell a tömeg- illetve térfogategységeket feltüntetnünk, s azok átváltását elvégeznünk. A gyűjteményben szereplő számolási feladatok nagy többsége vizes oldatokkal kapcsolatos Oldatokban az összetétel leírását az oldat töménységének is szokás nevezni A példatárban szereplő alfejezetek egymásra épülnek. következetesen végighaladva a feladatokon, nem találkozunk hirtelen új, ismeretlen anyagrésszel. Az alfejezetekben rövid elméleti ismertetés után kidolgozott típus példák, inaid gyakorló feladatok következnek, és az ellenőrzéshez a példatár végen megadtuk a végeredményeket. Vissza