I. kötet | |
A sejtmembrán és az ingerületi folyamat | |
A sejtmembrán transport-folyamatai | 14 |
A sejtmembrán struktúrája | 14 |
A transport-folyamatokban szerepet játszó fizikai-kémiai tényezők | 15 |
A különböző típusú transport-folyamatok jellemzése | 18 |
A nyugalmi potenciál és az elektrokémiai potenciál | 21 |
A sejtmembránon keresztül megvalósuló iontransport-folyamatok | 24 |
Az ingerkületi folyamat és az akciós potenciál | 28 |
Inger és ingerület | 28 |
Az akciós potenciál | 39 |
Az akciós potenciál létrejöttének mechanizmusa | 32 |
Az akciós potenciál tovaterjedésének mechanizmusa | 35 |
Az inger és az ingerületi folyamat összefüggése | 37 |
Az ingerlés technikája | 37 |
Küszöballatti ingerek hatása | 38 |
Küszöbfeletti ingerek hatása | 40 |
Többsejtes struktúrák ingerlékenysége | 42 |
A vér és a belső környezet | |
A szervezet "folyadékterei" és a vértérfogat | 48 |
Az egyes folyadékterek meghatározásának lehetőségei | 48 |
A szervezet víztartalmának (ún. összvíztér) | 48 |
Az extracellularis tér | 49 |
A vér általános tulajdonságai | 51 |
A vértérfogat | 52 |
A testnedvek kémiai összetétele | 57 |
A plazma kémiai összetétele | 57 |
Az insterstitialis folyadék és a nyirok összetétele | 59 |
Az intracellularis folyadék összetétele | 62 |
A vízterek ozmoalitásának és térfogatának változásai | 63 |
A plazmafehérjék | 65 |
A plazma organikus összetevői | 65 |
A plazmafehérjék frakcionálása | 66 |
A plazmafehérjék funkcionális jelentősége | 68 |
A plazmafehérjék kóros körülmények között | 70 |
A vörösvérsejtek és a haemoglobin | 71 |
A vörösvérsejtek tulajdonságai | 71 |
A vörösvérsejtek-képzés (erythropoesis) tényezői | 74 |
A haemoglobin | 78 |
A vasforgalom | 83 |
Az emberi vércsoportok | 85 |
Az AB0-vércsoportok | 85 |
A Rhesus-faktor és egyéb vércsoportok | 87 |
A transfusióval kapcsolatos vércsoport-meghatározás | 88 |
A fehérvérsejtek és a szervezet védekező mechanizmusai | 90 |
A fehérvérsejtekről általában | 90 |
A granulocyták | 90 |
A monocyták és a makrophag rendszer | 92 |
Immunbiológiai alapfogalmak. A lymphocyták funkciója | 93 |
Véralvadás és vérzéscsillapítás | 98 |
A fiziológiás haemostasis tényezői | 98 |
A véralvadás főfázisa | 98 |
A véralvadás előfázisa | 103 |
A véralvadás utófázisa | 104 |
A véralvadás gátló tényezők | 105 |
A fibrinolytikus hatások | 105 |
A szív és a keringés élettana | |
A szívműködés általános törvényszerűségei | 108 |
A szívizom struktúrája | 108 |
A szívizom ingerképzése | 110 |
A szívizom ingerületvezetése | 113 |
A szívizom ingerlékenysége | 114 |
A szívizom contractilitása | 116 |
Idegei hatások befolyása a szívműködésre | 118 |
Az elektrokardiogramm (EKG) | 120 |
Az ingerképzés és az ingerületvezetés zavarai | 124 |
A szívciklus | 127 |
A szívciklussal kapcsolatos nyomás- és térfogatváltozások | 127 |
A kamratelődés mechanizmusa | 132 |
A ballisztakardiográfia (BKG) | 134 |
A szívhangok | 134 |
A perctérfogat. A szívműködés szabályozása | 136 |
A perctérfogat: meghatározás, normálértékek | 136 |
A Starling-mechanizmus szerepe a perctérfogat szabályozásában | 138 |
A perctérfogat szabályozása | 141 |
A szívműködés energetikája | 144 |
A cardialis decompensatio | 146 |
A vérkeringés általános törvényszerűségei | 148 |
Az érrendszer felépítése és térfogata | 148 |
A haemodynamika tanulmányozásának módszerei | 149 |
A véráramlás energetikája | 151 |
A véráramlás és a vér viszkozitása | 155 |
