Országos társadalmi párbeszéd - az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács

Tartalom

Előszó 9
I. fejezet
A hazai modell: „kétcsatornás" országos társadalmi párbeszéd 11
II. fejezet
Fogalmak, dilemmák és nemzetközi összefüggések 13
III. fejezet
Az intézmények kialakulása és fejlődése
Miért van szükség Gazdasági és Szociális Tanácsra? 17
1. Az OÉT és a „táguló világ" - a GSZT létjogosultsága 17
2. Az OÉT - a változtatás szükségességének felismerése, 1996 20
3. Az Országos Munkaügyi Tanács és a Gazdasági Tanács - 1998-2002 22
4. Az OÉT „restaurációja" és a GSZT létrehozása, 2002-2004 25
IV. fejezet
Az OÉT és a GSZT - küldetés, funkciók, összetétel és szervezet 39
1. Társadalmi párbeszéd jogosítványokkal és azok nélkül 39
2. A résztvevők - tagok, tisztségviselők és tárgyaló csoportok
Kit képviselnek? 43
3. A munka feltételei a munkaszervezet, az eljárási rend és az eszközök 47
4. A kormány szerepe, - a politikai függetlenség „mítosza" és valósága 50
V. fejezet
Az OÉT és a GSZT párhuzamos működése - 2004-2007 57
1. Az OÉT ellátja feladatait és „elvonja a levegőt" a GSZT-től 57
2. A GSZT „helykeresése", - az indulás sikerei és nehézségei 59
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv. 59
3. Amiből a GSZT kimaradt 62
VI. fejezet
Társadalmi szerződés kezdeményezések, - 1994-1995 és 2005-2006 75
1. A társadalmi szerződés kezdeményezése, - kedvezőtlen és
kedvező előzmények 75
2. Kedvezőtlen és kedvező előjelek. A társadalmi és gazdasági
megállapodás kudarca, 1995 76
3. A GSZT „befejezetlen erőfeszítései" a társadalmi szerződésért 78
4. A miniszterelnök „visszhang nélküli" váratlan kezdeményezése 80
A téma kifulladása 80
5. A kormányzati magatartás és „felelősség" 83
VII. fejezet
A demokratikus jogállam, - alkotmányossági követelmények
és jogszabályi alapok 91
1. Alkotmányossági és politikai kérdőjelek 91
2. Társadalmi párbeszéd: konzultáció és közhatalmi jellegű jogosítványok? 92
3. Az alkotmányos alapok és hivatkozás lehetőségének hiánya 96
4. Mi az intézmények jogi „státusza"? 98
5. Az OÉT és a GSZT, j és résztvevőik legitimitása 100
VIII. fejezet
A párbeszéd hiányosságai és lehetséges megerősítése 105
Hogyan tovább?
1. „Nemzeti konzultáció", „országjárás" és/vagy intézményes társadalmi párbeszéd? 105
2. Miért nem hoz(hat)ott újat a Gazdasági és Szociális Tanács? 107
3. A kormányzati megközelítés bizonytalansága, - a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 109
4. Hogyan tehető érdemibbé a társadalmi párbeszéd? 113
IX. fejezet
Nemzetközi kitekintés - az országos társadalmi párbeszéd
intézményei az Európai Unióban 117
1. A nemzeti intézmények - sokszínűség 117
2. Az intézmények jellege, küldetése, funkciói kapcsolata a kormánnyal 120
3. Az intézmények összetétele, illetve résztvevői 123
4. Az intézmények alapja: jogszabály vagy megállapodás? 125
5. Szervezeti és működési kérdések 126
Mellékletek 131
I. számú Melléklet 133
II. számú Melléklet
Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács 135
Összefoglaló táblázatok a szervezetről és működésről 135
III. számú Melléklet
Az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalócsoportjai 141
IV. számú Melléklet
A Gazdasági és Szociális Tanács tagjai és tisztségviselői (2008 június) 143
V. számú Melléklet
Az országos társadalmi párbeszéd továbbfejlesztésével kapcsolatos fejlemények (Történeti áttekintés) 147
VI. számú Melléklet
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. július 26-i alakuló üléséről 151
Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról 153
VII. számú Melléklet
Az Országos Érdekegyeztető Tanács Ideiglenes Alapszabálya 157
VIII. számú Melléklet
A Gazdasági és Szociális Tanács Alapszabálya 175
IX. számú Melléklet
Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülései (2004-2007) 185
X. számú Melléklet
A Gazdasági és Szociális Tanács plenáris ülései (2004-2007) 197
XI. számú melléklet
Az országos társadalmi párbeszéd meghatározó személyiségei 203

Témakörök