Országos Méhésznaptár az 1933-ik évre

Előszó

Ismét letelt egy év, az új esztendő küszöbén újra kopogtatunk méhésztársaink ajtaján - bebocsáttatást kérve. Köntösünk a régi, új köntösre még mindig nem telik, a tartalommal igyekeztünk pótolni azt, ami a külsőben még hiányzik. Anyagiakban még mindig szegények vagyunk, de reményekben annál gazdagabbak - megvirrad már valaha, nem lesz mindig éjszaka a magyarnak.
Türhetős méhészeti év van hátunk mögött. Sok mézet talán nem kaptunk, legalább is nem minden vidéken, de méheink az ország nagyobb részén jóval gazdagabban mentek telelőbe, mint az elmult évben. Ez új reményekre jogosít.
De másfelől is biztató hírek vannak. Ígéretet kaptunk, hogy a kereskedelmi tárgyalásoknál a méhészek érdekeit az eddiginél jobban figyelembe veszik, útban van a méz állami márkázása is, amely egyébként is kiváló mézünk jó hírnevét van hivatott emelni a külföld előtt, ami a kivitelt fogja előmozdítani.
Biztató jelekben nincs hiány. Méhésztársainkon múlik, hogy lankadás nélkül, bizó reménységgel fogjanak a nyíló tavasszal ismét munkához. Mi, miként eddig, ezentúl is minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy méhésztársaink segítségére legyünk tanácsainkkal s lapunk útján a méhészeti ismeretek terjesztésével.
Viszonyt szíves támogatásukat kérjük. Igyekezzenek egyesületünknek megnyerni a még kívülállókat, mert nagy dolgokat csak úgy érhetünk el, ha sokan vagyunk és sokan törünk egy cél felé.
A megértés és összetartás jelszavával indulunk az új esztendőnek, amely hogy mentől boldogabb legyen, összes megértő méhésztársaiknak tiszta szívből kívánják
A SZERKESZTŐK. Vissza