Az erek rugalmasságának befolyása a véráramlásra | 157 |
A nagyvérkör egyes érszakaszainak jellegzetességei | 162 |
Az arteriás nyomás és az azt meghatározó tényezők | 162 |
Az arteriás vérnyomás normálértéke és annak ingadozása | 167 |
Az arteriás pulzus | 169 |
A capillaris-keringés jellegzetességei | 171 |
A nyirokkeringés jellegzetességei | 176 |
Az arterio-venosus anastomosisok (AVA) | 177 |
A venás keringés jellegzetességei | 177 |
A vasomotor-reguláció efferens tényezői | 180 |
Az érizomzat basalis (myogen) tónusa | 180 |
A vasoconstictor-mechanizmusok | 181 |
A vasodilator-mechanizmusok | 185 |
A perctérfogat és az oxygen-fogyasztás megoszlása | 188 |
A keringés reflex-szabályozása | 192 |
A bulbaris cardiovascularis központok és azok efferentációja | 192 |
A carotis sinus- és az aorta-reflex | 196 |
A glomus caroticumból és a glomus aorticumból kiinduló reflexek | 201 |
A keringés alacsony nyomású rendszeréből kiinduló reflexek | 202 |
A keringési rendszeren kívüli receptorokból kiinduló reflexek | 203 |
A vérgáztenziók közvetlen hatása a cardiovascularis központokra | 203 |
Egyéb idegi központok hatása a cardiovascularis reflexekre | 204 |
A kisvérköri keringés | 206 |
Nyomás és ellenállás a kisvérkörben | 206 |
A pulmonalis keringés regulációja | 208 |
A kisvérkör funkcionális jelentősége | 210 |
Az egyes szervek keringésének szabályozása | 211 |
A coronaria-keringés | 211 |
Az izomkeringés | 214 |
A vesekeringés | 216 |
A máj (spalanchikus-terület) keringése | 217 |
A bőr keringése | 219 |
Az agy keringése | 220 |
A keringés alkalmazkodásának néhány példája | 222 |
A légzés élettana | |
A légzés mechanikája | 226 |
A felső légutak szerepe | 226 |
A légzőszervek struktúrája | 226 |
A légzőmozgások | 227 |
A légzéssel kapcsolatos nyomásváltozások | 230 |
A légzéssel kapcsolatos térfogatváltozások | 232 |
A légzési ellenállás és a légzési munka | 235 |
A mesterséges légzés | 237 |
A légzési gázcsere | 240 |
Az alveolaris ventilatio | 240 |
Gázcsere a tüdőben és a szövetekben | 242 |
A "vérgázok" szállítása | 244 |
A vér oxygen-szállítása | 247 |
A vér nitrogén-szállítása | 250 |
A légzés központi szabályozása | 252 |
A légzésszabályozás efferens tényezői | 252 |
A légzőközpontok | 253 |
A tüdőből kiinduló légzésszabályozó reflexek | 256 |
Egyéb légzéssabályozó reflexek | 257 |
A védő (protektív) reflexek | 258 |
Felsőbb agyi központok szerepe a légzésszabályozásban | 259 |
A légzés kémiai szabályozása | 260 |
A széndioxid szerepe a légzésszabályozásban | 261 |
Az oxygen szerepe a légzésszabályozásban | 264 |
Az oxygen-hiánnyal járó állapotok | 267 |
Az oxygen túladagolásának hatása | 270 |
A légzés alkalmazkodása izommunkában | 271 |
A veseműködés. A belső környezet szabályozása | |
A vese véráramlása és a glomerulus-filtráció | 271 |
Bevezetés | 271 |
Az emlővese struktúrája | 271 |
A veseműködés vizsgálatának néhány módszere | 277 |
A vese véráramlása | 279 |
A glomerulus-filtráció | 280 |
A veseerek ellenállása | 283 |
A vese-haemodynamika regulációja | 284 |
A vese oxygen-fogyasztása | 287 |
A vese "endokrin" működése | 288 |
A tubularis transport-folyamatok | 292 |
A tubularis folyamatok tanulmányozásának módszerei | 292 |
A tubularis elektrolyt- és víz-reabsorptio | 295 |
Az aktív tubularis reabsorptióval járó transport-folyamatok | 298 |
A passív tubularis rediffusióval járó transport-folyamatok | 301 |
Az aktív tubularis secretióval járó transport-folyamatok | 302 |
