Orvosi pszichológia

Tartalom

Bevezetés 14
I. fejezet
AZ ORVOSI PSZICHOLÓGIÁRÓL - ÁLTALÁBAN (Kopp Mária)
1.1. Az orvosi pszichológia helye az orvosképzésben 22
1.1.1. Az orvosi pszichológia meghatározása 22
1.1.2. Az orvosi pszichológia oktatásának célja 23
1.1.3. Az alapvető orvosi készségek 24
1.2. Az orvosi pszichológia magyar megalapozói 27
II. fejezet
AZ ORVOSLÁS SZEMLÉLETI MODELLJEI - A BIOPSZICHOSZOCIÁLIS MODELL
(Túry Ferenc)
11.1. Történeti áttekintés 32
11.2. A biomedicinális szemlélet 33
11.3. Az általános rendszerelmélet 35
11.4. A biopszichoszociális modell 37
III. fejezet
AZ ALAPVETŐ PSZICHÉS FUNKCIÓK
Bevezetés
A megismerő funkciók alapja: az észlelés (Berghammer Rita) 43
III. 1. Éberség, tudat, normális és megváltozott tudatállapotok (Bódizs Róbert,
Szendi Gábor) 44
III.1.1. Éberség, tudat, tudatállapotok 44
III.1.1.1. Tudat, tudatállapotok, tudományos megközelítések 44
III.1.1.2. Alvásciklusok, alvásfázisok és alvásstádiumok 45
III.1.1.3. Az ébrenlét mint tudatállapot 47
III.1.1.4. NREM alvás és tudat 53
III.1.1.5. A harmadik tudatállapot: a REM alvás és álmodás jelensége 55
III.1.1.6. Disszociált és átmeneti alvás-ébrenlét állapotok 59
III. 1.2. Hipnózis és agyműködés 62
III. 1.2.1. A hipnotikus fogékonyság neurofiziológiai jellemzői 63
III. 1.2.2. A figyelmi folyamatok szerepe 63
III. 1.2.3. A hipnotikus állapot jobb féltekei elmélete 64
III. 1.2.4. A hipnózis neuropszichofiziológiai modellje 64
III. 1.2.5. Valóban módosítja-e a hipnózis a perceptuális élményt? 65
III.2. Memória és hippokampusz (Bódizs Bóbert) 68
III.2.1. A mediotemporális léziók hatása a memóriára 69
111.2.2. A hippokampusz-függő és a hippokampusz-független memóriafolyamatok dualizmusai 70
III.2.2.1. Rövid- és hosszú távú memória 70
III.2.2.2. Explicit és implicit memória 71
III.2.2.3. Epizodikus és szemantikus memória 72
III.2.3. A hippokampusz-függő memóriafolyamatok lateralitása 73
III.2.4. Adatok és feltevések az emlékezés fiziológiájáról 74
III.2.4.1. A hosszú távú potencírozás 74
III.2.4.2. A hippokampo-neokortikális párbeszéd 75
III.2.4.3. Glükokortikoid-indukált piramissejt-pusztulás és felnőttkori szemcsesejtképződés 76
III.2.4.4. Neurális hálózatok és emlékezés a hippokampuszon túl 77
III.3. Gondolkodás és intelligencia (Rigó Péter, Kovács Kristóf) 78
III.3.1. Gondolkodás 79
III.3.1.1. A gondolkodás evolúciós gyökerei 81
III.3.1.2. A két félteke eltérő feldolgozási módjai 82
III.3.2. Intelligencia 84
III.3.2.1. Pszichometria 84
III.3.2.2. Vitatott kérdés: az intelligencia meghatározásai 87
III.3.2.3. A mentális tesztek pszichometriája 88
III.3.2.4. Konvergens és divergens gondolkodás (intelligencia és kreativitás) 90
III.3.2.5. Az intelligencia és az IQ-tesztek jelentősége 90
III.3.2.6. A Wechsler-féle intelligenciateszt magyarított változata (MAWI) 91
III.3.2.7. Általános intelligencia vagy speciális képességek? A g faktor kérdése 93
