Országvédelem, polgári védelem, katasztrófa elhárítás
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az 1994-ben megkezdődött biztonságszervező képzés létrehozói azt az igényt ismerték fel, hogy az intézmények egy része, a kis- és középvállalatok, vállalkozások a szerteágazó biztonsági...
Tovább
Előszó
Az 1994-ben megkezdődött biztonságszervező képzés létrehozói azt az igényt ismerték fel, hogy az intézmények egy része, a kis- és középvállalatok, vállalkozások a szerteágazó biztonsági előírásoknak csak olyan szakember bevonásával tudnak megfelelni, aki felkészült a különféle szakterületek áttekintésére, a szükséges adatok összehangolására, vitelére.
Az az ügyintéző, aki egyedül felelős a munkavédelmi, a rendészeti, a vagyon-, a tűz-, és polgári védelmi előírások betartásáért, tapasztalhatta, hogy a szaktanfolyam elvégzését követően a biztonságszervezés szerteágazó feladatait jobban átlátja, és így eredményesebben tudja munkáját ellátni.
A szaktanfolyami képzés sikerét elősegítette az időközben elkészült, hét kötetből álló jegyzetsorozat. Ezek a szakkönyvek - amelyek eddig 8 kiadásban jelentek meg - nemcsak a szakvizsgára történő felkészülést segítik, hanem a mindennapi munkában kézikönyvként is jól használhatók.
A jegyzetsorozat új kiadásánál azt a megoldást választottuk, hogy a már korábban kiadott és az oktatásban jól bevált jegyzeteket változatlan utánnyomással jelentetjük meg. Ugyanakkor elkészíttettük a nyolcadik kiegészítő kötetet, amely minden szakterülethez kapcsolódóan tartalmazza az újdonságokat, az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokat és a szükséges függelékeket. Ez egyben azzal az előnnyel is jár, hogy a korábbi kiadásokkal rendelkezők egyetlen jegyzet megvételével aktualizálják szakkönyveiket.
Remélem, hogy a szakképzés jövendő hallgatói, oktatói örömmel fogadják az új kiadást.
Vissza
Tartalom
1. Az országvédelem 5
1.1. Az országvédelem rendszere 5
1.1.1. Bevezetés 5
1.1.2. Az Alkotmányban rögzített minősített időszakok fogalma, jellemzői 5
1.1.2.1. Rendkívüli állapot (Alkotmány 19. § (3) bek. h. pont) 6
1.1.2.2. Szükségállapot (Alkotmány 19. § (3) bek. i. pont) 7
1.1.2.3. Az országot ért váratlan támadás (Alkotmány 19/E § (1) bekezdés) 7
1.1.2.4. Veszélyhelyzet (Alkotmány 35. § (1) bek. i. pont) 8
1.1.3. Az országvédelem komplex rendszerének elemei 8
1.1.3.1. Az országvédelem civil elemei 9
1.1.3.2. Az országvédelem katonai elemei 9
1.2. A védelmi igazgatás 10
1.2.1. Védelmi igazgatás fogalma, elemei 10
1.2.1.1. A védelmi igazgatás általános hatáskörű szervei 10
1.2.1.2. A védelmi szakigazgatás szervei 11
1.2.2. Az országvédelem központi szervei és védelmi feladatai 11
1.2.2.1. Az Országgyűlés 11
1.2.2.2. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága 12
1.2.2.3. A Köztársasági elnök 12
1.2.2.4. Kormány és a kormány tagjai 12
1.2.2.5. A Honvédelmi Tanács 14
1.2.3. A védelmi igazgatás területi és helyi szintű szervei 14
1.2.3.1. A megyei, fővárosi védelmi bizottság 15
1.2.3.2. A megyei közgyűlés elnöke, a főváros főpolgármestere 16
1.2.3.3. A helyi védelmi bizottság 17
1.2.3.4. A polgármester 18
1.3. Az országvédelemben résztvevő szervek 18
1.3.1. Rendvédelmi szervek 18
1.3.2. A védelembe bevont polgári szervek 19
1.3.2.1. A védelembe vont polgári szervek típusai 19
1.3.2.2. A védelembe bevont polgári szervek feladatai 20
1.4. Honvédelmi kötelezettségek rendszere 20
