Örvény

Előszó

Erőss Attila marosvásárhelyi író négy tárcaregényét és két novelláját tartalmazza a jelen kötet. A szövegekben megérintett világ horizontjára utalnak a címek és jelzésértékűek a keletkezési időpontok. Egyszerint minden óra megáll (1955), Tanári szobák (1965), Örvény (1991), Rémálom (1991). A felsorolt négy cím közül három sejtelmesen negatív jelentésű, a tanári szoba toposz sem felemelő: a kisszerűen bezártságot idézi. A szövegek keletkezésére utaló évszámok jelképesek is: 1955 és 1965-ben a nagypolitika váltakozásainak következtében még élt, illetve újra felerősödött térségünkben - de tőlünk nyugatabbra is - az emberarcú szocializmus létének megvalósulhatóságának illúziója.

A szerző bátorságára utal, hogy 1997-ben egy újfajta egyneműsítés és elfogultságok, egyszerűsítések korában vállalja a romantikusan gondolkodó, a szocialista ideológai humanizmusában bizakodó, térségünk sokrétű, évszázadok gubancolta konfliktusok megoldására képes kommunista életberendezésben bízó hősök szerepeltetését. A társadalmi, emberi, erkölcsi emelkedésben elkötelezett értelmiségi hőseinek tetteit, retorikáját a mai olvasó ironikusan receptálja, de kiérzi egy korszak sajátosságait hordozó nyelvi klissék mögött meghúzódó hitet is a baloldali eszmékben. Ugyanis az értelmiségit - itt és odébb is - a baloldali elkötelezettség jellemezte: szociális érzékenysége, az erkölcsi igazságba vetett hite, prófétai szerepvállaló kényszere és nem utolsósorban anyagi helyzete következtében. Vissza