Fülszöveg
A szerző minden korábbi írását csak e könyvéhez készült előtanulmányoknak tartja. Következtetései szerint a magyar ősvallás dualisztikus volt, egy gyökerű a gnoszticizmussal, a manicheizmussal, az orfikus tanítással és leszármazottaival, rokona a taoizmusnak és a Mithrasz-vallásnak is. Ősvallásunk az extázis vallása volt, ami az ősi Kis-Ázsiában született meg. A Nagy Istennő kerek dobja a paradicsomi szigetet, a szívet és az őstojást egyaránt jelképezi, mint ahogy a Napot is, a világ „köldökét".
Az ős-Egy ebben a kozmoszban a sötétség és a világosság egymással szembenálló feleire oszlott. A hét rétegű alsó világ a gonosz lakhelye, és poláris ellentétben áll a hét mennyei szférával. Uralkodója a Vasorrú Bába, aki a hét vagy tizenkét fejű sárkányok anyja, akinek kozmikus méretű szája e barlang-szerű sötét univerzumot jelképezi. A hétfejű sárkány a hét bolygót, a tizenkétfejű az Állatöv tizenkét jegyét képviseli, vagyis ők e sötét kozmikus börtön őrei. A Vasorrú Bába a jóságos égi...
Tovább
Fülszöveg
A szerző minden korábbi írását csak e könyvéhez készült előtanulmányoknak tartja. Következtetései szerint a magyar ősvallás dualisztikus volt, egy gyökerű a gnoszticizmussal, a manicheizmussal, az orfikus tanítással és leszármazottaival, rokona a taoizmusnak és a Mithrasz-vallásnak is. Ősvallásunk az extázis vallása volt, ami az ősi Kis-Ázsiában született meg. A Nagy Istennő kerek dobja a paradicsomi szigetet, a szívet és az őstojást egyaránt jelképezi, mint ahogy a Napot is, a világ „köldökét".
Az ős-Egy ebben a kozmoszban a sötétség és a világosság egymással szembenálló feleire oszlott. A hét rétegű alsó világ a gonosz lakhelye, és poláris ellentétben áll a hét mennyei szférával. Uralkodója a Vasorrú Bába, aki a hét vagy tizenkét fejű sárkányok anyja, akinek kozmikus méretű szája e barlang-szerű sötét univerzumot jelképezi. A hétfejű sárkány a hét bolygót, a tizenkétfejű az Állatöv tizenkét jegyét képviseli, vagyis ők e sötét kozmikus börtön őrei. A Vasorrú Bába a jóságos égi tündérkirálynő ellentéte. Utóbbi az Életfában lakik, szigete a Világ Közepe vagy Kerek Erdő valójában az égi Aranykert.
A magyarok szkíta ágának képviselői, a székelyek és palócok papjai, a regösök a felkelő Napot és a Csodaszarvast tisztelték, a mennyei fényvilág követét, képviselőjét. Segítségével bőséget, szerelmet és termékenységet varázsoltak a regösök a régi tavaszi Újév hajnalán. Ugyanígy tisztelték a mennyei Fényvilágot is, amit Tündérországnak is neveztek és ahová a Tejúton jutottak el.
A táltosok, az óriások leszármazottai a tűz és a Nap varázserejét nyerték el, és tündérek segítették őket az alvilági boszorkányok rontásai és a fekete bika képében támadó ördögi erők elhárításában. A fény harcosai voltak, gyógyítottak és jósoltak. Déli álmukban léptek be a Nap kapuján.
A Fényvilágés a Nap megtestesítői lehettek még a fehér madarak (a kelő, szárnyas Nap és a Hajnalcsillag madarai: lúd, hattyú, stb.), a fehér ló, a fehér bárány és persze a fehér bika, akinek alakját a táltos magára öltötte, ha a gonosz ellen küzdött.
AFényvilágmindigélettámogató,azéletforrása(Élnapistentől,azÉlőtőlszármaztatták az életet). Míg az alsó világ, a Sötétség mindig élet-, szerelem- és termékenység-ellenes. A magyar fővárosok a Fehér Sziget paradicsomi ősképére vezethetők vissza. A Fehérvár közepén álló körtemplom a Nap és a tűz temploma volt, akárcsak a többi magyar kerekegyház.
A magyarság küldetése volt eredetileg a mennyei lehozása a földre, a Fényvilág képviselete, ami az irgalmasságban, együttérzésben és szeretetben fejeződött ki, és ez Jézus, Buddha és Mani tanainak lényegével is azonos.
Vissza