1.4.1. Hadkötelezettség 21
1.4.1.1. A tájékoztatási kötelezettség 21
1.4.1.2. A bejelentési kötelezettség 21
1.4.1.3. A megjelenési kötelezettség 21
1.4.1.4. A szolgálati kötelezettség 22
1.4.2. A polgári védelmi kötelezettség 23
1.4.3. A honvédelmi munkakötelezettség 23
1.4.4. Vagyoni szolgáltatási kötelezettség 24
1.5. A nemzetgazdaság az országvédelem rendszerében 24
1.5.1. A nemzetgazdaság helye, szerepe az országvédelemben 24
1.5.1.1. A nemzetgazdaság védelmi felkészítésének főbb elvei 25
1.5.1.2. A nemzetgazdaság védelmi felkészítésének feladatai 25
1.5.2. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek 25
1.5.2.1. A szolgáltatási kötelezettségek rendszere 26
1.5.2.2. Az igénybevételi hatóságok 27
1.5.2.3. Az igénybevételi eljárás és kártalanítás 28
1.6. A rendkívüli jogrend 28
2. A polgári védelmi kötelezettség 30
2.1. A polgári védelmi kötelezettség fogalma, alanyai 30
2.1.1. Polgári védelmi kötelezettség alanyai 31
2.2. A polgári védelmi kötelezettség tartalma 32
2.2.1. Adatszolgáltatási kötelezettség, az adatok nyilvántartása 32
2.2.2. Megjelenési kötelezettség 32
2.2.3. A felkészülési kötelezettség 33
2.2.4. Polgári védelmi kötelezettség elrendelése 33
2.3. A polgári védelmi szolgálat elrendelésének módja és teljesítésének rendje 35
3. A polgári védelmi feladatok tervezése, szervezése 36
3.1. A polgári védelem fogalma, feladatai, irányítási rendje 36
3.1.1. A polgári védelem fogalma 36
3.1.2. A polgári védelem feladatrendszere 36
3.1.3. A polgári védelem irányítási rendje 37
3.2. A polgári védelem szakfeladatai, ellátásuk alapelvei 39
3.2.1. A távolsági védelem alapelvei 41
3.2.2. Az óvóhelyi védelem alapelvei 43
3.2.3. Az egyéni védelem alapelvei 44
3.2.4. A lakosság és polgári szervek riasztása, tájékoztatása 46
3.2.5. Az elsötétítés, fényálcázás 47
3.2.6. A létfenntartáshoz szükséges anyagi javak megelőző védelme 48
3.2.7. Fontos vagyontárgyak védelme 50
3.3. A polgári védelmi tervek rendszere, tartalma 51
3.3.1. A polgári védelmi alaptervek felépítése 52
3.3.2. A polgári védelmi összesített tervek felépítése 55
3.3.3. A polgári védelmi összesített adattár felépítése 56
4. Polgári védelmi szervezetek kiképzése, működtetése 57
4.1. A kiképzés célja, rendszere, módszere 57
4.1.1. A kiképzés célja 57
4.1.2. A kiképzés rendszere 58
4.1.3. A polgári védelmi szervezetek kiképzése, felkészítése 60
4.1.4. A polgári védelmi szervezetek kiképzésének módja 61
4.1.5. A kiképzés módszere 62
4.1.6. A polgári védelmi szervezetek kiképzésének tervezése, szervezése 63
4.1.7. A lakosság tájékoztatása, felkészítése módszerei 63
4.1.8. A vezető szervek, szervezetek és a lakosság 64
4.2. A polgári védelmi szervezetek fajtái, alapvető feladatai 65
4.2.1. Polgári védelmi szervezetek fajtái 65
4.2.2. Polgári védelmi szervezetek alapvető feladatai 67
4.2.3. A polgári védelmi szolgálatok végrehajtó szervezeteinek felépítése 70
4.3. A szervezetek létrehozásának módja 70
4.4. Alkalmazási készenlétbe helyezés fogalma, fokozatai 71
4.4.1. Alkalmazási készenlétbe helyezés fokozatai és feladatai 71
4.4.2. A polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése 75
5. Egyéni védőeszközök, felszerelések 76
5.1. Gázálarc és szűrő típusok, légzésvédő eszközök 76
5.1.1. Szűrő típusú légzésvédő eszköz 76
5.1.2. Szigetelő típusú légzésvédő eszközök 78
5.1.3. A légzésvédő eszköz hatása az ember tevékenységére 79
5.1.4. A polgári védelemnél alkalmazott légzésvédő eszközök 80
