1.056.344

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Orvosi mikrobiológia

Jegyzet a Diplomás Ápoló Szak hallgatói részére

Szerző
Lektor
Pécs
Kiadó: Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 163 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 27 fekete-fehér ábrával illusztrálva. A könyv 500 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A "Klinikai Mikrobiológia Egészségügyi főiskolai hallgatók számára" című jegyzet rendhagyó, nagyon sokban eltér a megszokottaktól. A jegyzetet az Egészségügyi Főiskolai Kar diplomás ápoló szak... Tovább

Előszó

A "Klinikai Mikrobiológia Egészségügyi főiskolai hallgatók számára" című jegyzet rendhagyó, nagyon sokban eltér a megszokottaktól. A jegyzetet az Egészségügyi Főiskolai Kar diplomás ápoló szak hallgatóinak szánom, előadásaim alapján készült.
A jegyzet megírására az késztetett, hogy az orvosi mikrobiológia tankönyvek némely fejezetüket tekintve messze meghaladják a főiskolai hallgatók igényeit. Ugyanakkor, sok esetben, főleg a klinikai vonatkozásokban szegényesek, elnagyoltak, kevés fogódzót adnak a gyakorlat számára.
Az olvasó, ha kézbe veszi és lapozgatni kezdi, bele-bele olvas a jegyzetbe, azonnal észre fogja venni, hogy az egyes fejezetek terjedelmüket tekintve nagyon eltérnek egymástól. Ez azonban szándékos, átgondolt, az oktatói gyakorlatom során kialakult véleményemet tükrözi. Azt akartam sugallni ezzel is az olvasónak, hogy melyek azok az ismeretek, amelyek kiemelkedően fontosak számunkra. Néha megmaradtam az alapismeretek, adatok közlésénél, másutt a mikrobiológiai szakismeretekből is többet igyekeztem nyújtani, ha azokat fontosnak tartottam.
Amikor elszántam magam a jegyzet megírására, tisztában voltam azzal is, hogy a klinikai mikrobiológia egyetlen ember számára áttekinthetetlenül hatalmas terület, ezért merészség olyan jegyzet megírására vállalkozni, amely a klinikai mikrobiológia minden szakágát magába foglalja. Mégis megtettem, mert a főiskolai hallgatók munkáját kívántam megkönnyíteni azzal, hogy a szakmájuk számára fontos, a gyakorlatban is használható ismereteket egy helyen megtalálhassák. Ez a jegyzet nem helyettesítheti a tankönyveket, nem zárja ki azok használatát, sőt igényli és meg is kívánja azt. Jegyzetemet azzal adom a főiskolai hallgatók kezébe, hogy olvassák és használják azt, nemcsak tanulmányaik során, hanem napi munkájukban is.
Lássák meg a klinikai mikrobiológia szépségeit, értékeit és érdekességeit, célját, feladatát, szerepét és hasznát a gyógyító munka minden területén. Vissza

