kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 595 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi szám: 44332. |
Előszó | 15 |
Az országos felmérés | |
Az országos felmérés célja és feladata | 17 |
A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete | 17 |
A magyar Országos Felmérés által alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok | 20 |
Vetületi rendszerek | 20 |
Mértékegységek | 30 |
A térképek méretaránya | 30 |
A magyar felmérési szelvényhálózatok | 31 |
A szelvényhálózat célja | 31 |
Az ölrendszerű szelvényhálózatok | 31 |
A sztereografikus és a hengervetületi méterrendszerű szelvényhálózatok | 34 |
A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok | 36 |
A földmérési utasítások és hibahatárok | 37 |
Az országos háromszögelés végrehajtása | |
Az országos háromszögelés feladata és tagozódása | 39 |
Magyarország háromszögelési hálózatairól | 39 |
A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése | 41 |
A hálózatkifejlesztés klasszikus és új magyarországi módszerének elve. A felsőrendű háromszögelés munkaszakaszai | 41 |
A felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése | 43 |
A felsőrendű háromszögelési pontok megjelölése | 49 |
A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése | 49 |
A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok ideiglenes megjelöléséről általában | 51 |
A négylábas rendszerű állványzatok építése | 60 |
A háromlábas rendszerű állványzatok építése | 78 |
Állandó jellegű építmények mint háromszögelési pontok | 88 |
A felsőrendű háromszögelési hálózat észlelése | 98 |
Az észlelés előkészítése | 98 |
Összelátási akadályok eltávolítása | 99 |
A fényvetítő készülékek beállítása | 101 |
Az észlelésről általában | 103 |
Az elsőrendű hálózat észlelése. A Schreiber-féle szögmérés végrehajtásáról | 104 |
A másod- és harmadrendű hálózat, illetve a magyarországi kitöltőhálózat észlelése | 108 |
Az észlelés befejező munkálatai | 110 |
Példa toronymérésre | 115 |
Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok | 123 |
Az alapvonal-fejlesztő hálózatról | 126 |
Az alapvonalakról | 127 |
A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítésérl | 134 |
A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelési hálózatban | 134 |
A koszorúrendszer kiegyenlítéséről | 135 |
A "domináns pontok" kiegyenlítési módszere és kitöltőhálózat kiegyenlítéséről | 135 |
A másod- és harmadrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről | 139 |
A negyedrendű háromszögelés végrehajtása | 139 |
A negyedrendű háromszögelés célja és munkaszakaszai | 139 |
A negyedrendű háromszögelési pontok ideiglenes jelei | 140 |
A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai | 144 |
Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei | 146 |
Az új negyedrendű háromszögelésipontok kitűzése | 148 |
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése | 151 |
A negyedrendű háromszögelési hálózat számítása | 160 |
A negyedrendű háromszögelés záró munkálatai | 182 |
A háromszögelés előnyei és gazdaságossága | 184 |
Az alappontsűrítés végrehajtása | |
Az alapontsűrítésről általában | 187 |
Az ötödrendű háromszögelés végrehajtása | 188 |
Az ötödrendű háromszögelésről általában. Előkészítő munkálatok | 188 |
Új ötödrendű háromszögelési pontok kitűzése, meghatározása és végleges megjelölése | 190 |
Az ötödrendű háromszögelést helyettesítő sokszögelésről | 193 |
Magaspont levezetése | 193 |
A sokszögelés végrehajtása | 196 |
A céljából eltérő kétféle sokszögelés | 196 |
A rövid oldalas sokszögelés | 197 |
A keretpontok meghatározása | 215 |
A hosszú oldalas sokszögelés | 218 |
A vízszintes értelmű részletes felmérés végrehajtása | |
Általános ismeretek | 229 |
A vízszintes értelmű részletes felmérés feladata | 229 |
A művelési ágak és a művelés alól kivett területek | 229 |
A földrészletek, az alrészletek és jelölésük | 231 |
A földrészletek és a tereptárgyak felvételére vonatkozó főbb irányelvek | 233 |
A földrészletek tulajdonosainak feltüntetése | 241 |
A részletes felmérés előkészítő mukálatai | 243 |
A felmérés műszaki terve és munkabeosztása | 243 |
A községelhatárolás | 244 |
A belterület elhatárolása | 248 |
A földrészletek elhatárolása | 248 |
A bemérés végrehajtása | 249 |
A részletpontok és a kisalappontok | 249 |
A mérési jegyzet és a mérési vázlat | 252 |
A tömbrajz | 255 |
Az ortogonális koordinátamérés végrehajtása | 255 |
A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása | 266 |
A részletpontok meghatározása előmetszéssel | 270 |
A busszolás felvétel végrehajtása | 270 |
A rajzi felvétel végrehajtása | 271 |
Felmérés fotogrammetriával | 274 |
A térképezés | 274 |
A földmérési térkép és a melléktérképek | 274 |
A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása | 275 |
A részletek térképezése | 276 |
A térkép kidolgozásáról | 279 |
A helyrajzi számozás végrehajtása | 280 |
Területmeghatározás | 282 |
A területszámításról | 282 |
A rajzi (grafikus) területmeghatározásról | 292 |
Területmeghatározás vegyes eljárással | 295 |
A község területmeghatározásának rendszere | 295 |
A község területmeghatározásának végrehajtása | 296 |
Műszaki zárómunkálatok | 317 |
A községi földkönyv (kataszteri telekkönyv) | 317 |
A birtokvázlat | 317 |
A műszaki leírás | 317 |
Átnézeti térkép készítése | 318 |
A régebbi részletes felmérések munkarészei | 318 |
A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban | 318 |
A földnyilvántartás feladata | 318 |
A kataszteri tisztajövedelem | 319 |
A földnyilvántartás munkarészei | 322 |
A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe | 323 |