A vízforgalom regulációja | 304 |
A vízleadása és a vízfelvétel egyensúlya | 304 |
Az osmoregulatio alapvonalai | 305 |
A koncentrálási folyamat mechanizmusa | 308 |
A hígítási folyamat mechanizmusa | 312 |
Az osmtikus diuresis | 313 |
Az isosmosis neuro-hormonalis regulációja | 314 |
A vízfelvétel szabályozása | 316 |
Az elektrolyt-forgalom és a testnedvek térfogatának regulációja | 318 |
A natrium-forgalom | 318 |
A Na+-ürítés szabályozása | 319 |
A volumen-regulációs folyamatok | 321 |
A kalium-forgalom | 325 |
A sav-bázis egyensúly regulációja | 328 |
Alapfogalmak | 328 |
A plazma pufferrendszerei | 329 |
Az intracellularis pufferrendszerek | 331 |
A tüdő szerepe a pH-regulációban | 332 |
A vese szerepe a pH-regulációban | 332 |
Acidosis, alkalosis | 335 |
A vizeletürítés mechanizmusa | 338 |
A felső húgyutak működése | 338 |
A húgyhólyag telődése | 338 |
A vizelés folyamata | 340 |
A tápanyagok sorsa a szervezetben (Emésztés; felszívódás; anyag- és energiaforgalom; táplálkozás) | |
Szájemésztés; rágás; nyelés | 346 |
A nyálelválasztás | 346 |
A nyálelválasztás szabályozása | 348 |
A rágás | 351 |
A nyelés | 352 |
A gyomor működése | 357 |
A gyomornedv-elválasztás | 357 |
A gyomornedv anorgatikus összetevői | 356 |
A gyomor szerepe az emésztésben és egyéb életfolyamatokban | 352 |
A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 363 |
A gyomor motoros aktiválása | 366 |
Bélemésztés; székletképződés; felszívódás | 372 |
A pancreas szerepe az emésztésben | 372 |
Az epe kiválasztása és szerepe az emésztésben | 376 |
A vékonybélnedv szerepe az emésztésben | 380 |
A vékonybél mozgásai | 383 |
A vastagbél szerepe; székletképződés; székelés | 386 |
A tápanyagok felszívódása | 390 |
A tápanyagok transportja, lebontása, raktározása és átalakítása | 396 |
A szénhidrátok sorsa a szervezetben | 396 |
A lipidek sorsa a szervezetben | 401 |
Az aminosavak sorsa a szervezetben | 407 |
A nucleinsavak sorsa a szervezetben | 410 |
A májműködés összefoglaló értékelése | 410 |
A zsírszövet működésének összefoglaló értékelése | 414 |
Az energiaforgalom (ún. anyagcsere) | 415 |
A szöveti oxydatio mechanizmusa | 415 |
Az energiatermelő folyamatok | 418 |
A szervezet energiaforgalmának meghatározása | 421 |
Az alapanyagcsere | 427 |
Az alapanyagcserét befolyásoló tényezők | 429 |
Az izomműködés energetikai szempontjai | 432 |
Az izommunka energiaszükséglete | 432 |
Az anaerob munkavégzés lehetőségei | 434 |
A teljesítmény és az energiaszükséglet viszonya | 437 |
Az izommunka "tüzelőanyaga" | 438 |
A szervezet alkalmazkodása izommunkához | 439 |
A hőforgalom és a hőszabályozás | 441 |
Az ember testhőmérséklete | 441 |
A hőtermelés folyamatai: az ún. kémiai hőszabályozás | 443 |
A hőleadás folyamatai: az ún fizikai hőszabályozás | 445 |
A központi hőszabályozás | 450 |
Hypothermia, hyperthermia, láz | 454 |
A táplálkozás | 455 |
Az ember kalóriaszükséglete | 455 |
A fehérjeszükséglet | 458 |
A zsírszükséglet | 462 |
A szénhidrátszükséglet | 463 |
Az energiaforgalom szabályozása | 464 |
Az ember vitaminszükséglete | 469 |
A vitaminokról általában | 469 |
A-vitamin | 471 |
D-vitamin | 472 |
Az egyéb, zsírban, oldódó vitaminok | 476 |
B1-vitamin: thiamin | 477 |
B2-vitamin-komplexum | 479 |
C-vitamin | 481 |
II. kötet | |
A neuroendokrin rendszer élettana | |
Az endokrin rendszer általános jellemzése. Az adenohypophysis működése | 492 |
Bevezetés az endokrinológiába | 492 |