III.3.2.8. Örököljük vagy szerezzük? Az öröklés és a környezet hatása 94
III.3.2.9. Nemi különbségek 97
III.3.2.10. Mentális képességek és az életkor 97
III.3.2.11. Az emberiség egyre intelligensebb? A Flynn-hatás 99
III.3.2.12. Az intelligencia elméletei 101
III.4. Motiváció, érzelmek (Kopp Mária) 106
III.4.1. A pszichológiai és élettani egyensúly (homeosztázis-allosztázis), alkalmazkodás,
motiváció, szükségletek 107
III.4.2. Motiváció, szükségletek 107
III.4.3. Az emberi homeosztázis jellemzői - allosztázis 111
III.4.4. Érzelmek 113
III.4.5. Az érzelmi információfeldolgozás két alapvető típusa 114
III.4.6. Az érzelmek kognitív komponense 115
III.4.7. Érzelmek és fiziológia 116
III.4.8. A szorongás 117
III.4.8.1. A szorongás meghatározása 117
III.4.8.2. A szorongás társadalmi szerepe 119
III.5. Az agresszivitás-impulzivitás problémái (Hajnal Ágnes, Bagdy György) 121
III.5.1. Az agresszió megjelenési formái 122
III.5.2. Az agresszió-impulzivitás fogalmának definíciós lehetőségei 124
III.5.3. Agresszióelméletek 124
III.5.3.1. Biológiai elméletek 125
III.5.3.1.1. Neuroanatómia 126
III.5.3.1.2. Neurokémia 126
III.5.3.1.3. Szociokulturális hatások befolyása a szerotonerg rendszer fejlődésére 128
III.5.3.1.4. Egyéb neurotranszmitterek szerepe 129
III.5.3.1.5. Farmakológiai tapasztalatok 130
III.5.3.2. Szociológiai, szociálpszichológiai és szociálpszichiátriai megközelítések 130
III.5.3.3. Pszichológiai agressziókutatás 131
III.5.3.3.1. A pszichoanalitikus elmélet 131
III.5.3.3.2. A frusztráció-agresszió hipotézis 132
III.5.3.3.3. Viselkedéslélektani, ill. szociális tanuláselméleti megközelítések 132
III.5.3.3.4. Az agresszió kognitív felfogása 135
III.5.3.3.5. Az agresszivitás mint személyiségvonás 135
III.5.3.3.6. Az agresszivitás mint aktuális, átmeneti domináns reakciómód 136
III.5.4. Az impulzivitás-agresszivitás kérdései és a betegségek 137
III.5.4.1. Ellenségesség és szívbetegségek 137
III.5.4.2. Agresszió és mentális zavarok 138
III.5.4.2.1. Agresszió és személyiségzavarok 138
III.5.4.2.2. Visszaélés és elhanyagolás 138
III.5.4.2.3. Autoagresszió-heteroagresszió jelenléte pszichiátriai kórképekben 138
IV. fejezet
FEJLŐDÉSLÉLEKTAN; GYERMEK- ÉS SERDÜLŐKORI PSZICHOSZOMATIKUS
ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROK
IV. 1. Fejlődéslélektan (Lázár Imre) 145
IV. 1.1. Az idő a gyógyításban 146
IV.1.2. Fejlődésmodellek 147
IV.1.2.1. Sigmund Freud (1856-1939) pszichoszexuális fejlődéselmélete 148
IV.1.2.2. Erik H. Erikson (1902-1992) pszichoszociális fejlődésmodellje 152
IV.1.2.3. Harry Stack Suliivan (1882-1949) interperszonális elmélete 156
IV. 1.2.4. Jean Piaget (1896-1980) kognitív fejlődéstana 156
IV.1.3. Kötődéselmélet és személyiségmodellek 158
IV.1.3.1. Mahler, Kernberg és a korai személyiségfejlődés 158
IV.1.3.2. Az elsődleges és másodlagos anya-gyermek kötődésrendszerek (attachment
organizációk) és a személyiségelméletek 159
