Országos társadalmi párbeszéd intézmények

Áttekintés és elemzés

Szerző

Budapest

'Héthy Lajos: Országos társadalmi párbeszéd intézmények ' összes példány

Kiadó:	Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2010
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	160 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-887-462-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mostani könyv és az országos társadalmi párbeszéddel foglalkozó megelőző munkáink megjelentetéséhez, az alapjukat képező információgyűjtés, kutatások, elemzések elvégzéséhez, valamint a kapcsolódó szakmai konferenciák megrendezéséhez a Miniszterelnöki Hivatal, az ECOSTAT, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, - a Társadalmi Párbeszéd Központ és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet nyújtott támogatást. Az országos társadalmi párbeszéd intézményeiről folyt adatgyűjtésben és a háttérelemzések elkészítésében részt vettek: Dr. Szabó Endre (a közszolgálatok munkaügyi érdekegyeztető intézményei), Dr. Simonyi Ágnes (Országos Szociálpolitikai Tanács, Idősügyi Tanács, Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlősége Tanács, Fogyatékosügyi Tanács), Luxné dr. Vincze Judit (Fogyasztóvédelmi Tanács, Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa, Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága), Dr. Kaucsek György (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, Országos Területfejlesztési Tanács, Országos Környezetvédelmi Tanács, Nemzeti Egészségügyi Tanács), Dr. Neumann László és Dr. Tóth András (Nemzeti Fejlesztési Tanács, Gazdasági Egyeztető Fórum), Dr. Ónodi Irén (az intézmények jogszabályi alapjai), és Deckner Teréz (minisztériumi érdekegyeztető fórumok). Az egyes intézményekre vonatkozó adatok, információk ellenőrzésében a következők voltak segítségünkre: Varga Péter (a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének titkára), Dr. Schmuck Erzsébet (az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára), Horváth Péter (az Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára), Jeszenszky Zita (az Idősügyi Tanács titkára), Czipóth Lukács (az Országos Szociálpolitikai Tanács titkára), Kelemen Béla (a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának titkára), Serly Piroska (a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának titkára), Borbás Péter (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács), Ádámné Dunai Irén (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács), Mucsi Ádám (Országos Területfejlesztési Tanács), Dr. Horváth Sándor (a Fogyasztóvédelmi Tanács titkára), Dr. Gara Imre (a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnökhelyettese), Dr. Bulla Miklós (az Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkára), és Dr. Csirke István (a Gazdasági Egyeztető Fórum titkára). A könyvet Dr. Szabó Endre lektorálta. A támogatásokért és a közreműködésért köszönetünket fejezzük ki. Vissza

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 9
I. FEJEZET
A társadalmi párbeszéd fogalma - az eredeti szűkebb
és a mai szélesebb értelmezés 11
Tripartizmus és „tripartizmus plusz" 11
1. Mi a társadalmi párbeszéd? 11
2. A fogalom - a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
és az Európai Unió értelmezésében 11
3. Az Európai Unió és a társadalmi párbeszéd, - hagyományos
elkötelezettség és élő gyakorlat. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 11
4. Új hangsúlyok, szereplők, témák és megközelítések
az országos társadalmi párbeszédben - a gyakorlat és a fogalom kibővülése 15
5. Az EU tagországainak nyitása a szélesebb társadalmi párbeszéd felé 17
II. FEJEZET
A hazai fogalomhasználat. Intézményes és nem intézményes
társadalmi párbeszéd. Intézménytípusok 21
1. A hazai fogalomhasználat és sajátosságok a társadalmi párbeszédben 21
2. Az országos társadalmi párbeszéd intézményes 22
és nem-intézményes formái 22
3. Az országos társadalmi párbeszéd intézményeinek azonosítása. 22
A fogalom bővülő dimenziói 22
4. Az országos társadalmi párbeszéd hazai intézményei 25
és intézménytípusai 25
a) A munkaügyi érdekegyeztetés intézményei 26
b) Általános politikai és gazdaságpolitikai egyeztető fórumok 26
c) Szakpolitikai politikai kormányzati tanácsadó testületek
a szociális ügyek területén és azon túl 27
d) Közpolitikák végrehajtásában, - állami pénzalapok kezelésében
részes testületek a munkaügyek területén és azon túl 27
5. Az áttekintés alapjául szolgáló projekt 30
III. FEJEZET
A munka-, és szociális ügyekről és a gazdaságról folyó
országos társadalmi párbeszéd intézményei 33
1. Munkaügyi érdekegyeztető funkciót betöltő országos intézmények 33
Országos Érdekegyeztető Tanács 34
Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 40
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács 45
Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács 47
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa 49
Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma 52
2. Általános politikai és gazdaságpolitikai konzultatív intézmények 55
Gazdasági és Szociális Tanács 56
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 59
Nemzeti Fejlesztési Tanács 62
Gazdasági Egyeztető Fórum 65
A „nemzeti csúcs" 68
3. A Kormány mellett a szociálpolitika terén működő
szakpolitikai tanácsadó testületek 70
Országos Szociálpolitikai Tanács 70
Országos Fogyatékosügyi Tanács 73
Idősügyi Tanács 75
Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács 77
Fogyasztóvédelmi Tanács 79
4. A közpolitikák végrehajtásában részes, - állami pénzalapokat kezelő
testületek a munkaügy területén 82
Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete 83
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács 88
IV. FEJEZET
Társadalmi párbeszéd a munka- és szociális ügyeken túl 91
Országos Területfejlesztési Tanács 91
Országos Környezetvédelmi Tanács 95
Nemzeti Egészségügyi Tanács 99
Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága 102
Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanácsa 107
V. FEJEZET
Ami társadalmi párbeszédnek tűnik, s mégsem az 111
VI. FEJEZET
A társadalmi párbeszéd jogszabályi alapjai, jogosítványai és kapcsolódása a Kormányhoz 115
1. A jogszabályi alapok 115
2. A konzultáció értelmezése, - a „visszacsatolás" problémája 117
3. Az intézmények kapcsolódása a Kormányhoz 119
VII. FEJEZET
A résztvevők, - kiválasztásuk és legitimitásuk 123
1. A résztvevők kiválasztása - a legitimitás és a demokratikus
kiválasztás követelményei 123
2. Az OÉT, illetve a szakszervezetek és munkaadók legitimitása 125
3. A civil szerveződések és képviseletük kiválasztásának gyengeségei 128
VIII. FEJEZET
Az intézmények „alapjáraton való működése" és a működési feltételek 131
1. Az intézmények „alapjáraton való működése", - ülései, létszáma, szervezete, tisztségviselői 131
2. „Erős" és „gyenge" intézmények, - a „csúcsintézmény" problematikája 136
3. A társadalmi párbeszéd költségei, - működési feltételek 142
IX. FEJEZET
Az országos társadalmi párbeszéd eredményessége - tényleges
vagy vélt pozitív hozadékok 145
X. FEJEZET
Intézményi és egyéb változtatások szükségessége az országos társadalmi párbeszédben 151
Irodalomjegyzék 157
Rövidítések jegyzéke 159