Tartalom

Előszó 1.
I. Bevezetés 2.
1. A klinikai mikrobiológia fogalma 2.
2. A klinikai mikrobiológia felosztása 2.
3. A klinikai mikrobiológia művelésének előfeltételei 2.
4. A klinikai mikrobiológus és a klinikus kapcsolata és együttműködésének jelentősége 3.
5. A vizsgálati anyagok (minták) fajtái 3.
6. A minta vételéről. Mikor, mit, hogyan és mennyit? 3.
7. A minta beküldésének általános szabályai 4.
8. A vizsgálatkérő lap (kísérő irat) és kitöltésének jelentősége 4.
9. A laboratóriumi dokumentálás szabályai 4.
10. A vizsgálati anyag (minta) feldolgozásának szabályai 5.
11. A mikrobiológiai diagnosztika elve és módszerei 5.
12. A mikrobiológiai vizsgálatok csoportosítása 5.
13. A vizsgálatok végzésére jogosult laboratóriumok 6.
14. Visszautasítható-e a mikrobiológiai vizsgálat? 6.
15. A vizsgálatok értékelése: a vizsgálati eredmény 6.
16. Minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés 7.
II. ÁLTALÁNOS BAKTERIOLÓGIA 8.
1. Általános bakteriológia 8.
2. A baktériumok alaki tulajdonságai 9.
3. A baktériumsejt állandó (fő) alkatrészei 11.
3.1 A magállomány 11.
3.2 A citoplazma 11.
3.3 A citoplazma membrán 12.
3.4 A sejtburok és szerkezete 12.
4. A baktériumsejt járulékos alkatrészei 13.
4.1 A csilló 13.
4.2 A tok 14.
4.3 A fimbriák és pilusok 15.
4.4 A plazmidok 15.
4.5 Az endospórák, sporuláció és germináció 16.
III. A baktériumok fiziológiája 18.
1. A baktériumok kémiai összetétele 18.
2. A baktériumok anyagcseréje 18.
Aerob, anaerob, fakultatív és kapnofil baktériumok 18.
3. A baktériumok táplálkozása és táplálkozási típusai 19.
Autotrof, heterotrof, paratrof baktériumok 19.
4. A baktériumok növekedése és szaporodása, a generációs idő 19.
5. A szaporodás szakaszai 20.
6. A baktériumok tenyésztése. A táptalajok 21.
7. A baktériumok ellenállása a környezetben 22.
8. A sterilizálás 22.
9. A dezinficiálás 23.
A dezinficiensek gyakorlati csoportosítása 24.
IV. Kemo- és antibioterápia 27.
1. Kemoterapeutikumok és kemoterápia 27.
2. Antibiotikumok és antibioterápia 28.
3. Az antibiotikumok csoportosítása 28.
Antibiotikum rezisztencia 29
Az antibiotikumok ésszerű és hatékony alkalmazása 29.
Antibiotikum érzékenységi vizsgálatok 30.
Kivitelezés és értékelés 30.
V. A pathogenitás és virulencia fogalma 32.
A pathogenitás és virulencia összehasonlítása 32.
1. A pathogenitás szolgálatában álló virulencia tényezők 32.
1.1 Szerkezeti elemek a virulencia szolgálatában 32.
1.2 Enzimek és enzimtermészetű atoxikus termékek 32.
1.3 Exotoxinok jellemzése és hatásai 33.
Néhány fontosabb exotoxinról 33.
1.4 Endotoxinok jellemzése és hatásai 34.
2. Nutritív tényezők a virulencia szolgálatában 35.
VI. Pathogenitás és infekció 36.
Az infekció kialakulását befolyásoló tényezők 36.
1. A fertőző betegségek szakaszai és lefolyása 37.
A fertőzés forrása és terjedése 37.
2. Epidemológiai alapfogalmak 37.
Sporadikus megbetegedések 37.
Epidémia 37.
Endemia 37.
Pandémia 37.
Morbiditás, korspecifikus morbiditás 37.
Szezonalitás 37.
Mortalitás 37.
Lethalitás 38.
VII. A mikroorganizmusokkal szembeni védekezés és ellenállás 39.
A szervezet nem fajlagos védekezése 39.
A komplement rendszer 39.
1. A fagocitózis 39.
2. A gyulladás 40.
A szervezet fajlagos védekezése, az immunitás 40.
Az antigén 40.
Az ellenanyagok 40.
A humorális immunitás 41.