IV. 1.3.3. Az A és a C típusú személyiségfejlődés hipotézise pszichobiológiai háttérrel 161
IV.1.4. Pszichopatológia kötődési háttérrel 165
IV.1.4.1. Drogbetegek és kötődészavarok 165
IV.1.4.2. Stressz és kötődés 166
IV. 1.5. A szociális kompetencia fejlődése 168
IV.1.6. Személyiség és kultúra 169
IV.1.7. A családfejlődés elmélete 170
IV. 1.8. Életesemények, változás, válság, fejlődés 172
IV. 1.9. A személyiség erkölcsi fejlődése 173
IV.1.10. A személyiség transzcendens fejlődése 174
IV.2. A gyermekkori fejlődés zavarai, pszichoszomatikus zavarok (Léder Rózsa) 176
IV.2.1. Gyermekkori sajátosságok 177
IV.2.2. A leggyakrabban előforduló tünetek az egyes életszakaszokban 180
IV.3. A serdülőkor orvosi pszichológiai problémái (Pikó Bettina) 188
IV.3.1. A serdülőkori identitás pszichológiai értelmezése 188
IV.3.2. Problémaviselkedés és konfliktusmegoldás 190
IV.3.3. A serdülőkori problémaviselkedés rizikó- és protektív elmélete 191
V fejezet
SZEMÉLYISÉG ÉS SZEMÉLYISÉGZAVAROK (Hajnal Ágnes, Rózsa Sándor)
V. 1. A személyiségről általában 198
V.l.l. Hétköznapi tapasztalataink és a személyiség 198
V.1.2. A személyiség fogalma, a személyiségelméletek célja 198
V.l.2.1. A személyiség definíciói 199
V.l.2.2. A személyiség egyedisége, a személyiségelméletek célja 199
V.1.3. A magatartás szerveződésének alapvető tényezői: a szituáció és az organizmus 200
V.l.3.1. A szituatív változók és személyiségváltozók kölcsönhatása a viselkedés meghatározásában 201
V.1.4. Személyiség: öröklés vagy környezet? 201
V.1.5. Differenciáció és integráció 203
V.1.6. A személyiség folytonossága (kontinuitása) és következetessége (konzisztenciája) 204
V.2. Személyiségelméletek 206
V.2.1. A személyiség pszichoanalitikus, dinamikus felfogása 206
V.2.1.1. A személyiség topográfikus modellje 206
V.2.1.2. A személyiség strukturális modellje 207
V.2.1.3. Az énvédő mechanizmusok 208
V.2.2. A személyiség tanuláselméleti felfogásai 211
V.2.2.1. Kondicionálás-elméletek 211
V.2.2.2. A megfigyeléses tanulás 214
V.2.3. A kognitív nézőpont: a helyzet értékelése, jelentése. Az érzelmek kognitív elmélete 215
V.2.4. A negatív érzelmek és megküzdés a stresszel 217
V.2.5. A viselkedés-lélektani és a kognitív irányzat személyiségvizsgáló módszerei 218
V.3. Az általános vonások elmélete (típustanok) 219
V.3.1. A típus kategoriális felfogása 219
V.3.2. A típus (vonás)-fogalom kontinuális felfogása 219
V.3.3. A személyiségvonások száma és a vonások statisztikai megközelítése 219
V.3.4. A vonáselmélet vitatott kérdései 220
V.3.5. A vonások faktoranalitikus megközelítése 221
V.4. A humanisztikus elméletekről 224
V.5. A személyiség pszichobiológiai modellje 227
V.6. A személyiségzavarok fogalma 230
V.6.1. A „különc" személyiségzavarok 231
V.6.2. A „teátrális" személyiségzavarok 231
V.6.3. A „szorongásos" típusú személyiségzavarok 232
V.7. Személyiségtípusok, amelyek a pszichoszomatikus betegségek kutatásából
fejlődtek ki 234
VI. fejezet
HIVATÁS ÉS SZEMÉLYISÉG.
