Elektrodynamika

Tartalom

Cimlap 1
Irodalom 2
Bevezetés 5
A VEKTORMEZŐK TANA.
1. §. A vektormező fogalma 8
2. §. A vektormező analitikai meghatározása 8
3. §. Példák a vektormezőkre 9
4. §. A potenciál fogalma 11
5. §. A potenciál létezésének feltételei 14
6. §. A vektormezők grafikus ábrázolása 15
7. §. A vektormező trajektóriáinak analitikai meghatározása 16
8. §. Az ekvipotenciális felületek 19
9. §. A vektorok vonalmenti integrálja 20
10. §. A zárt görbére vonatkozó integrál viselkedése 21
11. §. A vektor normális komponensének felületi integrálja 25
12. §. A divergencia fogalma 26
13. §. A divergencia kifejezése szemléletes eljárással 26
14. §. GAUSS tétele 29
15. §. A divergencia kifejezése GAUSS tétele alapján 33
16. §. GREEN tétele 34
17. §. STOKES tétele 36
18. §. A rotáció fogalma 39
19. §. A rotáció komponenseinek kifejezése STOKES tétele alapján 40
20. §. A rotáció komponenseinek kifejezése szemléletes eljárással 42
21. §. A rotáció néhány tulajdonsága 43
22. §. A rotáció trajektóriáinak tulajdonságai 46
23. §. A felületi rotáció 48
24. §. Rotációmentes vektormezők 52
25. §. Rotációmentes vektormezők alapproblémája 56
26. §. Pontszerü forrás potenciálja 57
27. §. Források rendszerének potenciálja 61
28. §. Porrások felületi eloszlása. Egyszerü réteg potenciálja 63
29 .§. Vonalas eloszlás potenciálja 65
30. §. Végtelen hosszú egyenesen, egyenletesen eloszlott források potenciálja 65
31. §. Kettős forrás (dipólus) potenciálja 67
32. §. Kettős források rendszerének potenciálja 71
33. §. Kettős réteg potenciálja 72
34. §. Az egyszerű és kettős réteg kapcsolata 75
35. §. Forrásrendszerek potenciáljának sorbafejtése 76
38. §. Divergenciamentes (szolenoidális) vektormezők 84
39. §. Összefoglalás 89
40. §. Adott vektormező felbontása rotációmentes és divergenciamentes vektormezőkre 89
41. §. Örvényfonál vektormezője 91
42. §. Örvényfonál és kettősréteg ekvivalenciája 94
43. §. A vektor négyzetének térfogati integrálja 97
44. §. Függelék. A tenzor fogalma 100
AZ ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK.
I. AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR.
1. §. Az elektromos tér fogalma 107
2. §. Az elektrosztatikai tér sajátságai: Az elektromos térintenzitás felületi integrálja 109
3. §. Az elektrosztatikus tér sajátságai: Az elektromos térintenzitás vonalintegrálja 111
4. §. Pontszerű töltések kölcsönhatása 112
5. §. Az elektromosság elhelyezkedése vezetőkön 115
6. §. Az elektromos megosztás (influencia) 117
7. §. Az elektrosztatika problémája 119
8. §. Példák az elektrosztatika problémájának megoldására 121
9. §. Dielektromos közegek 129
10. §. Dielektrikumok határfelületén fellépő jelenségek 132
11. §. Az elektrosztatika problémája dielektrikumok esetén 134
12. §. Dielektromos polarizáció 141
13. §. Az elektromos tér energiája 148
14. §. THOMSON tétele 151
15. §. A ponderomótoros erők meghatározása az energia kifejezése segitségével 153
16. §. Dielektromos golyó inhomogén térben 156
17. §. Anizotrop dielektrikumok 158
II. A MÁGNESES TÉR ÉS AZ ELEKTROMOS ÁRAM.
1. §. A mágneses tér fogalma 160
2. §. Permanens mágnesek mágneses tere 165
3. §. Az elektromos áram mágneses tere 168
4. §. A F és a L vektorok tulajdonságai 170
5. §. Az elektromos áramlás fajai 172
6. §. A konvekciós áramlás 173
7. §. Eltolási vagy indukciós áramlás 174
8. §. Vezetési vagy kondukciós áramlás 175
9. §. OHM és JOULE törvénye 177
10. §. OHM és JOULE törvénye inhomogén vezetőkben 180
11. §. A vezetési és- az indukciós áramlás kapcsolata 182
12. §. Stacionárius vezetési áramok problémája 183
13. §. Az árameloszlás és az elektromos tér meghatározása 183
14. §. Példák az elektromos tér és az árameloszlás meghatározására 187
15. §. Az áram eloszlása lineáris vezetők rendszerében 193
16. §. Stacionárius vezetési áram mágneses terének meghatározása 195