A cellurális immunitás 41.
Természetes és szerzett immunitás 41.
Természetes passzív immunitás, a maternális immunitás 41.
Mikroorganizmusok védekezése 41.
Aktív immunizálás fogalma 42.
Passzív immunizálás fogalma 42.
VIII. A védőoltások (vaccinák) 43.
1. Életkorhoz kötötten alkalmazott kötelező védőoltások 43.
2. Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások 43.
3. Megbetegedési veszély esetén adható v. javasolt védőoltások 44.
IX. Autoimmunitás és allergia 45.
X. RÉSZLETES BAKTERIOLÓGIA 46.
Gennykeltő pyogen baktériumok 46.
X.I. Staphylococcus genus 46.
Általános jellemzése 46.
Biológiai tenyésztési tulajdonságok 46.
S. aureus 46.
S. aureus okozta fertőzések 47.
S. epidermidis 47.
S. saprophyticus 47.
Staphylococcus fertőzések laboratóriumi diagnózisa 48.
X.II. Streptococcus genus 49.
1. Általános jellemzése 49.
2. S. pyogenes pathogenitása 50.
3. S. pyogenes okozta fertőzések 50.
4. S. pyogenes laboratóriumi diagnózisa 51.
5. S. agalactiae 51.
6. Streptococcus viridans-csoport 52.
7. S. pneumoniae 52.
X.III. Enterococcus genus 54.
E. faecalis 54.
E. faecium 54.
X.IV. Neisseria genus 55.
N. meningitidis 55.
N. gonorrhoeae 55.
N. lactamica 56.
N. flavescens 56.
Moraxella genus 56.
Acinetobacter genus 56.
Kingella genus 56.
XV. Gram-negatív fakultatív anaerob pálcák, az Enterobacteriaceae család 57.
1. Escherichia coli 57.
2. A Salmonella genus és salmonellosisok 59.
S. typhi és typhus abdominalis 59.
S. paratyphi A, B és C és paratyphus 59.
Salmonellák és salmonellák okozta gastroenteritisek 59.
3. Shigella genus és bacilláris dysenteria 60.
4. Klebsiella genus 61.
5. Yersinia genus 61.
Y. enterocolitica 61.
Y. pseudotuberculosis 61.
Y. pestis 61.
6. Proteus genus 62.
P. mirabilis 62.
P. vulgaris 63.
P. penneri 63.
P. morganii 63.
7. Providencia genus 63.
8. Enterobacter genus 63.
9. Citrobacter genus 63.
10. Serratia genus 63.
X.VI. Vibrionaceae család 64.
1. Vibrio genus 64.
V. cholerae 64.
V. foetus 64.
V. parahaemolyticus 65.
2. Aeromonas genus 65.
A. hydrophila 65.
X.VII. Apró Gram-negatív pálcikák Pasteurellaceae család 66.
1. Pasteurella genus 66.
P. multocida 66.
P. pneumotropica 66.
P. ureae 66.
P. haemolytica 66.
2. Haemophilus genus 66.
H. influenzae 66.
H. parainfluenzae 66.
H. parahaemolyticus 66.
H. ducreyi 66.
3. Gardnerella genus 67.
G. vaginalis 66.
X.VIII. Gram negatív aerobpálcák és coccobacillusok 68.
Pseudomonadaceae család 68.
1. Pseudomonas genus 68.
P. aeruginosa 68.
P. fluorescens 68.
P. putida 68.
P. alcaligenes 68.
P. cepacia 68.
Legionellaceae család 69.
2. L. pneumophila 69.
X.IX. Apró Gram-negatív aerob, pálcika alakú baktériumok 70.
1. Brucella genus 70.
B. abortus 70.
B. melitensis 70.
B. suis 70.
2. Bordetella genus 70.
ő. pertussis 70.
B. parapertussis 70.
B. bronchiseptica 70.
3. Francisella genus 71.
F. tularensis 71.
X.X. Gram-pozitív spóraképző pálcika alakú baktériumok, Bacillaceae család 72.
1. Bacillus genus 72.
1.1 B. anthracis 72.
1.2 B. cereus 73.
2. Clostridium genus 73.
Gázoedema-gázgangraena clostridiumok 74.
C. perfringens 74.
C. novyi 74.
C. histolyticum 74.
C. septicum 74.
C. tetani és a tetanus 74.
C. botulinum és botulizmus 75.
C. difficile és a pseudomembranosus colitis (PMC és AAC) 75.
X.XI. Gram-pozitív spóra nélküli, szabályos pálca alakú baktériumok