AZ ORVOSTANHALLGATÓK ÉS ORVOSOK PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI
(Túry Ferenc, Lajtai László)
VI. 1. A pályaválasztás 240
VI.2. A hivatásszemélyiség kialakulásának problémái az orvosegyetemi képzés
bizonyos szakaszaiban 241
VI.3. Az orvosképzés elemzése a stresszelmélet alapján 244
VI.4. Az orvosokra jellemző személyiségvonások 246
VI.5. Az orvosok házassága 247
VI.6. Az orvostanhallgatók és az orvosok pszichiátriai problémái 248
VII fejezet
AZ ORVOS-BETEG KAPCSOLAT (Lázár Imre, Türy Ferenc)
VII. A kapcsolatközpontú ellátás 254
VII. 1.2. Az orvos-beteg találkozás kommunikációs modellje 257
VII.1.2.1. A betegészlelés 257
VII. 1.2.2. Az orvosi beszélgetés 257
VII.1.2.3. Az orvos-beteg kapcsolat narratív megközelítése 260
VII. 1.3. Az akadályozott orvos-beteg kapcsolat 261
VII. 1.4. A szenvedés és az orvos-beteg kapcsolat 262
VII.1.5. A betegtájékoztatás 262
VII. 1.6. Az orvos és a beteg családja 263
VII.2. A compliance 265
VII.3. Az orvosi döntés és az orvos-beteg kapcsolat 269
VII.4. Az orvos-beteg kapcsolat szereplélektani szemszögből 272
VII.5. Az orvos-beteg kapcsolat a plurális gyógyítás világában 273
VIII fejezet
EGÉSZSÉGLÉLEKTAN (Kopp Mária)
VIII. 1. Az egészséglélektan meghatározása 280
VIII.2. Ember-környezeti döntés elméleti meghatározása 282
VIII.3. A pszichés és élettani jelenségek kapcsolódási pontja, a minősítés alapvető
jelentősége 284
VIII.4. A magatartás-szabályozás központi idegrendszeri mechanizmusa 287
VIII.5. Stressz-modell - a helyzetek feletti kontroll szerepe magatartási döntéseinkben 291
VIII.5.1. A stressz három összetevője 292
VIII.6. Milyen mechanizmuson keresztül vezet a stressz, illetve a nem megfelelő
megbirkózási készségek jelenléte a megbetegedések és a halálozás
emelkedéséhez? 293
VIII.6.1. Tanult tehetetlenség, depresszió 293
VIII.6.2. A depresszió legfontosabb pszichológiai háttértényezői 294
VIII.6.3. A kontrollvesztés élettani következményei: a szív-légzőrendszeri (kardiorespiratorikus)
és anyagcsere- (metabolikus) rendszer egyensúlyának felborulása 295
VIII.6.4. A légzés központi szerepe a vegetatív szabályozásban 296
VIII.6.5. A pszichológiai és a fizikai igénybevétel hatása 297
VIII.7. A megbirkózás, az adaptív attitűdök és a társas támogatás orvosi pszichológiai
jelentősége 299
VIII.7.1. Célravezető (adaptív) megbirkózási, konfliktusmegoldási stratégiák 299
VIII.7.2. Célravezető, adaptív attitűdök, beállítottság 300
VIII.7.3. Társas támogatás, szociális háló, társadalmi kohézió, társadalmi tőke 302
VIII.7.3.1. A társadalmi tőke 303
VIII.8. Nem adaptív aktív kontrollszerzési stratégiák 305
VIIL9. A testi-lelki egészség, alkalmazkodási képesség 307
VIII. 10. A pszichés és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és orvosi
jelentősége 309
VIII. 10.1. A depresszió és a szorongás vizsgálata diagnosztikai kritériumok szerint 310
VIII. 10.2. A pszichiátriai gondozókban nyilvántartott betegek száma 311
VIII.10.3. A depressziós tünetegyüttes gyakorisága a magyar népesség körében 311
VIII.10.4. Öngyilkossági magatartás 314
VIII.10.5. A kezeletlen szorongás, depresszió következményei 315
VIII. 10.6. A társadalmi különbségek, a viszonylagos lemaradás kockázati szerepe, ennek orvosi
pszichológiai háttértényezői 317
VIII.10.6.1. A nemi különbségek és a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás 319