17. §. Lineáris vezetőben levő áram mágneses tere 196
18. §. Végtelen egyenes vezetőben levő áram mágneses tere 197
19. §. RÖNTGEN áramok 199
20. §. Összefoglalás 200
21. §. Indukált áramok 201
III. AZ ELEKTRODINAMIKA ALAPEGYENLETEI.
1. §. Az elektrodinamika alapegyenleteiről általában 204
2. §. Az elektrodinamika alapegyenletei izotrop nyugvó közegekben 205
3. §. Az elektrodinamika alapegyenletei üres térben 207
4. §. Dimenziók és mértékegységek 208
5. §. Az alapegyenletek néhány általános következménye. Az energia tétele 209
6. §. Az alapegyenletek néhány általános következménye. A kontinuitás egyenlete 213
7. §. Elektromágneses potenciálok 215
8. §. Függelék. A ferromágneses anyagok 217
IV. AZ ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK TÁRGYALÁSA A MAXWELL-FÉLE EGYENLETEK ALAPJÁN.
1. §. Célkitüzés 220
2. §. Elektro- és magnetosztatika 221
3. §. Stacionárius elektromos és mágneses terek 223
V. (FOLYTATÁS.) A KVÁZI STACIONÁRIUS ÁRAMOK.
1. §. A kvázi stacionárius elektromágneses tér 225
2. §. A kvázistacionárius áramok törvényei 225
3. §. Kvázistacionárius áramok n egymással össze nem függő zárt vezető rendszerében. Az indukciókoefficiensek 227
4. §. Egymással össze nem függő n egyszerű áramkör mágneses energiája 231
5. §. Kondenzátort tartalmazó áramkör 233
6. §. Példák kondenzátort nem tartalmazó áramkörökre 235
7. §. Példa kondenzátort tartalmazó áramkörre, ha az elektromotoros erő zérus 243
8. §. Ponderomótoros erők áramot vezető lineáris vezetőkön 250
VI. GYORS VÁLTAKOZÁSOK. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK.
A.) SIKHULLÁMOK.
1. §. Elektromágneses sikhullámok dielektrikumban 254
2. §. Sikhullámok vezető közegben 264
3. §. Sikhullámok visszaverődése és törése 267
4. §. Sikhullámok összetétele. Interferencia 280
5. §. Különböző elektromágneses hullámok hullámhosszusága 283
6. §. Hullámcsoport és sebessége 286
B.) GÖMBHULLÁMOK.
1. §. Gömbhullámok üres térben 289
2. §. A HUYGHENS-féle elv 301
I. A FRAUNHOFFE-féle elhajlásjelenségek 309
II. A FRESNEL-féle elhajlásjelenségek 310
VII. FEJEZET.
1. §. A MAXWELL-féle feszültségek és az elektromágneses impulzus 317
2. §. A sugárzás nyomása 321
3. §. A harmadik axióma az elektromágneses térben 323
4. §. Az impulzus momentum tétele az elektromágneses térben 324
5. §. Az elektromágneses potenciálok 324
6. §. Retardeált potenciálok 327
7. §. Mozgó töltések elektromágneses potenciáljai 329
VIII. ELEKTRONELMÉLET.
A.) ALAPTÉNYEK.
1. §. Az elemi töltés. Elektron és proton 334
2. §. WILSON ködkisérlete 335
3. §. WILSON második ködkisérlete 336
4. §. A részecskék számának meghatározása 336
5. §. Az egyes részek töltésének meghatározása MILLIKAN szerint 337
6. §. A töltés és a tömeg viszonya 338
7. §. Az elektron impulzusmomentuma és mágneses momentuma 341
8. §. Korpuszkulák és hullámok. A fotonok 341
B.) A KLASSZIKUS ELEKTRONELMÉLET.
1. §. A ponderábilis testekre vonatkozó egyenletek levezetésének gondolatmenete 344
2. §. A klasszikus elektronelmélet alapegyenletei 347
3. §. A vezetési elektronok hozzájárulása 347
4. §. A polarizációs elektronok hozzájárulása 350
5. §. A mágnesezési elektronok hozzájárulása 353
6. §. A ponderábilis testekre vonatkozó egyenletek 355
7. §. A klasszikus elektronelmélet érvényességi határai 359
IX. A RELATIVITÁS ELMÉLETÉNEK ALAPFOGALMAI.
1. §. Tapasztalati alapok 360
2. §. A tér-idő sokaság bevezetése 364
3. §. A speciális LORENTZ-féle transzformáció 370
4. §. A LORENTZ transzformáció az (x,u) sikban 374
5. §. A sebesség addiciója 382
6. §. A négyessebesség 385
7. §. Az anyagi pont dinamikája 386
8. §. Az elektromágneses tér alapegyenletei a relativitás elméletében 390
X. FÜGGELÉK.
A vektoranalizis fontosabb mennyiségeinek kifejezése görbevonalu orthogonális koordinátákban 399
Pótlás a MAXWELL-féle feszültségekhez 405

Témakörök