Előszó
A feladatgyűjtemény nagyon sok feladatot tartalmaz, amelyek 1984-ig a gimnáziumi érettségi vizsgafeladatok követelményeinek felel meg. A Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzatnak megfelelően vannak ebben számítást igénylő feladatok, kísérletek adatainak elemzései, grafikonelemzések és gondolkodtató elméleti kérdések.
A legtöbb feladat megoldásához elegendő az, amit a 10 235/2, a 10 335/1 és a 10 435 raktári számú, általános tantervű gimnáziumi osztályok számára kiadott fizikatankönyvek tartalmaznak. A feladatok csoportosítása is megfelel ezeknek a tankönyveknek, így a Szilárd testek mechanikája, a Folyadékok és gázok mechanikája, a II. osztály fizikakönyvére utal, a Periodikus mozgások, a Fénytan és a Hőtan fejezetcímek a III. osztály, az Elektromosságtan és az Atomfizika elemei IV. osztály számára írt tankönyvek megfelelő fejezeteire utalnak.
A feladatok "érettségi szintűek", ezért nem egyértelműen sorolhatók a megfelelő tankönyvi fejezetek szerinti rendbe. Ugyanis - a célnak megfelelően - a feladatok nagyobb része több tankönyvi fejezet tudáselemeit hasznosítja; összetetten igényli a gimnáziumi fizikai ismereteket.
A feladatok "érettségi szintűek", ezért nem egyértelműen sorolhatók a megfelelő tankönyvi fejezetek szerinti rendbe. Ugyanis - a célnak megfelelően - a feladatok nagyobb része több tankönyvi fejezet tudáselemeit hasznosítja; összetetten igényli a gimnáziumi fizikai ismereteket.
Az is előfordul, hogy hasonló feladat különböző fejezeteknél is megtalálható. Ennek elsősorban az az oka, hogy egy-egy probléma több úton is megoldható. Például néhány mozgással vagy sztatikával kapcsolatos probléma megoldása megadható a dinamika törvényeire támaszkodva és az energia megmaradásának törvénye alapján is. Más esetekben az a célunk, hogy az összetett feladatok más és más részleteit hangsúlyozzuk, néhol a teljesítményszámítást, máshol az elektromosságtan alapvető összefüggéseit stb. A feladatok ilyen látszólagos rendezetlenségével ösztönözni kívántuk a sablonok, a "kaptafák" használatának elkerülését.
Ez a feladatgyűjtemény érettségiztetés (záróvizsga, minősítés) céljára készült, tehát nem fokozatosan nehezedő, ill. logikai sorrendben egymást követő feladatokat tartalmaz, és nem fedi le egy-egy fizikai témakör minden problémáját, továbbá felépítésével sem követi a hagyományos tankönyvet és feladatgyűjteményeket. Így a kiadvány elsődlegesen nem a tanuláshoz alkalmas, hanem arra, hogy az érettségi előtt álló tanuló a már megszerzett tudását próbára tegye, a feladatok megoldását és a fizikai összefüggések megkeresését gyakorolja.
Egyes feladatok esetében általánosságban (paraméteresen) fogalmaztuk meg a problémát, a konkrét számadatokat csak a feladatok végén adtuk meg, más esetekben csak konkrét számadatok szerepelnek a feladatokban. Ez a megoldás az elvárás szintjére utal. Az előbbieknél azt várjuk a feladatok megoldása során, hogy általános érvényű megoldást adjon, míg a második esetben beérjük a konkrét adatokra vonatkozó megoldással.
Vannak olyan feladatok is, ahol a megadott feleletek közül kell az általunk helyesnek tartottat, illetve tartottakat kiválasztani.
Az egyes elméleti kérdésekre gyakran lehet csupán "igen", "nem" választ adni. Ezekben a feladatokban azonban akkor is adjunk szöveges magyarázatot válaszunkhoz, ha a feladat szövege erre külön nem szólít fel. A tudást éppen az indoklás tartalmazza.
A feladatok között találunk könnyebbeket és nehezebbeket, sőt olyanokat is, melyek a tagozatos tanulók tudását is próbára teszik. Ez is természetes, hiszen számukra nincs külön érettségi vizsga.
Vissza