Az adenophyphysis szerkezete és működésénak általános jellemzése | 495 |
A növekedési hormon (STH) | 498 |
Az adenophypophysis egyéb hormonjai | 502 |
Az adenophypophysis secretiójának szabályozása | 504 |
Az adenophypophysis hypofunctiója, ill. hyperfunktiója emberben | 507 |
A neuropophysis működése | 510 |
A neurophypophyis szerkezete és működésének általános jellemzése | 510 |
A vasopressin | 511 |
Az oxytocin | 513 |
A neurophypophysis-hormonok secretiójának mechanizmusa | 515 |
A mellékvesevelő működése | 535 |
A mellékvesekéreg szerkezete és működésének általános jellemzése | 517 |
A mellékvesekéreg-hormonok | 518 |
A corticosteroidok hatása az elektrolyt- és vízforgalomra | 524 |
A corticosteroidok egyéb hatásai | 527 |
A corticosteroidok hypofunctiója emberben | 532 |
A mellékvesekéreg hyperfunctója emberben | 533 |
A mellékvesevelő működése | 535 |
A mellékvesevelő szerkezete és működésének általános jellemzése | 535 |
A mellékvesevelő-hormonok | 535 |
A mellékvesevelő-hormonok hatása | 537 |
A catecholaminok hatásmechanizmusa | 540 |
A catecholaminok secretiójának regulációja | 541 |
A pajzsmirigy működése | 544 |
A pajzsmirigy szerkezete és működésének általános jellemzése | 544 |
A pajzsmirigy-hormonok biosynthesise és a jódforgalom | 547 |
A pajzsmirigy-hormonok secretiója | 549 |
A pajzsimirigy-hormonok fiziológiás hatása | 551 |
A pajzsmirigy hormon-secretiójának szabályozása | 553 |
Különböző tényezők hatása a pajzsmirigyműködésre | 555 |
A pajzsmirigy hypofunctiója, ill. hyperfunctiója emberben | 556 |
A mellékpajzsmirigy működése | 559 |
A mellékpajzsmirigy szerkezete és működésének általános jellemzése | 559 |
A calcium- és a phosphat-forgalom | 560 |
A mellékpajzsmirigy-hormonok | 563 |
A mellékpajzsmirigy hormon-secretiójának szabályozása | 565 |
A mellékpajzsmirigy hypo-, ill. hyperfunctiója emberben | 567 |
A pancreas endokrin működése | 568 |
A szigetszövet szerkezete és hiánytüneteinek általános jellemzése | 568 |
A szigetszövet hormonjai | 571 |
A vércukorszint szabályozása | 574 |
Az intermediaer anyagcsere neurohormonalis szabályozásának integrációja | 578 |
A diabetes mellitus emberben | 579 |
A női nemi működés neuroendokrin szabályozása | 581 |
A női (nőstény) sexualis folyamatok ciklusa | 581 |
Az oestrogen-hormonok | 586 |
A corpus luteum szerepe | 590 |
Az ovarium-működés szabályozása | 592 |
A terhességgel kapcsolatos hormonális tényezők | 591 |
Az emlőmirigy fejlődése és a tejelválasztás | 599 |
A férfi nemi működés neuroendokrin szabályozása | 601 |
A here szerkezete és működésének általános jellemzése | 601 |
Az androgen-hormonok | 604 |
A here működésének szabályozása | 607 |
A copulatio (coitus, közösülés) mechanizmusa | 609 |
A sexualis magatartás szabályozása | 611 |
Az alapvető idegrendszeri folyamatok és az izomműködés élettana | |
Az idegrost működése | 616 |
A neuron szerkezete és működésének általános jellemzése | 616 |
Az idegrost ingerületvezetése | 618 |
Az idegrostok osztályozása | 622 |
A synapsis működése | 625 |
A synapsis szerkezete és működésének általános jellemzése | 625 |
A perifériás synapsisok működése | 628 |
A centrális synapsisok működése | 631 |
A receptorok működése | 636 |
A receptrorok struktúrája és működésének általános jellemzése | 636 |
A receptor-potenciál | 638 |
A receptor ingerületleadásának törvényszerűségei | 641 |
Az izomműködés élettana | 644 |
