I. kötet | |
A sejtmembrán és az ingerületi folyamat | |
A sejtmembrán | 14 |
A membránokon keresztül létrejövő anyag-transport mechanizmusa | 14 |
Membránegyensúly és membránpotenciál | 17 |
A sejtmembrán ionpermeabilitása és a nyugalmi potenciál | 19 |
A sejtmembrán transport-folyamatai | 22 |
Az ingerületi folyamat és az akciós potenciál | 26 |
Inger és ingerület | 26 |
Az akciós potenciál | 27 |
Az akciós potenciál létrejöttének mechanizmusa | 30 |
Az inger és az ingerületi folyamat összefüggése | 35 |
Az ingerlés technikája | 35 |
Küszöbalatti ingerek hatása | 36 |
Küszöbfeletti ingerek hatása | 38 |
Az akciós potenciál tovaterjedésének mechanizmusa | 41 |
A vér és a belső környezet | |
A szervezet "folyadékterei" és a vértérfogat | 46 |
Az egyes folyadékterek (vízterek) meghatározásának lehetőségei | 46 |
A szervezet víztartalma | 46 |
Az extracellularis tér | 48 |
A vér általános tulajdonságai | 49 |
A vértérfogat | 51 |
A testnedvek kémiai összetétele | 55 |
A plazma kémiai összetétele | 55 |
Az interstitalis folyadék és a nyirok összetétele | 57 |
Az intracellularis folyadék összetétele | 60 |
A vízterek ozmolalitásának és térfogatának változásai | 61 |
A plazmafehérjék | 65 |
A plazma organikus összetevői | 65 |
A plazmafehérjék frakcionálása | 66 |
A plazmafehérjék funkcionális jelentősége | 68 |
A plazmafehérjék mint ellenanyagok | 70 |
A plazmafehérjék kóros körülmének között | 71 |
A vörösvérsejtek és a haemoglobin | 72 |
A vörösvérsejtek tulajdonságai | 72 |
A haemoglobin | 75 |
A vasforgalom | 78 |
A vörösvérsejtképzés tényezői | 80 |
A vörösvérsejtek élettartama és pusztulása | 82 |
Az emberi vércsoportok | 85 |
Az ABO-vércsoportok | 85 |
A Rhesus-faktor és egyéb vércsoportok | 87 |
A transfusióval kapcsolatos vércsoport-meghatározás | 88 |
A fehérvérsejtek. A lép, a thymus és a RES funkciója | 90 |
A fehérvérsejtekről általában | 90 |
A granulocyták | 90 |
A lymphocyták | 92 |
A nyirokcsomók és a nyirokszövet | 93 |
A lép | 93 |
A thymus | 93 |
A reticuloendothelialis rendszer | 94 |
Véralvadás és vérzéscsillapodás | 95 |
A thrombocyták szerepe a haemostasisban | 95 |
A véalvadás főfázisa | 96 |
A véralvadás előfázisa | 99 |
A véralvadás utófázisa | 100 |
A véralvadást gátló tényezők | 100 |
A szív és a keringés élettana | |
A szívműködés általános törvényszerűségei | 104 |
A szívizom struktúrája | 104 |
A szívizom ingerképzése | 105 |
A szívizom ingerületvezetése | 108 |
A szívizom ingerlékenysége | 109 |
A szívizom contractilitása | 111 |
Az ion-milieu befolyása a szívműködésre | 113 |
Idegi hatások befolyása a szívműködésre | 114 |
Az elektrokardiogramm (EKG) | 116 |
Az ingerképzés és az ingerületvezetés zavarai | 121 |
A szívciklus | 124 |
A szívciklussal kapcsolatos nyomás- és térfogatváltozások | 124 |
A kamratelődés mechanizmusa | 129 |
A ballisztokardiográfia (BKG) | 131 |
A szívhangok | 131 |
A perctérfogat. A szívműködés szabályozása | 133 |
A perctérfogat: meghatározás, normálértékek | 133 |
A Starling mechanizmus szerepe a perctérfogat szabályozásában | 135 |
A perctérfogat fokozódásának mechanizmusa izommunkában | 139 |
A szívműködés energetikája | 141 |
A cardialis decompensatio | 144 |
A vérkeringés általános törvényszerűségei | 146 |
Az érrendszer felépítése és térfogata | 146 |
A haemodynamika tanulmányozásának módszerei | 148 |
A véráramlás energetikája | 149 |