IX. fejezet
PSZICHONEUROIMMUNOLÓGIA (PNI) (Uzár Imre)
IX. 1. A stressz immunbiológiája 335
IX. 1.2. Állatkísérletes adatok 338
IX.1.3. Az akut stressz 338
IX. 1.4. Ismétlődő és elhúzódó stresszhatások az immunvédekezés tükrében 339
IX. 1.5. Az aspecifikus stresszoroktól a jelentésérzékeny stresszfelfogásig 340
IX.2. A kontroll 342
IX.2.1. Gyász, veszteség és kontrollvesztés 343
IX.2.2. Kontroll és szocialitás 344
IX.2.3. Társas támogatás 346
IX.2.4. A mentális stressz, a vizsgastressz és a kontroll 347
IX.2.5. A megküzdés, affektivitás és az immunfolyamatok 348
IX.3. Személyiségtényezők 350
IX.3.1. Személyiségtényezők és pszichoimmunológiai változók 350
IX.3.2. Tartós személyiségjellemzők 350
IX.3.3. A korai trauma stresszbiológiája és a pszichoimmunológiai sérülékenység 351
IX.3.4. Az elfojtó érzelmi munkamód 352
IX.4. Immunkockázati csoportok 355
IX.5. A pszichoimmunológiai kezelés lehetőségei 359
IX.5.1. Kognitív terápia 360
IX.5.2. Relaxációs módszerek, biofeedback, imaginációs terápiák 361
IX.5.3. Hipnoterápia 362
IX.5.4. A traumafeltáró pszichoterápia 363
IX.5.5. Családterápiás szempontok 364
IX.5.6. Masszázs 364
IX.8. Az immunkondicionálás jelensége 366
12. Orvosi pszichológia
X. fejezet
PSZICHOSZOMATIKA, MAGATARTÁS-ORVOSLÁS
X.1. Szorongásos és depressziós tünetegyüttesek és megbetegedések (Kopp Mária) 373
X.1.1. Szorongásos megbetegedések 373
X.1.1.2. A szorongó betegekre jellemző kognitív sémák és automatikus gondolatok 374
X.1.1.3. A szorongásos rohamok (pánikrohamok) szűrése pozitív kritériumok alapján 375
X.1.1.4. A pánikszindróma gyanúja esetén elvégzendő vizsgálatok 376
X.1.1.5. Kardiális pánikszindróma, funkcionális szív-érrendszeri megbetegedések 376
X.1.2. A depressziós tünetegyüttes és következményei 378
X.1.2.1. A depresszióra jellemző téves kognitív sémák 378
X.1.2.2. A depresszió mint kardiovaszkuláris és más élettani veszélyeztető tényező 379
X.2. A fájdalomszindrómák magatartás-orvolási szemlélete (Kopp Mária,
Berghammer Rita, Réthelyi János) 382
X.2.1. A fájdalomszindrómák magatartás-orvoslási szempontból 382
X.2.2. A krónikusfájdalom-szindrómák 384
X.2.3. A fejfájás 384
X.2.4. A krónikusfájdalom-problémák és a depressziós tünetegyüttes kapcsolata 385
X.3. A gyakorlati pszichoimmunológia
Immunrendszert megbetegedések (Lázár Imre) 388
X.3.1. Allergia és autoimmunitás 388
X.3.2. Az asthma bronchiale (reverzibilis obstruktív légúti megbetegedés) magatartás-orvoslási
szemlélete 391
X.3.2.1. Az asthma bronchiale neuroimmunológiai vonatkozásai 392
X.3.2.2. Az asthma bronchiale szociál-pszichofiziológiája 393
X.3.3. A neuroimmuncután rendszer 394
X.3.3.1. Személyiség, emocionalitás és a pszichoimmun bőrgyógyászat 394
X.3.4. Az allergiás kórképek pszichoterápiája 395
X.3.4.1. Az asthma magatartás-orvoslása 395
X.3.4.2. Az allergiás bőrgyógyászati kórképek pszichoimmunológiai kezelése 396
X.3.5. Autoimmun betegségek 396
X.3.5.1. Az autoimmun folyamatok pszichoimmunológiai komplexitása 398
X.3.5.2. Rheumatoid arthritís (RA) 400
X.3.5.2.1. A rheumatoid arthritis (RA) szociál-pszichofiziológiája 400
X.3.5.2.2. A környéki neuroimmun folyamatok a rheumatoid arthritisben 401
X.3.5.2.3. Az RA pszichoimmunológiai terápiája 401
X.3.5.3. A gyulladásos bélbetegségek pszichoimmunológiája 402
X.3.5.3.1. Neuroimmunomoduláció a bélben 403