5.1.5. Szűrőbetétek 84
5.2. Bőrvédő eszközök, védőruhák 86
5.2.1. Szűrő típusú bőrvédő eszközök 86
5.2.2. Szigetelő típusú bőrvédő eszközök 87
5.3. A sugáradag, a sugárszint és a sugárszennyezettség 89
5.3.1. A sugáradag mérésének módszerei és eszközei 89
5.3.2. A sugárszint mérésének módszerei és eszközei 91
5.3.3. A sugárszennyezettség ellenőrzésének technikai rendszere 94
5.3.4. A polgári védelem rendszeresített sugárzásmérő műszerei 97
5.4. A vegyi felderítés és ellenőrzés módszerei és eszközei 100
5.4.1. A vegyi felderítés és ellenőrzés fogalma, feladatai 100
5.4.2. A vegyi felderítés és ellenőrzés módszerei 103
5.4.3. A vegyi felderítés és ellenőrzés eszközei 106
5.5. Az egyéni védelem szintjei 109
6. Műszaki mentés, mentesítés eszközei, módszere 111
6.1. A műszaki mentő tevékenység célja, feladatai 111
6.1.1. A műszaki mentő munkák csoportosítása 111
6.1.2. Biztosítási feladatok a műszaki-mentés során 112
6.2. Mentés romok alól és részben lerombolt épületekből 114
6.2.1. A romok alól történő mentés különböző kárelemek szerint 114
6.3. Mentés romok alatti pincékből, óvóhelyekről 116
6.3.1. Az összeköttetés felvételének célja és módja 116
6.3.2. Az óvóhelyen, pincékben rekedtek részére életlehetőség biztosítása 116
6.3.3. A mentés lehetőségei 117
6.3.4. Életmentési módok az óvóhelyről 119
6.4. A sérült közművek ideiglenes helyreállítása 120
6.4.1. Vízvezeték hálózatok helyreállítási munkálatai 120
6.4.2. Csatornarendszer helyreállítási munkálatai 121
6.4.3. Gázvezeték hálózat ideiglenes helyreállítási munkálatai 121
6.4.4. Távfűtővezetékek ideiglenes helyreállítási munkálatai 122
6.5. A műszaki mentés szerszámai és gépei 124
6.5.1. A kárterületen alkalmazható gépi eszközök 124
6.5.2. Kézi szerszámok és műszaki gépek alkalmazásának lehetőségei 126
6.6. A vegyi- és a sugármentesítés (fertőtlenítés) célja és feladatai 127
6.6.1. A mentesítés célja, fogalma és feladatai 127
6.6.2. A VS mentesítés csoportosítása 128
6.7. A mentesítés megszervezése 129
6.7.1. A mentesítés polgári védelmi szervezetei 130
6.8. A mentesítés rendszeresített és perspektivikus polgári védelmi eszközei 131
6.8.1. A részleges mentesítés eszközei 131
6.8.2. A teljes mentesítés eszközei 132
6.8.3. Egyéb mentesítésre használatos eszközök 133
7. Katasztrófák, rendkívüli események 134
7.1. A katasztrófa fogalma, fajtái, jellemzői 134
7.1.1. A katasztrófa meghatározása 134
7.1.2. A katasztrófa fajtái, jellemzői 135
8. Katasztrófavédelem 139
8.1. A katasztrófavédelem fogalma, tartalma 143
8.1.1. A katasztrófavédelem meghatározása 143
8.1.2. A katasztrófavédelem alapfogalmai 144
8.1.3. A katasztrófavédelem jogi szabályozottsága 144
8.1.4. A katasztrófavédelem irányítása 145
8.1.5. A katasztrófavédelem ágazati megvalósulása 146
8.1.6. Katasztrófavédelem egységes szemléletben 148
8.2. A védekezésben résztvevő szervek és feladataik 150
8.3. Általános közreműködési kötelezettség 151
8.4. A katasztrófaveszélyes tevékenységgel összefüggő általános szabályok 152
8.4.1. Az engedélyezés és felügyelet rendszere 152
8.4.2. Veszélyforrással rendelkezők védelmi teendői 154
8.5. Teendők rendkívüli események bekövetkezésekor 155
8.5.1. Alapvető magatartási szabályok 155
8.5.2. Magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor 156
8.5.3. Intézkedési sor 157
8.5.4. Viselkedés rendkívüli helyzetben 157
8.5.5. A tájékoztatás jelentősége 159