Az izom szerkezete és a contractiós folyamat általános jellemzése | 644 |
Az izomműködés mechanikai szempontjai | 648 |
Az izomműködés elektromos szempontjai | 652 |
Az izomműködés energetikai szempontjai | 654 |
A simaizom és a szívizom működése | 655 |
Az izomműködés szabályozása | 658 |
A neuromuscularis ingerületátvitel | 658 |
A vázizomzat működésének szabályozása az intakt szervezetben | 661 |
A simaizomzat működésének szabályozása | 662 |
A központi idegrendszer élettana | |
A gerincvelő működése | 666 |
Az agy folyadékterei. A liquor cerebrospinalis | 666 |
A gerincvelő szerkezete és működésének általános jellemzése | 670 |
A proprioceptív reflexek | 675 |
Az exteroceptív reflexek | 680 |
A gerincvelő integratiós működése | 683 |
A gerincvelő-átmetszés következményei | 685 |
A testtartás reflex-szabályozása | 689 |
A központi idegrendszer különböző szinteken történő átmetszésének hatása a testtartási reflexekre | 689 |
Az agytörzsi struktúrák szerepe az izomtónus szabályozásában | 691 |
A vestibularis apparatus működése | 693 |
A testtartási (posturalis) reflexek | 697 |
A vegetatív idegrendszer működése | 702 |
A vegetatív idegrendszer szerkezete és működésének általános jellemzése | 702 |
Az egyes szervek vegetatív beidegzése | 7054 |
A vegetatív idegek "kémiai mediátor" anyagai | 707 |
A vegetatív reflexek | 711 |
A vegetatív reflexek gerincagyi és agytörzsi integratiója | 714 |
A hypothalamus működése | 715 |
Az agykéreg szerepe a vegetatív integratióban | 718 |
A központi idegrendszer motoros működése | 719 |
Az agykéreg szerkezete | 719 |
Az agykéreg motoros területei | 721 |
A motoros kéreg projekciós pályarendszerei | 725 |
A motoros rendszer különböző szintű laesióinak hatása a mozgási folyamatokra | 727 |
A basalis ganglionok szerepe a mozgás szabályozásában | 730 |
A kisagy működése | 732 |
A központi idegrendszer sensoros működése | 739 |
A központi idegrendszer sensoros működése | 739 |
A bőr-receptorok működése | 742 |
Az interoreceptorok működése | 747 |
A fájdalomérző receptorok működése | 750 |
A gerincvelő és az agytörzs somatosensoros rendszerei | 753 |
A thalamocorticalis somatosensoros rendszer | 758 |
A thalamocorticalis rendszerek szerepe az érzékelésben | 763 |
A látás élettana | 765 |
A szem stuktúrája, nedvkeringés és védőberendezései | 765 |
A szem optikai rendszere | 769 |
A fényérzékelés elemi folyamatai | 775 |
A retina és a n. opticus elektrofiziológiai jellemzése | 783 |
A színlátás | 785 |
A tárgylátás alapjai: a látásélesség | 798 |
A látótér | 791 |
A központi látópályák | 796 |
A látókéreg működése | 799 |
A hallás, az ízérzés és a szagérzés élettana | 802 |
A hangérzet pszichofizikai jellemzői | 802 |
A külsőfül és a középfül működése | 807 |
A hangérzékelés elemi folyamatai | 809 |
A hallópályák | 813 |
A hallókéreg működése | 815 |
A hangképzés és a beszéd | 817 |
Az ízérzés | 819 |
A szagérzés | 822 |
A magatartás szabályozása | 825 |
Az agykéreg elektromos aktivitása | 825 |
Alvás, ébrenlét, figyelem | 830 |
Az ún. associatiós kéregmezők funkcionális jelentősége | 833 |
Az emocionális reakciók fiziológiai alapjai | 836 |
A motivált aktivitások fiziológiai alapjai | 840 |
A tanulás és az emlékezés | 842 |
A feltételes reflex | 842 |
A feltételes reflexekkel kapcsolatos gátlásos folyamatok | 848 |
A "tanulás" egyéb modelljei | 851 |
Az emléknyomtárolás fiziológiai alapjai | 853 |
A "tanult" motoros aktivitás | 857 |
Tárgymutató | 861 |