Humánökológia

Tartalom

1. A BÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 6
1.1. Mélyművelés (működő) 6
1.1.1. Fizikai hatások 6
1.1.1.1. Felszínsüllyedés 6
1.1.1.2. Bányavízvédelem 7
1.1.2. Kémiai hatások 12
1.2. Mélyfúrás 14
1.3. Külfejtés 14
1.4. Rekultiváció 15
1.4.1. Rekultiváció a külszíni üreg meghagyásával 15
1.4.1.1. Földtani bemutató terep kialakítása 15
1.4.1.2. Rekultiváció jóléti" környezet kialakításával 29
1.4.1.3. Rekultiváció csökkentett magasságú térszín tereprendezésével 29
1.4.2. Rekultiváció külszíni üreg feltöltésével 30
1.4.2.1. Üregfeltöltés inert anyaggal 30
1.4.2.2. Üregfeltöltés kommunális hulladékkal 30
1.4.3. Tereprendezés és talajtáperő helyreállítás 32
1.4.4. Mélyművelésű bányák rekultivációja 33
1.5. Bányameddők kezelése, nyilvántartása 33
1.5.1. Meddőhányók környezeti ártalmai és azok megszüntetése 36
1.5.2. A meddőhányó anyagának másodnyersanyagként való hasznosítása 37
2. A HULLADÉKELHELYEZÉS KÖRNYEZETFÖLDTANI VONATKOZÁSAI 38
2.1. A hulladék fogalma, osztályozása, kezelése, a lerakás szükségessége 38
2.2. Hulladék elhelyezése ideiglenes vagy végleges tárolókban 40
2.2.1. Hulladéklerakásra alkalmas területek kiválasztásának elvei és módszerei,
területminősítési rendszerek 40
2.2.2. Hulladéklerakók szigetelése 58
2.2.3. Hulladéklerakók környezeti hatásai és azok ellenőrzése 61
2.3. Hulladék elhelyezése bányászati térségekben és egyéb rekultiválandó üregekben 63
2.4. Nagy mélységű, szilárd hulladékelhelyezési lehetőségek 64
2.5. A folyékony hulladék elhelyezési lehetőségei 66
2.5.1. Szennyvíz felszíni elszikkasztása 67
2.5.1.1. Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítással 67
2.5.1.2. Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítás nélkül 67
2.5.2.Szennyvíz elhelyezése kimerült szénhidrogén-tárolókban 71
3. VESZÉLYES HULLADÉKOK FIXÁLÁSA PETRURGIAI MÓDSZERREL 75
4. A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSBAN HASZNÁLATOS ÁSVÁNYI EREDETŰ
ANYAGOK 76
4.1. Talajjavító és karbantartó ásványi anyagok 76
4.1.1. Talaj vízháztartást javító anyagok 77
4.1.2. Pufferkapacitást növelő anyagok 78
4.1.3. Nyomelempótló anyagok 81
4.1.4. Szervesanyagpótló kőzetek 84
4.2. Szennyvíztisztításban használható ásványi anyagok 87
4.2.1. Lúgosító anyagok 89
4.2.2. Szorpciós és derítő anyagok 89
4.2.3. Szűrőágyhoz szükséges anyagok 89
5. A FELSZÍNALATTI VÍZ VÉDELME 89
5.1. Felszín alatti víz tározódásának és mozgásának törvényszerűségei 90
5.2. Főbb hidrogeológiai paraméterek meghatározása
5.2.1. Pórustérfogat mérése 98
5.2.1.1. Mérés laboratóriumban 99
5.2.1.2. Mérés próbaszivattyúzással 99
5.2.2. Folyadékvezetőképesség mérése 100
5.2.2.1. Mérés laboratóriumban 100
5.2.3. Vízmozgás irányának és sebességének meghatározása 105
5.2.3.1. Talajvízáramlás meghatározása három kút szintadatából 105
5.2.3.2. Meghatározás nyomjelzéssel 106
5.2.3.3. Mérés felszíni geofizikai módszerrel 107
5.3. Felszín alatti víztartók típusai, jellemzői, veszélyeztetettségük, védelmük 108
5.3.1. Talajvíz, parti szűrésű víz 109
5.3.2. Rétegvíz 112
5.3.3. Karsztvíz 113
5.4. A geotermikus energiaközvetítés környezeti problémái 114
5.5. In situ víztisztítási technológiák 115
5.5 1 A vas-mangántartalom eredete 115
5 5.2. A vas-mangán mobilizálásához szükséges feltételek kialakulása 116
5.5.3. Az in situ vas-mangántalanítás elve 117
5.5.4. Az in situ vas-mangántalanítás megvalósítása 117
5.6. Hidrogeológiai védőterület kijelölése 118
6. FELSZÍN ALATTI RÉGIÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE 119
6.1. Az információszerzés sajátosságai 119
6.1.1. Archív adatok begyűjtése, rendszerezése, értékelése 120
6.1.2. A feltárások tervezése, helykijelölés, kivitelezés 122
6.1.3. Mintavétel 124
6.1.3..1. Szilárd minta vétele 125
6.1.3.2. Folyadékminta vétele 125
6.1.3.3. Talajnedvesség mintavétele 129
6.1.3.4. Mérés a fúrólyukban 130
6.1.4. A minta kezelése 132
6.1.4.1. A minta konzerválása 133
6.1.4.2. A minta csomagolása, a mintatartó anyaga 133
6.2. Anyagvizsgálat 134
6.2.1. Vizsgálati terv készítése 134
6.2.2. Helyszíni vizsgálatok 136
6.2.2.1. Helyszíni elemzés szükségessége, lehetőségei, korlátai 136
6.2.2.2. Helyszíni elemzés eszközei és módszerei 137
6.2.3. Laboratóriumi elemzés 140
6.2.3.1. Mintaelőkészítés folyékony és szilárd mintákon 140
6.2.3.2. Általános jellemzők mérése 142
6.2.3.3. Integrált szervetlen és szerves szennyezők 143
6.2.3.4. Az egyes komponensek mérése 145
6.2.3.5. A toxicitás meghatározása 146
6.2.3.6. Az elemzési eredmények megadása, ábrázolása 14.8
6.3. Az anyagvizsgálati eredmények értékelése 150
6.4. A környezetszennyezés sorsának prognosztizálása, kockázatbecslés 154
6.4.1. Helybenmaradás 154
6.4.2. Szorpciós jelenségek 154
6.4.3. Elszivárgás 155
6.4.5. Lebomlás 156
6.4.6. Volatilizáció 156
6.4.7. Egyéb folyamatok 157
7. KÁRLOKALIZÁLÁS ÉS KÁRELHÁRÍTÁS 157
7.1. Kárlokalizációs módszerek 158
7.1.1. Lokalizálás szilárdítással 158
7.1.2. Lokalizálás vegyi reakciókkal v 159
7.1.3. Lokalizálás résfallal vagy függönyfallal 160
7.1.4. Lokalizálás hidraulikus módszerrel 161
7.2. Kárelhárítási módszerek 161
7.2.1. Kárelhárítás átlevegőztetéssel 162
7.2.2. Kárelhárítás termikus módszerekkel 163
7.2.3. Kárelhárítás extrakciós eljárásokkal 164
7.2.4. Kárelhárítás talaj átmosással 165
7.2.5. A vízzel nem elegyedő szennyező anyag kitermelése 165
7.2.6. Kárelhárítás biodegradációval 166

Témakörök