1. Listeria genus 77.
L. monocytogenes 77.
2. Erysipelothrix genus 77.
E. rhusiopathiae 77.
X.XII. Gram-pozitív, nem spóraképző, szabálytalan bunkós végű pálcák
1. Corynebacterium genus 79.
C diphtheriae 79.
C. ulcerans 80.
C pyogenes var. hominis 80.
C. xerosis 80.
C. pseudodiphtheriticum 80.
2. Actinomyces genus 80.
A. israeli 80.
A. naeslundii 80.
A. viscosus 80.
A. odontolyticus 80.
3. Nocardia genus 80.
N. asteroides 80.
X.XIII. Mycobacteriaceae család 82.
1. Mycobacterium genus 82.
M. tuberculosis 82.
M. bovis 82.
M. avium-intracellulare 82.
M. africanum 82.
M. kansasii 82.
M. scrofulaceum 82.
M. leprae 83.
X.XIV. Rickettsiaceae család 84.
- Rickettsia genus 84.
R. prowazeki 84.
R. typhi 84.
R. rickettsii 84.
R. sibirica 84
R. conorii 84.
R. australis 84.
R. akari 84.
R. tsutsugamushi 84.
- Coxiella genus 84.
C. burnetii 84.
- Rochalimea genus 84.
R. quintana 84.
- Erlichia genus 85.
E. sennetsu 85.
- Bartonella genus 85.
B. bacilliformis 85.
X.XV. Chlamydiaceae család 86.
- Chlamydia genus 86.
C. trachomatis 86.
C. psittacii 86.
C. pneumoniae 86.
X.XVI. Mycoplasmataceae család 87.
- Mycoplasma genus 87.
M. pneumoniae 87.
M. hominis 87.
- Ureaplasma genus 87.
U. urealyticum 87.
X.XVII. Spirochaetaceae család 88.
1. Treponema genus 88.
T. pallidum 88.
T. pertenue 88.
T. carateum 88.
2. Borrelia genus 89.
B. recurrentis 89.
B. hermsii 89.
B. carteri 89.
B. burgdorferi 90
3. Leptospira genus 90
L. interrogans 90
X.XVIII. Gram-negatív anaerob, pálca alakú baktériumok 92.
Bacteroidaceae család 92.
- Bacteroides 92.
- Prevotella 92.
- Fusobacterium 92.
Leggyakoribb kórokozók és az általuk okozott fertőzések 92.
ÁLTALÁNOS VIROLÓGIA
A vírusok általános jellemzése 96.
1. A virion szerkezete 96.
2. A vírusok rendszerezése 97.
A vírusok elnevezése 97.
3. A vírusok szaporodása 97.
4. A vírusok pathogen hatása 98.
5. A vírusfertőzések csoportosítása 99.
6. A vírus immunitás 99.
7. A vírusok ellenállása a környezetben 100.
8. A vírusbetegségek kemoterápiája 100.
9. A vírusbetegségek profilaxisa 101.
Vírusbetegségek diagnosztikája 101.
RÉSZLETES VIROLÓGIA 103.
DNS-tartalmú vírusok 103.
1.. Adenovírus genus 103.
2. Hepadnavírus genus 104.
Hepatitis B vírus (HBV) 104.
3. Herpesvírus genus 105.
Herpes simplex (HSV) 105.
4. Varicella-Zoster vírus (VZV) 105.
5. Cytomegalovírus (CMV) 106.
6. Epstein-Barr vírus (EBV) 107.
7. Human herpesvírus 6 (HHV-6) 107.
8. Papovavírus 107.
Papillomavírus (HPV) 107.
Polyomavírus 107.
9. Parvovírus 107.
10. Poxvírus 108.
RNS-tartalmú vírus családok
1. Arenavírus 109.
Lymphocitás choriomeningitis vírus (LCM) 109.
Lassavírus 109.
Junin vírus 109.
2. Bunyaviridae család 109.
3. Calicivírus genus 109.
Hepatitis E vírus (HEV) 109.
Norwalk vírus 109.
4. Coronavírus genus 110.
5. Filovírus genus 110.
6. Flavivírus genus 110.
Sárgaláz vírus 110.
Kullancs encephalitis vírus 110.
7. Hepatitis C vírus (HCV) 110.
8. Orthomyxovírus genus 111.
9. Influenzavírus A, B, C 111.
10. Paramyxovírus 112.
11. Mumpsvírus 112.
12. Morbillivírus 112.
13. Respiratory syncytial vírus (RSV) 113.
Picornaviridae
1. Enterovírus 114.
2. Poliovírus 114.
3. Coxackievírus A és B 115.
4. Echovírus 115.
5. Hepatovírus (HAV) 116.
6. Rhinovírus 116.
7. Cardiovírus 116.
8. Reoviridae család 116.
Reovírus 117.
Rotavírus 117.
Retroviridae
1. Retrovírus genus 118.