A véráramlás és a vér viszkozitása | 154 |
Az erek rugalmasságának befolyása a véráramlásra | 156 |
A nagyvérkör egyes érszakaszainak jellegzetességei | 161 |
Az arteriás nyomás és az azt meghatározó tényezők | 161 |
Az arteriás vérnyomás normálértéke és annak ingadozása | 166 |
Az arteriás pulzus | 168 |
A capillaris-keringés jellegzetességei | 171 |
A nyirokkeringés jellegzetességei | 175 |
Az arterio-venosus anastomosisok (AVA) | 176 |
A venás keringés jellegzetességei | 177 |
A vasomotor-reguláció efferens tényezői | 180 |
Az érizomzat basalis tónusa | 180 |
A vasoconstrictor-mechanizmusok | 181 |
A vasodilatator-mechanizmusok | 185 |
A perctérfogat és az oxygen-fogyasztás megoszlása | 188 |
A keringés reflex-szabályozása | 192 |
A bulbaris cardiovascularis központok és azok efferentációja | 192 |
A carotis sinus- és az aorta-reflex | 196 |
A glomus caroticumból és a glomus aorticumból kiinduló reflexek | 201 |
A szívből, a nagy venákból és a tüdőből kiinduló reflexek | 202 |
A keringési rendszeren kívüli receptorokból kiinduló reflexek | 203 |
A vérgáztenziók közvetlen hatása a cardiovascularis központokra | 203 |
Egyéb idegi központok hatása a cardiovascularis reflexekre | 204 |
A kisvérköri keringés | 206 |
Nyomás és ellenállás a kisvérkörben | 206 |
A pulmonalis keringés regulaciója | 208 |
A kisvérkör funkcionális jelentősége | 209 |
Az egyes szervek keringésének szabályozása | 211 |
A coronaria-keringés | 211 |
Az izomkeringés | 213 |
A vesekeringés | 216 |
A máj keringése | 217 |
A bőr keringése | 218 |
Az agy keringése | 220 |
A keringés alkalmazkodásának néhány példája | 232 |
A légzés élettana | |
A légzés mechanikája | 226 |
A felső légutak szerepe | 226 |
A légzőszervek struktúrája | 226 |
A légzőmozgások | 227 |
A légzéssel kapcsolatos nyonmásváltozások | 230 |
A légzéssel kapcsolatos térfogatváltozások | 232 |
A légzési ellenállás és a légzési munka | 234 |
A mesterséges légzés | 237 |
A légzési gázcsere | 239 |
Az alveolaris ventilatio | 239 |
Gázcsere a tüdőben és a szövetekben | 241 |
A "vérgázok" szállítása | 243 |
A vér oxygen-szállítása | 243 |
A vér széndioxid-szállítása | 245 |
A vér nitrogen-szállítása | 249 |
A légzés központi szabályozása | 250 |
A légzésszabályozás efferens tényezői | 250 |
A légzőközpontok | 251 |
A tüdőből kiinduló légzésszabályozó reflexek | 254 |
Egyéb légzésszabályozó reflexek | 256 |
A védő (protektív) reflexek | 257 |
Felsőbb agyi központok szerepe a légzésszabályozásban | 258 |
A légzés kémiai szabályozása | 259 |
A széndioxid szerepe a légzésszabályozásban | 259 |
Az oxygen szerepe a légzésszabályozásban | 259 |
Az oxygen-hiánnyal járó állapotok | 266 |
Az oxygen túladagolásának hatása | 269 |
A légzés alkalmazkodása izommunkában | 270 |
A veseműködés. A belső környezet szabályozása | |
A vese véráramlása és a glomerulus-filtráció | 274 |
Bevezetés | 274 |
Az emlősvese struktúrája | 274 |
A veseműködés vizsgálatának néhány módszere | 277 |
A vese véráramlása | 278 |
A glomerulus-filtráció | 280 |
A veseerek ellenállása és az intrarenalis nyomásgrádiens | 283 |
A vese-haemodynamika regulációja | 284 |
A vese oxygen-fogyasztása | 287 |
A vese "endokrin" működése | 287 |
A tubularis transport-folyamatok | 290 |
A tubularis folyamatok tanulmányozásának módszerei | 290 |
A tubularis glucose-reabsorptio | 292 |
A tubularis fehérje-reabsorptio | 294 |
Az urea-ürítés mechanizmusa | 294 |