X.3.5.3.2. A gyulladásos bélbetegségek pszichoimmunológiai kezelése 404
X.3.5.4. Diabetes mellitus I. D. 404
X.3.5.5. Basedow-kór 404
X.3.5.6. Neuroimmun kórképek 405
X.3.6. A depresszió pszichoimmunológiai vonatkozásai 406
X.3.7. A szorongásos megbetegedések pszichoimmunológiája 407
X. 3.8. Pszichoonkológia 408
X.3.8.1. A daganatos betegek pszichoonkológiai kezelése 411
X.4. Szív-érrendszeri megbetegedések (Kopp Mária) 414
X.4.1. Pszichés tényezők szerepe az akut miokardiális infarktus (AMI) kialakulásában,
kiújulásában és fenntartásában 414
X.4.1.1. A depresszió mint kardiovaszkuláris kockázati tényező 414
X.4.1.2. A szorongásos roham, a pánik mint kardiovaszkuláris veszélyeztető tényező 415
X.4.1.3. További veszélyeztető tényezők 417
X.4.1.4. Magatartásminták szerepe 417
X.4.1.5. Életesemények, társas támogatás szerepe 417
X.4.2. Pszichés tényezők szerepe az esszenciális magasvérnyomás-betegség kialakulásában,
kiújulásában és fenntartásában 419
X.5. A gasztrointestinális rendszer pszichoszomatikája (Szendi Gábor, Túry Ferenc) 421
X.5.1. A peptikus fekély kialakulásának pszichoszomatikus modellje 422
X.5.1.1. ÉletaHelicobacterután 422
X.5.1.2. Centrális hatások szerepe 423
X.5.1.3. A megküzdés és a stresszválasz a fekélyképződésben 425
X.5.1.4. A dorsális vágusz szerepe a fekélyképződésben 426
X.5.2. Az irritábilisbél-szindróma pszichoszomatikus vonatkozásai 428
X.5.2.1. Az IBS-ben szenvedők személyisége 428
X.5.2.2. Komorbid pszichiátriai zavarok IBS-ben 428
X.5.2.3. Az életminőség IBS-ben 429
X.5.2.4. Stressz és IBS 430
X.5.2.5. Szexuális abúzus IBS-ben 430
X.5.2.6. Pszichoterápia az IBS kezelésében 431
X.5.2.7. A pszichoszociális tényezők szerepe IBS-ben 432
X.5.3. A gastro-oesophagealis reflux betegség pszichoszomatikus vonatkozásai 434
X.5.3.1. Személyiségjellemzők és a stressz szerepe GORB-ban 434
X 5.3.2. Terápia 435
X.6. Nőgyógyászati pszichoszomatika (Szendi Gábor) 437
X.6.1. A reproduktív szűrési modell 437
X.6.2. Terápiás megközelítés 440
X.6.3. A stressz és a reprodukciós funkciók 440
X.6.4. A spontán vetélés és koraszülés problémája 442
X.6.5. A korai terhesség és a szexuális abúzus 444
X.6.6. Kapcsolati zavar és reprodukciós funkciók 444
X.6.7. Terhességi hányás 446
14 Orvosi pszichológia
X.7. A táplálkozási magatartás zavarai (Túry Ferenc, Kopp Mária) 448
X.7.1. Az evészavarok története 449
X.7.2. Az evészavarok kritériumai, főbb formái és átmenetei 450
X.7.3. A testkép - a szociokulturális tényezők szerepe az evészavarokban 450
X.7.4. Az evészavarok speciális pszichológiai jellegzetességei 453
X.7.5. Az evészavarok kialakulásának magyarázatai 454
X.7.6. Az evészavarok kialakulásában szerepet játszó pszichológiai tényezők 455
X.7.7. Az evészavarok terápiája, magatartás-orvoslási szempontjai 458
X.7.7.1. Pszichodinamikus terápiák 459
X.7.7.2. Viselkedés- és kognitív terápiák 460
X.7.7.3. Interperszonális pszichoterápia 460
X.7.7.4. Családterápia 461
X.7.7.5. Testorientált terápiák, mozgásterápiák 461
X.7.7.6. Hipnózis 462
X.7.7.7. Pszichoedukáció és önsegítés 462
X.7.8. Az evészavarok prognózisa és megelőzése 462
X.7.9. Magatartási tényezők szerepe az elhízásban 464
X.8. Alvászavarok és terápiájuk (Nóvák Márta) 467
X.8.1. Alvászavarok 467
X.8.2. Az inszomnia modelljei 470
X.8.3. A inszomnia terápiás módjai 470
