Fülszöveg
Sisa István a külföldi magyarság Amerikában élő egyik legismertebb közírója. A még Európában kiadott Tájékoztató Szemlével először irányította az emigráció figyelmét a kisebbségi kérdésekre, szomszédnépeink életének gyűlöletmentes szemléletére.
Az USA-ba áttelepedve tevékenységét immár angol nyelven kiadott - Exiled Europe c. időszaki folyóirat szerkesztésével folytatta. Ennek sikeréből fejlődött ki a Free World Review nevű nemzetközi síkon is ismertté vált külpolitikai szemle, melynek az 1950-60-as években főszerkesztője volt. A nyugati szellemi élet számos személyisége, ismert gondolkodók, politikusok írtak benne s nyugati államfők, miniszterek is megszólaltak hasábjain, mint Abba Eban, Habib Borguiba, Habsburg Ottó, Liddel Hart, Prince Norodom Sihanouk. Sisa István életének főműve a világsikert arató The Spirit of Hungary c. nagyszabású album, Magyarország történelmének és kultúrájának angol nyelvű "Feszty körképe" a művét méltató egyik kritikus szerint.
Sisa István működése...
Tovább
Fülszöveg
Sisa István a külföldi magyarság Amerikában élő egyik legismertebb közírója. A még Európában kiadott Tájékoztató Szemlével először irányította az emigráció figyelmét a kisebbségi kérdésekre, szomszédnépeink életének gyűlöletmentes szemléletére.
Az USA-ba áttelepedve tevékenységét immár angol nyelven kiadott - Exiled Europe c. időszaki folyóirat szerkesztésével folytatta. Ennek sikeréből fejlődött ki a Free World Review nevű nemzetközi síkon is ismertté vált külpolitikai szemle, melynek az 1950-60-as években főszerkesztője volt. A nyugati szellemi élet számos személyisége, ismert gondolkodók, politikusok írtak benne s nyugati államfők, miniszterek is megszólaltak hasábjain, mint Abba Eban, Habib Borguiba, Habsburg Ottó, Liddel Hart, Prince Norodom Sihanouk. Sisa István életének főműve a világsikert arató The Spirit of Hungary c. nagyszabású album, Magyarország történelmének és kultúrájának angol nyelvű "Feszty körképe" a művét méltató egyik kritikus szerint.
Sisa István működése Magyarországon is figyelmet keltett s 1989 óta a nemzetünk sorskérdéseivel foglalkozó írásait leközölték a Magyar Nemzet, a Hitel, Új Magyarország, Heti Magyarország, Magyar Fórum és más lapok. Munkásságának fókuszában a magyarság nemzetközi hírnevének javítása áll, s a világ felé irányított, korszerű magyar hírverés terén vezető úttörőnek tekintik.
Mint ilyen, évtizedekig figyelte nemzetközi hírünk rontását. Ezt 1993 nyarán 40 oldalas dokumentummal bizonyította be Magyarország Torz Tükre a Világban címmel. Tanulmánya az Országgyűlés Külügyi Bizottsága kiadásában is megjelent országos feltűnést keltve. Adataitól megdöbbenve a parlament azután törvényt hozott egy Nemzetközi Tájékoztató Hivatal létrehozásra. A XX. században ez volt az egyetlen eset, hogy egy külföldi magyar írása törvényhozásra késztette a magyar Országgyűlést.
E 360 oldalas album első harmada a szerző 1947-ig visszanéző emlékiratait tartalmazza az emigráció ős- és hőskorától kezdve napjainkig, amikor már csak az emigráció "utolsó mohikánjai" maradtak a színen. Beleértve a szerzőt is, aki e hosszú korszak politikai és irodalmi főszereplőinek legtöbbjét személyesen ismerte. A mű kétharmada ezek színes életrajzát írja le, részben az illetők saját tollából származó írásaival gazdagítva.
A szerző maga lehetőleg kerülte a nyilvános szereplést és ha kellett, inkább írásokkal jelentkezett a nemzetpolitikailag fontos témákról, ilyenkor mindig széles visszhangot keltve. Cikkeiből ez az album is választékot nyújt. - A Quo Vadis Hungaria? c. vészkiáltását az abortuszok által okozott magyarországi népesedési tragédia ügyében majdnem minden emigrációs lap első oldalon közölte le. Terjesztésében nem kisebb személyiség, mint dr. Otto Habsburg sietett segítségül, mint kiderül e könyvben leközölt leveléből...
Dr. Eckhardt Tibor viszont, mielőtt 1970-re írt s visszanézve "nemzetpolitikai végrendeletének" számító "Újévi Üzenet"-ét leadta volna a sajtónak, jónak látta Sisa István előzetes véleményét is kikérni egy kézzel írt, hosszabb levélben. Ez is olvasható a könyvben.
A szerzőt külön, évtizedekig tartó szoros kapcsolat fűzte Teleki Bélához, akiről szintén beszámolót találni e könyv oldalain.
Társadalmi vonalon a szerzőt több évtizedes barátság kötötte Bodnár Gáborhoz, a Külföldi Magyar Cserkészmozgalom megalapítójához. Ezt közeli szomszédság is segítette, mert félórányira laktak egymástól. A "Külföldi Magyar Cserkész Szövetség" legszínesebb kiadványa társszerkesztője lett annak "Szétszórt Árvalányhaj" címet adva. Ez a tőle származó elnevezés azután szinte szállóigeként szállt nemzedékről nemzedékre azóta is (1960).
Ennél sokkal korábban Sisa István jelen volt az MHBK HADAK ÚTJÁN c. orgánumának megindulásánál is a tiroli Absam-ban s Zákó András tbk. szoros barátságát élvezte évtizedeken át egészen a tábornok haláláig. Mikor az USA-ba látogatott, találkozót keresett és talált a szerzővel.
Politikai vonalon még szorosabb viszony fűzte Sisa Istvánt Ft. Hites Kristófhoz, akivel együtt mentek el audienciára Esztergomba, hogy Lékai hercegprímást sürgessék minél erőteljesebb közbelépésre a népesedési tragédia elleni küzdelemben.
Mindezek csak példák Sisa István háttérben folytatott emigrációs szerepéről. Ezt két szóval lehetne jellemezni: "MAGYARSÁGMENTÉS MINDENEKELŐTT".
Úgy tudjuk, e mű megjelenése után a szerző leteszi a tollat - egy életre maradandóan. - Megérdemli hogy a könyv beszerzése és elolvasása révén honoráljuk egy életen át kifejtett munkásságát.
Vissza