A tubularis secretio | 295 |
A vízforgalom regulációja | 298 |
A vízfelvétel és víleadás egyensúlya | 298 |
Az osmoregulatio alapvonalai | 299 |
A koncentrálási folyamat mechanizmusa | 301 |
A hígítási folyamat mechanizmusa | 304 |
Az osmotikus diuresis | 306 |
Az isosmosis neuro-hormonalis reguláciája | 307 |
A vízfelvétel szabályozása | 310 |
Az elektrolyt-fogalom és a testnedvek térfogatának regulációja | 312 |
A natrium-forgalom | 312 |
A natrium-ürítés mechanizmusa | 313 |
A Na + -ürítés és az extracellularis volumen regulációja | 316 |
A kalium-forgalom | 318 |
A sav-bázis egyensúly regulációja | 320 |
Alapfogalmak | 320 |
A plazma pufferrendszerei | 321 |
Az intracellularis pufferrendszerek | 323 |
A tüdő szerepe a pH-regulációban | 324 |
A vese szerepe a pH-regulációban | 324 |
Acidosis, alkalosis | 327 |
A vizeletürítés mechanizmusa | 330 |
A felső húgyutak működése | 330 |
A húgyhólyag telődése | 330 |
A vizelés folyamata | 332 |
A tápanyagok sorsa a szervezetben (Emésztés; felszívódás; anyag- és energiaforgalom; táplálkozás) | |
Szájemésztés; rágás; nyelés | 336 |
A nyálelválasztás | 336 |
A nyálelválasztás szabályozása | 338 |
A rágás | 341 |
A nyelés | 342 |
A gyomor működése | 348 |
A gyomornedv-elválasztás | 348 |
A gyomornedv anorganikus összetevői | 350 |
A gyomor szerepe az emésztésben és egyéb életfolyamatokban | 353 |
A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 354 |
A gyomor motoros aktivitása | 357 |
Bélemésztés; székletképződés; felszívódás | 363 |
A pancreas szerepe az emésztésben | 363 |
Az epe kiválasztása és szerepe az emésztésben | 367 |
A vékonybélnedv szerepe az emésztésben | 371 |
A vékonybél mozgásai | 374 |
A vastagbél szerepe; székletképződés; székelés | 377 |
A tápanyagok felszívódása | 381 |
A tápanyagok transportja, lebontása, raktározása és átalakítása | 387 |
A szénhidrátok sorsa a szervezetben | 387 |
A lipidek sorsa a szervezetben | 392 |
Az aminosavak sorsa a szervezetben | 397 |
A nucleinsavak sorsa a szervezetben | 401 |
A májműködés összefoglaló értékelése | 401 |
A zsírszövet működésének összefoglaló értékelése | 405 |
Az energiaforgalom (ún. anyagcsere) | 406 |
Az izomműködés energetikai szempontjai | 424 |
Az izommunka energiaszükségéelte | 424 |
A anaerob munkavégzés lehetőségei | 426 |
A teljesítmény és az energiaszükséglet viszonya | 430 |
Az izommunka "tüzelőanyaga" | 431 |
A szervezet alkalmazkodása izommunkához | 432 |
A hőforgalom és a hőszabályozás | 434 |
Az ember testhőmérséklete | 434 |
A hőtermelés folyamatai: az ún. kémiai hőszabályozás | 436 |
A hőleadás folyamatai: az ún. fizikai hőszabályozás | 438 |
A központi hőszabályozás | 442 |
Hypothermia, hyperthermia, láz | 445 |
A táplálkozás | 447 |
Az ember kalóriaszükséglete | 447 |
A fehérjeszükséglet | 450 |
A zsírszükséglet | 454 |
A szénhidrátszükséglet | 455 |
Az energiaforgalom szabályozása | 455 |
Az ember vitaminszükséglete | 460 |
A vitaminokról általában | 460 |
A-vitamin | 461 |
D-vitamin | 463 |
Az egyéb, zsírban oldódó vitaminok | 467 |
B1-vitamin: thiamin | 467 |
B2-vitamin-komplexum | 470 |
C-vitamin | 472 |
II. kötet | |
A neuroendokrin rendszer élettana | |
Az endokrin rendszer általános jellemzése. Az adenohypophysis működése | 484 |
Bevezetés az endokrinológiába | 484 |
Az adenopypophysis szerkezete és működésének általános jellemzése | 487 |
A növekedési hormon (STH) | 490 |