X.9. Pszichológiai gondozás a gyermekgyógyászatban (Cziegler Orsolya) 474
X.9.1. Csecsemőkorban előforduló pszichoszomatikus megbetegedések 474
X.9.2. Gyermek- és serdülőkorban előforduló pszichoszomatikus megbetegedések 476
X.9.3. A pszichoszomatikus megbetegedések egyedi, specifikus jellemzői 478
X.9.4. Az intézményes oktatás-nevelés pszichés ártalmai 480
X.9.4.1. Az óvoda szerepe 481
X.9.4.2. Az iskolai túlterhelés hatásai 481
X.9.4.3. A különböző pedagógiai stílusok hatásai 482
X.9.5. A gyermekorvos szerepe a pszichoszomatikus betegségek gyógyításában 485
XI. fejezet
A HALDOKLÁS ÉS A GYÁSZ LÉLEKTANA (Póling János)
XI. 1. A haldoklás lélektana 492
XI. 1.1. Haldokló betegek és hozzátartozóik pszichés segítése 493
XI.2. A gyász lélektana 495
XI.2.1. A normális gyász 495
XI.2.2. A gyász pszichés folyamata 496
XI.2.3. A komplikált gyász
XI.2.3.1. A komplikált gyászra hajlamosító tényezők 500
XI.2.3.2. A komplikált gyász típusai 500
XI.2.3.3. A komplikált gyász általános jegyei 502
XI.2.4. Gyászolók segítésének lehetőségei 503
XII. fejezet
PSZICHOTERÁPIA (Türy Ferenc, Hajnal Ágnes, Kopp Mária, Berghammer Rita,
Szendi Gábor, Fóris Nóra)
XII. 1. A gyógyítás pszichológiai vetülete 508
XII.2. A pszichoterápia definíciója 509
XII.3. A pszichoterápia keretei 511
XII.4. A pszichoterápia nem specifikus tényezői - a személyközpontú terápia 512
XII.5. Pszichoterápiás megalapozottságú segítő eljárások 513
XII.6. Főbb pszichoterápiás módszerek 514
XII.6.1. Pszichoanalitikus (pszichodinamikus) terápiák 514
XII.6.2. Viselkedés- és kognitív terápiák 516
XII.6.2.1. A klasszikus kondicionáláson alapuló módszerek 516
XII.6.2.2. Operáns kondicionáláson alapuló módszerek 517
XII.6.2.3. Kognitív terápiák 518
XII.6.2.3.1. A pánikszindróma kognitív viselkedésterápiás modellje és kezelése 521
XII.6.3. Interperszonális pszichoterápia 524
XII.6.4. A testedzés szerepe a stressz csökkentésében 525
XII.6.5. Relaxációs és szimbólumterápiák 526
XII.6.6. Biofeedback 526
XII.6.7. Családterápia 527
XII.6.8. Csoportterápiák 529
XII.6.9. Hipnoterápia 530
XII.6.10. Neurolingvisztikus programozás (NLP) 531
XII.6.11. Pszichoedukáció és önsegítés 534
XII.7. Integratív modellek 536
XII.8. A pszicho- és farmakoterápiák közös pontjai 537
XII.9. Összefoglalás a pszichoterápiás módszerekről 540
XII. 10. Egy modell-eset pszichoterápiás lehetőségei 543
XIII. fejezet
MUNKA, EGÉSZSÉG-BETEGSÉG (Harrach Andor, Kopp Mária)
XIII. 1. Emberi tevékenység és teljesítmény 550
XIII.2. Munka és személyiség 551
16 Orvosi pszichológia
XIII.3. Történelmi emlékképek a munkáról 553
XIII.4. Teljesítménymotiváció és munkahelyi elégedettség 554
XIII.5. A munkavégző individuum: igénybevétel 556
XIII.6. A munkatudományi pszichoszomatika elméleti koncepciói 559
XIII.7. Terápiás vonatkozások 561
XIV. fejezet
VIZSGÁLATI MÓDSZEREK:
A VISELKEDÉS MEGFIGYELÉSE: INTERJÚ, TESZT- ÉS KÉRDŐÍVES MÓDSZEREK
(Berghammer Rita, Szumska Irena)
XIV. 1. A viselkedés megfigyelése 566
XIV.2. Az orvosi interjú diagnosztikai része és a pszichológiai exploráció 568
XIV.3. Tesztek 570
XIV.3.1. A tesztek általános jellemzői 570
XIV.3.2. Személyiségvizsgáló kérdőíves eljárások 571
XIV.3.3. Projektív tesztek 572
XIV.3.4. Teljesítménytesztek 573
XIV.3.5. Tünetbecslő kérdőívek és skálák 573
Függelék 575
Meghatározások 588
Irodalomjegyzék 598
Tárgymutató 633

Témakörök