Országos felmérés és műszaki földrendezés

Egyetemi tankönyv

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Hazay István: Országos felmérés és műszaki földrendezés ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	595 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 44332.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
Az országos felmérés
Az országos felmérés célja és feladata	17
A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete	17
A magyar Országos Felmérés által alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok	20
Vetületi rendszerek	20
Mértékegységek	30
A térképek méretaránya	30
A magyar felmérési szelvényhálózatok	31
A szelvényhálózat célja	31
Az ölrendszerű szelvényhálózatok	31
A sztereografikus és a hengervetületi méterrendszerű szelvényhálózatok	34
A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok	36
A földmérési utasítások és hibahatárok	37
Az országos háromszögelés végrehajtása
Az országos háromszögelés feladata és tagozódása	39
Magyarország háromszögelési hálózatairól	39
A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése	41
A hálózatkifejlesztés klasszikus és új magyarországi módszerének elve. A felsőrendű háromszögelés munkaszakaszai	41
A felsőrendű háromszögelési hálózat tervezése	43
A felsőrendű háromszögelési pontok megjelölése	49
A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése	49
A terepszinti felsőrendű háromszögelési pontok ideiglenes megjelöléséről általában	51
A négylábas rendszerű állványzatok építése	60
A háromlábas rendszerű állványzatok építése	78
Állandó jellegű építmények mint háromszögelési pontok	88
A felsőrendű háromszögelési hálózat észlelése	98
Az észlelés előkészítése	98
Összelátási akadályok eltávolítása	99
A fényvetítő készülékek beállítása	101
Az észlelésről általában	103
Az elsőrendű hálózat észlelése. A Schreiber-féle szögmérés végrehajtásáról	104
A másod- és harmadrendű hálózat, illetve a magyarországi kitöltőhálózat észlelése	108
Az észlelés befejező munkálatai	110
Példa toronymérésre	115
Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok	123
Az alapvonal-fejlesztő hálózatról	126
Az alapvonalakról	127
A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítésérl	134
A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelési hálózatban	134
A koszorúrendszer kiegyenlítéséről	135
A "domináns pontok" kiegyenlítési módszere és kitöltőhálózat kiegyenlítéséről	135
A másod- és harmadrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről	139
A negyedrendű háromszögelés végrehajtása	139
A negyedrendű háromszögelés célja és munkaszakaszai	139
A negyedrendű háromszögelési pontok ideiglenes jelei	140
A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai	144
Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei	146
Az új negyedrendű háromszögelésipontok kitűzése	148
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése	151
A negyedrendű háromszögelési hálózat számítása	160
A negyedrendű háromszögelés záró munkálatai	182
A háromszögelés előnyei és gazdaságossága	184
Az alappontsűrítés végrehajtása
Az alapontsűrítésről általában	187
Az ötödrendű háromszögelés végrehajtása	188
Az ötödrendű háromszögelésről általában. Előkészítő munkálatok	188
Új ötödrendű háromszögelési pontok kitűzése, meghatározása és végleges megjelölése	190
Az ötödrendű háromszögelést helyettesítő sokszögelésről	193
Magaspont levezetése	193
A sokszögelés végrehajtása	196
A céljából eltérő kétféle sokszögelés	196
A rövid oldalas sokszögelés	197
A keretpontok meghatározása	215
A hosszú oldalas sokszögelés	218
A vízszintes értelmű részletes felmérés végrehajtása
Általános ismeretek	229
A vízszintes értelmű részletes felmérés feladata	229
A művelési ágak és a művelés alól kivett területek	229
A földrészletek, az alrészletek és jelölésük	231
A földrészletek és a tereptárgyak felvételére vonatkozó főbb irányelvek	233
A földrészletek tulajdonosainak feltüntetése	241
A részletes felmérés előkészítő mukálatai	243
A felmérés műszaki terve és munkabeosztása	243
A községelhatárolás	244
A belterület elhatárolása	248
A földrészletek elhatárolása	248
A bemérés végrehajtása	249
A részletpontok és a kisalappontok	249
A mérési jegyzet és a mérési vázlat	252
A tömbrajz	255
Az ortogonális koordinátamérés végrehajtása	255
A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása	266
A részletpontok meghatározása előmetszéssel	270
A busszolás felvétel végrehajtása	270
A rajzi felvétel végrehajtása	271
Felmérés fotogrammetriával	274
A térképezés	274
A földmérési térkép és a melléktérképek	274
A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása	275
A részletek térképezése	276
A térkép kidolgozásáról	279
A helyrajzi számozás végrehajtása	280
Területmeghatározás	282
A területszámításról	282
A rajzi (grafikus) területmeghatározásról	292
Területmeghatározás vegyes eljárással	295
A község területmeghatározásának rendszere	295
A község területmeghatározásának végrehajtása	296
Műszaki zárómunkálatok	317
A községi földkönyv (kataszteri telekkönyv)	317
A birtokvázlat	317
A műszaki leírás	317
Átnézeti térkép készítése	318
A régebbi részletes felmérések munkarészei	318
A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban	318
A földnyilvántartás feladata	318