Az adenohypophysis egyéb hormonjai | 494 |
Az adenohypophysis secretiójának szabályozása | 496 |
Az adenopypophysis hypofunctiója, ill. hyperfunctiója emberben | 499 |
A neurohypophysis működése | 500 |
A neurohypophysis szerkezete és működésének általános jellemzője | 500 |
A vasopressin | 501 |
Az oxytocin | 503 |
A neuroypophysis-hormonok secretiójának mechanizmusa | 505 |
A mellékvesekéreg működése | 507 |
A mellékvesekéreg szerkezete és működésének általános jellemzése | 507 |
A mellékvesekéreg-hormonok | 508 |
A corticosteroidok hatása az elektrolyt- és vízforgalomra | 513 |
A corticosteroidok egyéb hatásai | 516 |
A corticosteroidok secretiójának szabályozása | 518 |
A mellékvesekéreg hypofunctiója emberben | 523 |
A mellékvesekéreg hyperfunctiója emberben | 523 |
A mellékvesevelő működése | 526 |
A mellékvesevelő szerkezete és működésének általános jellemzése | 526 |
A mellékvesevelő-hormonok | 526 |
A mellékvesevelő-hormonok hatása | 528 |
A catecholaminok hatásmechanizmusa | 531 |
A catecholaminok secretiójának regulációja | 532 |
A pajzsmirigy működése | 535 |
A pajzsmirigy szerkezete és működésének általádnos jellemzése | 535 |
A pajzsmirigy-hormonok biosynthesise és a jódforgalom | 538 |
A pajzsmirigy-hormonok secretiója | 541 |
A pajzsmirigy-hormonok fiziológiás hatása | 542 |
A pajzsmirigy hormon-secretiójának szabályozása | 544 |
Különböző tényezők hatása a pajzsmirigyműködésre | 547 |
A pajzsmirigy hypofunctiója, ill. hyperfunctiója emberben | 548 |
A mellékpajzsmirigy működése | 550 |
A mellékpajzsmirigy szerkezete és működésének általános jellemzése | 550 |
A calcium- és a phosphat-forgalom | 551 |
A mellékpajzsmirigy-hormonok | 554 |
A mellékpajzsmirigy hormon-secretiójának szabályozása | 556 |
A mellékpajzsmirigy hypo-, ill. hyperfunctiója emberben | 557 |
A pancreas endokrin működése | 559 |
A szigetszövet szerkezete és a hiánytünetek általános jellemzése | 559 |
A szigetszövet hormonjai | 562 |
A vércukorszint szabályozása | 563 |
Az intermediaer anyagcsere neurohormonalis szabályozásának integrációja | 569 |
A diabetes mellitus emberben | 571 |
A női nemi működés neuroendokrin szabályozása | 573 |
A női (nőstény) sexualis folyamatok ciklusa | 573 |
Az oestrogen-hormonok | 578 |
A corpus luteum szerepe | 5810 |
Az ovarium-működés szabályozása | 583 |
A terhességgel kapcsolatos hormonalis tényezők | 587 |
Az emlőmirigy fejlődése és a tejelválasztás | 590 |
A férfi nemi működés neuroendokrin szabályozása | 592 |
A here szerkezete és működésének általános jellemzése | 592 |
Az androgen-hormonok | 595 |
A here működésének szabályozása | 597 |
A copulatio (coitus, közösülés) mechanizmusa | 399 |
A sexualis magatartás szabályodzása | 601 |
Az alapvető idegrendszeri folyamatok és az izomműködés élettana | |
Az idegrost működése | 606 |
A neuron szerkezete és működésének általános jellemzése | 606 |
Az idegrost ingerületvezetése | 608 |
Az idegrostok osztályozása | 613 |
A synapsis működése | 616 |
A synapsis szerkezete és működésének általános jellemzése | 616 |
A perifériás synapsisok működése | 619 |
A centrális synapsisok működése | 622 |
A receptorok működése | 626 |
A receptorok struktúrája és működésük általános jellemzése | 626 |
A receptor-potenciál | 628 |
A receptor ingerületleadásának törvényszerűségei | 631 |
Az izomműködés élettana | 635 |
Az izom szerkezete és a contractiós folyamat általános jellemzése | 635 |