A változások nyilvántartása | |
Az időközi változások átvezetése a földmérési munkarészeken | 325 |
A nyilvántartás célja és feladata | 325 |
A helyrajzi szám változásának rendszere | 326 |
Változási jegyzék készítése a földrészletek változásáról | 329 |
A térképlap méretváltozásának figyelembevétele | 331 |
A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján | 334 |
A változások átvezetése vázrajz alapján | 336 |
A községi határvonal változása | 340 |
A belterület, illetve a zártkertek határvonalának változása | 343 |
Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése | 343 |
Az időközi változások átvezetése a földnyilvántartás munkarészeiben | 344 |
A térképfelújításról | 345 |
A térképfelújítás célja és végrehajtásának elve | 345 |
Az azonosítás módszerei | 345 |
A helyrajzi számozás és az írásbeli munkarészek | 352 |
Magassági alappontok meghatározása | |
Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere | 353 |
A magyarországi szintezé alapfelületei | 354 |
A szintezési hálózat kiépítése | 355 |
A magasságjegyek | 355 |
A tervezés és szemlélés | 357 |
A magasságjegyek elhelyezése | 358 |
A mérés (észlelés) | 358 |
Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek | 358 |
A szintezőlécek komparálása | 359 |
A szintezőlécek talpponthibájának megállapítása | 360 |
A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez | 362 |
A mérés (észlelés) végrehajtása | 363 |
Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül | 366 |
Irodai feldolgozás | 367 |
A szintezési vonalak mérési eredményének összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása | 367 |
A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása | 368 |
A szintezési hálózat kiegyenlítése | 369 |
A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása | 371 |
A negyedrendű szintezésről | 372 |
A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal | |
A magassági kiegészítésről általában | 373 |
A magassági kiegészítés pontossági követelményei | 373 |
A vízszintes értelmű előkészítő munkálatok | 374 |
A magassági előkészítés | 374 |
A magassági kiegészítés végrehajtása | 375 |
A négyzethálózatos terepfelvétel | 375 |
Hossz- és keresztszelvények felvétele | 381 |
A tahiméteres felvételről | 385 |
A szintvonalak megrajzolása | 386 |
Szabatos felmérések | |
Az alaphálózat és kialakításának módjai | 389 |
Az önálló alaphálózat kialakítása | 390 |
Az alaphálózat tagozódása | 390 |
Az elsőrendű háromszögelési hálózat | 390 |
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése | 393 |
Az alaphálózat mérése | 394 |
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba | 395 |
A levezetett alaphálózatról | 399 |
A beillesztett alaphálózatról | 400 |
Az alsórendű háromszögelés végrehajtása | 401 |
Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása | 401 |
Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése | 401 |
Az alsórendű hálózat mérése | 402 |
Az alsórendű háromszögelési pontok számítása | 403 |
Transzformációs számítások az alaphálózat és az országos hálózat között | 407 |
Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata | 407 |
A városi elsőrendű háromszögelési hálózat beillesztése az országos felsőrendű hálózatba | 410 |
A vízszintes értelmű felmérésről | 413 |
A sokszögelés | 413 |
Az elhatárolási munkálatok | 416 |
A részletmérés | 417 |
A térképezés és a területszámítás | 421 |
Önálló szintezési hálózat kifejlesztése | 422 |
A hálózat kialakítása | 422 |
A hálózat mérése | 423 |
A hálózat kiegyenlítése | 423 |
A magassági részletmérés | 426 |
A magassági alappontok sűrítése | 426 |
A magassági részletpontok felvétele | 426 |
A magassági térképezés | 428 |
A földrendezések végrehajtása | |
A földrendezésről általában | 429 |
A földrendezés jelentősége | 429 |
A magyar földbirtokrendszer történeti kialakulása | 430 |
A földrendezés feladatai Magyarországon | 433 |
Területelosztási és határszabályozási feladatok | 433 |
A területosztási feladatok megoldásának különböző módjai | 433 |
Területosztási alapfeladatok megoldása a kiosztási (természetes) méretek meghatározásával | 434 |
Szabálytalan sokoldalú idom felosztása a kisoztási (természetes) méretek meghatározásával | 453 |
Területosztási feladatok megoldása koordinátaszámítással | 461 |
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá | 485 |
Határszabályozások | 489 |
Különböző minőségű földrészletek érték szerinti felosztása | 491 |
A régebbi magyar földrendezési munkálatok | 500 |
Az úrbéri elkülönítés és az arányosítás | 500 |
A közös legelők és erdők felosztása | 501 |
A felszabadulás előtti tagosítás | 502 |
A szocialista nagyüzemű gazdaságok kialakítása | 512 |
A tagosítás és földrendezés általános irányelvei | 512 |
A szocialista tagosítás | 513 |
A termelőszövetkezeti községek területkialakítása földrendezéssel | 517 |
A mezőgazdasági üzemrendezés (táblásítás) | 528 |
Előkészítő munkák | 528 |
Általános tervezés | 530 |
Részletes tervezés, kitűzés | 530 |
Nagyobb ingatlanok felosztása | 532 |
A földrendezések műszaki munkálatai | 532 |
Példa mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítésére | 535 |
Példa házhelyek kiosztási tervének elkészítésére | 561 |
A kisajátítás geodéziai munkái | 577 |
Az előmunkálatok | 577 |
A helyszíni munkálatok | 578 |
Az irodai munkálatok | 579 |
A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban | 580 |
A csereingatlanok | 581 |
A földrendezési munkák megszervezése a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével | 581 |
Felhasznált irodalom | 583 |
Név- és tárgymutató | 586 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.