A kataszteri tisztajövedelem	319
A földnyilvántartás munkarészei	322
A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe	323
A változások nyilvántartása
Az időközi változások átvezetése a földmérési munkarészeken	325
A nyilvántartás célja és feladata	325
A helyrajzi szám változásának rendszere	326
Változási jegyzék készítése a földrészletek változásáról	329
A térképlap méretváltozásának figyelembevétele	331
A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján	334
A változások átvezetése vázrajz alapján	336
A községi határvonal változása	340
A belterület, illetve a zártkertek határvonalának változása	343
Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése	343
Az időközi változások átvezetése a földnyilvántartás munkarészeiben	344
A térképfelújításról	345
A térképfelújítás célja és végrehajtásának elve	345
Az azonosítás módszerei	345
A helyrajzi számozás és az írásbeli munkarészek	352
Magassági alappontok meghatározása
Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere	353
A magyarországi szintezé alapfelületei	354
A szintezési hálózat kiépítése	355
A magasságjegyek	355
A tervezés és szemlélés	357
A magasságjegyek elhelyezése	358
A mérés (észlelés)	358
Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek	358
A szintezőlécek komparálása	359
A szintezőlécek talpponthibájának megállapítása	360
A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez	362
A mérés (észlelés) végrehajtása	363
Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül	366
Irodai feldolgozás	367
A szintezési vonalak mérési eredményének összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása	367
A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása	368
A szintezési hálózat kiegyenlítése	369
A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása	371
A negyedrendű szintezésről	372
A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal
A magassági kiegészítésről általában	373
A magassági kiegészítés pontossági követelményei	373
A vízszintes értelmű előkészítő munkálatok	374
A magassági előkészítés	374
A magassági kiegészítés végrehajtása	375
A négyzethálózatos terepfelvétel	375
Hossz- és keresztszelvények felvétele	381
A tahiméteres felvételről	385
A szintvonalak megrajzolása	386
Szabatos felmérések
Az alaphálózat és kialakításának módjai	389
Az önálló alaphálózat kialakítása	390
Az alaphálózat tagozódása	390
Az elsőrendű háromszögelési hálózat	390
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése	393
Az alaphálózat mérése	394
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba	395
A levezetett alaphálózatról	399
A beillesztett alaphálózatról	400
Az alsórendű háromszögelés végrehajtása	401
Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása	401
Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése	401
Az alsórendű hálózat mérése	402
Az alsórendű háromszögelési pontok számítása	403
Transzformációs számítások az alaphálózat és az országos hálózat között	407
Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata	407
A városi elsőrendű háromszögelési hálózat beillesztése az országos felsőrendű hálózatba	410
A vízszintes értelmű felmérésről	413
A sokszögelés	413
Az elhatárolási munkálatok	416
A részletmérés	417
A térképezés és a területszámítás	421
Önálló szintezési hálózat kifejlesztése	422
A hálózat kialakítása	422
A hálózat mérése	423
A hálózat kiegyenlítése	423
A magassági részletmérés	426
A magassági alappontok sűrítése	426
A magassági részletpontok felvétele	426
A magassági térképezés	428
A földrendezések végrehajtása
A földrendezésről általában	429
A földrendezés jelentősége	429
A magyar földbirtokrendszer történeti kialakulása	430
A földrendezés feladatai Magyarországon	433
Területelosztási és határszabályozási feladatok	433
A területosztási feladatok megoldásának különböző módjai	433
Területosztási alapfeladatok megoldása a kiosztási (természetes) méretek meghatározásával	434
Szabálytalan sokoldalú idom felosztása a kisoztási (természetes) méretek meghatározásával	453
Területosztási feladatok megoldása koordinátaszámítással	461
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá	485
Határszabályozások	489
Különböző minőségű földrészletek érték szerinti felosztása	491
A régebbi magyar földrendezési munkálatok	500
Az úrbéri elkülönítés és az arányosítás	500
A közös legelők és erdők felosztása	501
A felszabadulás előtti tagosítás	502
A szocialista nagyüzemű gazdaságok kialakítása	512
A tagosítás és földrendezés általános irányelvei	512
A szocialista tagosítás	513
A termelőszövetkezeti községek területkialakítása földrendezéssel	517
A mezőgazdasági üzemrendezés (táblásítás)	528
Előkészítő munkák	528
Általános tervezés	530
Részletes tervezés, kitűzés	530
Nagyobb ingatlanok felosztása	532
A földrendezések műszaki munkálatai	532
Példa mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítésére	535
Példa házhelyek kiosztási tervének elkészítésére	561
A kisajátítás geodéziai munkái	577
Az előmunkálatok	577
A helyszíni munkálatok	578
Az irodai munkálatok	579
A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban	580
A csereingatlanok	581
A földrendezési munkák megszervezése a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével	581
Felhasznált irodalom	583
Név- és tárgymutató	586