Az izomműködés mechanikai szempontjai | 639 |
Az izomműködés elektromos szempontjai | 643 |
Az izomműködés energetikai szempontjai | 645 |
A símaizom és a szívizom működése | 646 |
Az izomműködés szabályozása | 649 |
A neuromuscularis ingerületátvitel | 649 |
A vázizomzat működésének szabályodzása az intakt szervezetben | 652 |
A símaizomzat működésének szabályozása | 653 |
A központi idegrendszer élettana | |
A gerincvelő működése | 658 |
Az agy folyadékterei. A liquor cerebrospinalis | 658 |
A gerincvelő szerkezete és működésének általános jellemzése | 662 |
A proprioceptív reflexek | 667 |
Az exteroceptív reflexek | 673 |
A gerincvelő integratiós működése | 676 |
A gerincvelő-átmetszés következményei | 678 |
A testtartás reflex-szabályozása | 682 |
A központi idegrendszer különböző szinteken történő átmetszésének hatása a testtartási reflexekre | 682 |
Az agytörzsi struktúrák szerepe az izomtónus szabályozásában | 685 |
A vestibularis apparatus működése | 687 |
A testtartási (postularis) reflexek | 691 |
A vegetatív idegrendszer működése | 695 |
A vegetatív idegrendszer szerkezete és működésének általános jellemzése | 695 |
Az egyes szervek vegetatív beidegzése | 698 |
A vegetatív idegek "kémiai mediátor" anyagai | 701 |
A vegetatív reflexek | 705 |
A vegetatív reflexek gerincagyi és agytörzsi integratiója | 707 |
A hypothalamus működése | 708 |
Az agykéreg szerepe a vegetatív integratióban | 711 |
A központi idegrendszer motoros működése | 712 |
Az agykéreg szerkezete | 712 |
Az agykéreg motoros területei | 715 |
A motoros kéreg projekciós pályarendszerei | 718 |
A motoros rendszer különböző szintű laesióinak hatása a mozgási folyamatokra | 721 |
A basalis ganglionok szerepe a mozgás szabályozásában | 723 |
A kisagy működése | 725 |
A központi idegrendszer sensoros működése | 732 |
A sensoros működések általános jellemzése | 732 |
A bőr-receptorok működése | 735 |
Az interoreceptorok működése | 740 |
A fájdalomérző receptorok működése | 743 |
A gerincvelő és az agytörzs somatosensoros rendszerei | 746 |
A thalamocorticalis somatosensoros rendszer | 751 |
A thalamocorticalis rendszerek szerepe az érzékelésben | 756 |
A látás élettana | 758 |
A szem struktúrája, nedvkeringése és védőberendezései | 758 |
A szem optikai rendszere | 762 |
A fényérzékelés elemi folyamatai | 768 |
A retina és a n. opticus elektrofiziológiai jellemzése | 776 |
A színlátás | 778 |
A tárgylátás alapjai: a látásélesség | 782 |
A látótér | 785 |
A központi látópályák | 790 |
A látókéreg működése | 794 |
A hallás, az ízérzés és a szagérzés élettana | 797 |
A hangérzet pszichofizikai jellemzői | 797 |
A külsőfül és a középfül működése | 802 |
A hangérzékelés elemi folyamatai | 804 |
A hallópályák | 808 |
A hallókéreg működése | 810 |
A hangképzés és a beszéd | 812 |
Az ízérzés | 814 |
A szagérzés | 817 |
A magatartás szabályozása | 820 |
Az agykéreg elektromos aktivitása | 820 |
Alvás, ébrenlét, figyelem | 825 |
Az ún. asszociatiós kéregmezők funkcionális jelentőséghe | 827 |
Az emocionális reakciók fiziológiai alapjai | 830 |
A motivált aktivitások fiziológiai alapjai | 833 |
A tanulás és az emlékezés | 835 |
A feltételes reflex | 835 |
A feltételes reflexekkel kapcsolatos gátlásos folyamatok | 842 |
A "tanulás" egyéb modelljei | 845 |
Az emléknyomtárolás fiziológiai alapjai | 847 |
A "tanult" motoros aktivitás | 850 |