Orvosok a szabadságharcban

Előszó

Részlet a füzetből:

Ezernyolcszáznegyvennyolc-negyvenkilencben az egész művelt világ a magyarság szabadságharcát figyelte, mert ebben a harcban, amint azt Kossuth éppen Szegeden mondotta, "Európa szabadságának harca vívatott". "Te vagy hazám most a világ vezére" énekelte Petőfi és az akkori Európa haladó politikusainak, íróinak, polgárainak, ifjainak, - Heine szavaival - megszűkült a ruhája, ha nevét hallotta a magyarnak. A dicsfény, amely a szabadságharc vezérkarát és honvédségét övezte, egy évszázad múlva is még régi erősségében világít. A márciusi forradalom és a nemzeti szabadságharc előkészítőinek, harcosainak, a honvédsereg dicsőséges vezéreinek, tisztjeinek, közlegényeinek emlékét megörökítette a történetírás, költők énekelték meg tetteiket, írták meg életük történetét, festők művei őrizték meg arcvonásaikat és szobrászok állítottak örök emléket nekik. Nincs művelt ember a világon, aki ne ismerné minden idők egyik legnagyobb szónokának, az "örök kormányzó"-nak, Kossuthnak, a világirodalom legnagyobb költő-forradalmárának, Petőfi Sándornak, a forradalmár lengyel tisztnek, Bem apónak nevét, életét, a honvédek, a magyar huszárok hírnevét, Széchenyi egy emberöltővel előbb megindított nagy magyar akcióit s az annak idején meteorszerűen feltűnt katonai zseni, Görgey pályafutását. Minden kis iskolás tanulja, hogy mikor Kossuth erejét az önvédelmi harc megszervezésére összesítette, mint teremtette meg a honvédsereget és szervezte meg annak hadianyagellátást. Ki ne ismerné a legendás tüzértisztet, Gábor Áront, aki a körülzárt háromszéki harcosoknak a templomtornyokból leszerelt harangokból öntött ágyúkat. Vissza