2. Humán immundeficiencia vírus (HIV) 118.
Opportunista fertőzések és AIDS 119.
Az AIDS 119.
Az AIDS kemoterápiája 119.
Az AIDS megelőzése 119.
Rhabdovírus 120.
Lyssavírus (Rabies vírus) 120.
1. Togavírus 120.
Rubivírus 121.
Rubeolavírus--121.
2. Hepatitis D vírus (HDV) 121.
3. Lassú vírusfertőzések 121.
Nem konvencionális lassú vírusfertőzések 121.
Creutzfeld-Jacob kór 122.
Kuru 122.
Prion 122.
Subacut sclerotizáló panencephalitis (SSPE) 122.
Progresszív multifocalis leukoencephalopathia (PML) 122.
Sclerosis multiplex (SM) 122.
Guillain-Barré syndroma 122.
Bacteriophagok 122.
ÁLTALÁNOS MYCOLÓGIA
1. Mycológiai alapfogalmak 124.
Alaki tulajdonságok 124.
2. A gombák anyagcseréje 124.
3. A gombák szaporodása 125.
A gombák rendszerezése és elnevezése 125.
4. A gombás betegségek osztályozása 125.
5. A kórokozó gombák virulencia faktorai 125.
6. A gazdaszervezet nem fajlagos és fajlagos védekezése 126.
7. A mycosisok laboratóriumi diagnózisa 126.
A mycosisok terápiája 127.
RÉSZLETES MYCOLÓGIA
1. Dermatomycosisok és dermatophytonok 128.
Epidermophyton 128.
2. Dermatomycosisok csoportosítása 128.
3. Dermatomycosisok kezelése 128.
4. Subcutan (mély) mycosisok és kórokozóik 129.
5. A stratum corneum mycosisa 129.
A tinea versicolor és Malassezia furfur 129.
Systémás mycosisok
1. Coccidioides immitis 130.
2. Histoplasma capsulatum 130.
3. Candida albicans 130.
4. Cryptococcus neoformans 131.
5. Aspergillus fumigatus 132.
Aspergillus flavus 132.
Aspergillus niger 132.
6. Pneumocystis carinii 132.
KLINIKAI PARAZITOLÓGIA
1. A klinikai parazitológia felosztása 134.
- Protozoológia 134.
- Helminthológia 134.
- Entomológia 134.
2. A parazitológia jelentősége 134.
3. A paraziták okozta betegségek terjedése és járványtana 134.
- A fertőzés forrása 134.
4. A parazitás betegségek pathogenezise 135.
5. Immunitás, rezistencia és allergia parazitás betegségekben 135.
6. A parazitás betegségek laboratóriumi diagnózisa 135.
7. A parazitozisok gyógyítása 135.
8. A parazitozisok megelőzése 136.
PROTOZOOLÓGIA
1. A protozoonok jellemzése 137.
2. A protozoonok osztályozása 137.
3. A bélben és testüregben élősködő protozoonok 137.
- Entamoeba histolytica 137.
- Amőbás dysenteria 137.
4. Giardia lamblia 139.
5. Cryptosporidium parvum 141.
6. Trichomonas vaginalis 141.
7. A szövetekben és a vérben élősködő protozoonok 142.
8. Toxoplasma gondii 142.
9. A malária és a Plasmodium genus 144.
- P. vivax, P. ovale, P. falciparum, P. malariae 145.
KLINIKAI HELMINTHOLÓGIA 150.
1. A férgek általános jellemzése 150.
2. A laposférgek (Plathelminthes) 150.
3. Fonálférgek (Nemathelminthes) 150.
Bélben élősködő férgek (Nematodák) 152.
1. Enterobius vermicularis 152.
2. Ascaris lumbricoides 153.
3. Trichuris trichiura 154.
4. Strongyloides stercoralis 155.
5. Trichinella spiralis 155
Laposférgek (Plathelminthes) 158.
Mételyférgek (Trematoda) 158.
1. Fasciola hepatica 158.
2. Szalag vagy galandférgek (Cestoidea) 158.
Taenia saginata 159.
Taenia solium 160.
Echinococcus granulosus 161.
KLINIKAI (OROVSI) ENTOMOLÓGIA
Pediculus humanus vestimenti 163.
Pediculus humanus capitis 163.
Phthirus pubis 163.
Sarcoptes scabiei 163.

Dr. Vörös Sándor

Dr. Vörös Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Vörös Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem