Országos felmérés

Egyetemi tankönyv

Szerző

Hazay István

Lektor

Sébor János

Vincze Vilmos

Budapest

'Hazay István: Országos felmérés ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	361 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Második, bővített kiadás. Megjelent 800 példányban. Tankönyvi szám: 44268. Fekete-fehár ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	3
Az országos felmérés
Az Országos Felmérés célja és feladata	5
A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete	5
A magyar Országos Felmérésnél alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok	8
Vetületi rendszerek	8
Mértékegységek	10
A térképek méretaránya	11
A magyar felmérési szelvényhálózatok	11
A szelvényhálózat célja	11
Az ölrendszerű szelvényhálózatok	11
A sztereografikus és a hengervetületi méretrendszerű szelvényhálózatok	13
A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok	14
A földmérési utasítások és hibahatárok	15
Vízszintesértelmű alappontok meghatározása
A felsőrendű háromszögelés végrehajtása	17
Az országos háromszögelés feladata és tagozódása	17
Magyarország régi háromszögelési hálózatáról	17
A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése	19
Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok	70
A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelésnél	77
A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről	78
A háromszögelési hálózatok csatlakoztatásáról és a baráti államoknak az általánostól eltérő hálózat-kifejlesztéséről	82
A negyedrendű háromszögelés végrehajtása	82
A negyedrendű háromszögelés munkaszakaszai	82
A negyedrendű háromszögelési pontok megjelölésére szolgáló ideiglenes pontjelölések	83
A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai	86
Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei	89
Az új negyedrendű háromszögelési hálózat mérése	93
A negyedrendű hálózat számítása	101
A negyedrendű háromszögelési hálózat zárómunkálatai	109
A háromszögelést pótló hosszúoldalas sokszögelésről	110
Az alappontsűrítés	112
Az alappontsűrítésről általában	112
Az ötödrendű háromszögelés	113
A sokszögelés	119
A keretpontok meghatározása	134
Magassági alappontok meghatározása
Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere	138
A magyarországi szintezés alapfeltétele	130
A magasságjegyek	140
A tervezés és szemlélés	141
Az építés (a magasságjegyek elhelyezése)	142
A mérés (észlelés)	142
Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek	145
A szintezőlécek komparálása	143
A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez	146
A mérés (észlelés) végrehajtása	147
Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül	150
Irodai feldolgozás	151
A szintezési vonalak mérési eredményeinek összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása	151
A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása	151
A szintezési hálózat kiegyenlítése	152
A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása	154
A negyedrendű szintezésről	154
Vízszintesértelmű részletes felmérés
A vízszintesértelmű részletes felmérésről általában	155
A vízszintesértelmű részletes felmérés feladata	155
A művelési ágak és a művelés alól kivett területek	155
A földmérési és a kataszteri térkép	156
A táblák és a táblaszámozás	157
A földrészletek és a helyrajzi számozás	157
A földrészletek és a tereptárgyak felvételre vonatkozó főbb szabályok	159
A földrészletek tulajdonosának és használójának feltüntetése	165
A részletes felmérés előkészítő munkálatai	167
A községelhatárolás	167
A dűlőjegyzék	173
A birtokelhatárolásról	174
A bemérés végrehajtása	175
A részletpontok és a kisalappontok	175
A mérési jegyzet és a mérési vázlat	178
Az oriogonális koordinátamérés végrehajtása	181
A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása	186
A busszolás felvétel végrehajtása	189
A térképezés	193
A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása	193
A részletek térképezése	194
A térkép kidolgozásáról	195
A községenként készült térkép lapjainak számozása	196
A táblaszámozás és a helyrajzi számozás végrehajtása	197
A területmeghatározás	198
A területmeghatározásnak a magyar Országos Felmérésnél alkalmazott módszereiről	198
A község területmeghatározásának rendszere	207
A község területmeghatározásának végrehajtása	208
A műszaki zárómunkálatok	221
Az azonosítás	221
A birtokvázlat	221
Átnézeti térképek készítése	222
A régebbi részletes felmérések munkarészei	222
A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban	222
A földnyilvántartás feladata	222
A kataszteri tisztajövedelem	223
A földnyilvántartás munkarészei	226
A földnyilvántartási munkálatok közszemlére tétele	227
A régebbi földnyilvántartási munkarészek	227
A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe	228
A változások nyilvántartása
A nyilvántartás feladata	230
A műszaki nyilvántartás általános szabályai	230
A táblaszám változásának rendszere	230
A helyrajzi szám változásának rendszere	231
Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a földrészletek változásáról	233
Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a táblák változásáról	234
A térképlap méretváltozásának figyelembevétele	235
A változások átvezetése	237
A műszaki nyilvántartás különböző időszakai	237
A változások átvezetésének különböző módjai	238
A változások átvezetése vázrajz alapján	238
A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján	242
A községi határvonal változásai	244
A községi határvonal változásának okai	244
A határátcsatolásról	245
Önálló község alakulásáról	245
A községek egyesítéséről	245
A kisajátítás geodéziai munkálatairól	245
Előmunkálatok	245
A helyszíni munkálatok	247
Az irodai munkálatok	247
A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban	249
A csereingatlanokról	249
A nagyobb kiterjedésű felosztásokról és egyéb földrendezésekről	249
Előkészítés, az elhatároló vonal kijelölése és az új állapot feltüntetése	249
Földkönyv készítése	251
Egyéb változások nyilvántartása	252
Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése	252
A községi utak rendezéséről	253
A változások feltüntetése a földnyilvántartás munkarészeiben	253
A kataszteri térképek helyesbítése	253
A térképhelyesbítés célja és végrehajtásának elve	253
A földmérési térképre kerülő pontok azonosítása	254
A földrészletek és az alrészletek ellenőrzése, illetve új bemérése	260
A táblaszámozás és a helyrajzi számozás	261
A földnyilvántartás munkálata a térképhelyesbítés során	261
A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal
A magassági kiegészítés pontossági követelményei	262
A vízszintesértelmű előkészítő munkálatok	263
A magasságmérés végrehajtása	263
A négyzethálózatos terepbevétel	263
Hossz- és keresztszelvények felvétele	268
A tahiméteres felvételről	271
A szintvonalak kirajzolása	272
Szabatos felmérések
Önálló háromszögelési alaphálózat kifejlesztése	273
Az önálló hálózat szükségessége	273
Az alaphálózat kialakítása	273
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése	276
Az alaphálózat mérése	277
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba	278
Az alaphálózat kialakítása és meghatározása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatból	282
Az alsórendű háromszögelés végrehajtása	283
Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása	283
Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése	284
Az alsórendű hálózat mérése	285
Az alsórendű háromszögelési pontok számítása	286
Transzformációs számítások az alaphálózati és az országos rendszer között	287
Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata	287
Az országos felsőrendű hálózatból meghatározott alaphálózat transzformálása	290
Vízszintesértelmű részletes felmérés	291
A sokszögelés	291
Az elhatárolási munkálatok	204
A részletmérés	206
A térképezés és a területszámítás	209
Önálló szintezési hálózat kifejlesztése	301
A hálózat kialakítása	301
A hálózat mérése	301
A hálózat kiegyenlítése	301
A magassági részletmérés	303
A magassági alappontok sűrítése	303
A magassági részletpontok felvétele	304
A magassági térképezés	305
Alaptérkép a nagyobb üzemek létesítéséhez	306
A sztatikai koordináta-kiegyenlítés
A sztatikai koordináta-kiegyenlítés alapelve	307
A koordináta-kiegyenlítés különféle feladatainak megoldása	308
Az előmetszés kiegyenlítése	308
A hátrametszés kiegyenlítése	309
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal	310
Két pont együttes kiegyenlítése	310
Kiegyenlítés hosszmérések alapján	312
Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel	315
A középhibaszámítás	316
Példák a sztatikai koordináta-kiegyenlítésre	317
Kiegészítés a II. kiadáshoz
A felsőrendű háromszögelési pontok ideiglenes megjelölésére szolgáló háromlábú állványzatok	331
Előkészítő munkálatok	331
Az árboc és az egyszerű gúla építése	337
A háromlábú állványos gúlák építése	332
Hosszúoldalas sokszögelés az oldalhosszak mérése nélkül	340
A Durnyev-féle módszer	340
A Wolf-féle módszer	341
A nadapi és a kronstadti alapszintek viszonya	342
Néhány újabb hibahatár-képlet	342
Hibahatár-képletek a sokszögvonalak vonalas záróhibájára	342
A területmérési hiba megengedett értéke területeknek magasabb egységre történő kiegyenlítéséhez	344
Irodalom	347
Tárgymutató	349

Témakörök

Hazay István

Hazay István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hazay István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem